igy_latom_en-17.png

Milliomos mizéria! Egy gimis angolórán arról kellett fogalmazást írnom, hogy mit vennék, ha nyernék a lottón. Nem sok mindenre emlékszem, de arra igen, hogy a pénz egy részét azonnal elvertem volna egy beépített könyvesszekrényre és egy hatalmas kerti tóra, olyanra, amilyet a keszthelyi Festetics-kastély parkjában láttam.

Egyszerű ember vagyok, autóm és lakásom van, ráadásul az utazás se hoz igazán lázba. Persze azért tervbe van véve Izland és a londoni Természettudományi Múzeum. Egyik úti cél se olyan, amire temérdek pénzre lenne szükség. Igazából mindenem megvan. Nincs olyan nap, hogy éhesen menjek aludni. Jó életem van, többször mosolygok, mint nem. Végzem a dolgom, vannak álmaim és céljaim – különben is, azt mondják, az életben ez a legfontosabb, mert ez tart bennünket kondícióban. Most azonban, hogy országunk minden vasárnap szétoszt 500 000 eurót, megint eszembe jutott az az ominózus gimnáziumi angolóra...

lotto-kezdo-2.jpg

Azon töröm a fejem, mihez kezdenék, ha én nyerném meg az oltási lottón a félmillió eurót. Csak magamról beszélek, nem az országról – mert meggyőződésem, hogy Szlovákia nagyon is tudna mit kezdeni az oltási lottóra szánt több millió euróval. (Gondolok itt a nyomorgó kórházakra és a ramaty állapotban levő iskolákra.) De ezt a felvetést előttem már sokan megtették.)

Költöm, költöm...

Az igazság az, hogy ismét csak nem kell sokat gondolkodni a kívánságlistámon. Maradnék a megrészegült könyvvásárlásnál, adnék belőle a testvéreimnek, a szüleimnek, adakoznék, mert úgy érezném, hogy ekkora szerencséből már vissza kell osztani. Aztán annyi. Mert lássuk be, 100 000 euró azért nem egy EuroJackpot, ami a jelenlegi állás szerint akár 48 milliót is hozhat a konyhára. Ez utóbbi összeg fölött persze már hosszabb ideig kellene gondolkodni...

A lottó vesztesei

Ha valaki nyer a lottón, azonnal előkerülnek a rokonok, barátok, akiknek a létezéséről eddig csak a városi legendákban hallottunk, de hirtelen hatalmas érdeklődést mutatnak irántunk. Kunyerálnak, nyaliznak, hátha csurran-cseppen valami az ő zsebükbe is pusztán alanyi jogon. Igaz, nyereség esetén nálunk megtarthatjuk az anonimitásunkat, elkerülendő az olyan eseteket, mint amilyenek például Amerikában fordultak elő, ahol csupán hét államban engedélyezett az, hogy titokban tartsuk a nyereményünket.  

2006-ban egy Abraham nevű ember 30 millió dollárt nyert. Nem verte el fölösleges dolgokra a pénzét. Inkább vett egy új házat, egy autót... Csakhogy belefutott egy „hölgybe”, aki állítása szerint pénzügyi tanácsadó volt. Az még nem is lett volna baj, hogy szépen lassacskán meglopta lottónyertesünket. Ám a történet tragikus véget ért, mert a hölgy végül Abrahamot is megölte, és elásta a kertjében.

2002-ben a 19 éves Michaelnek majdnem 10 millió font ütötte a markát. Logikus lépésnek tűnt, hogy hat hálószobás házat vesz magának, mert egy embernek nyilván nagy szüksége van hat hálószobára. Én a helyében héthálósat vettem volna, hogy minden napra legyen egy szobám.... Hamar elvált a feleségétől, aki besokallt, mivelhogy férje azontúl prostikkal töltötte fölös idejét (amiből volt bőven). A felesége a végén jól járt. Egyrészt kapott 1,4 millió font kártérítést. Másrészt nem volt szemtanúja exe római stílusú orgiáinak, amelyeken napi 2000 fontot költött csak kokainra.

Az angol férfi 2010-re végül minden vagyonát elveszítette – de még így is jobban járt, mint egy David nevű lottónyertes, aki 27 millió dolláros nyereményét elpocsékolta luxusvillára, sportkocsikra, drogokra, hogy a végén egy konténerben, embertelen körülmények között végezze. Rengeteg ilyen tragikus történetről lehet olvasni. A statisztikák szerint a nyertesek elég jelentős része (nagyjából 70 százalékuk) nagyon rövid idő alatt elszórja a millióit, miközben tönkrevágja a családját, és milliószor szegényebben végzi, mint ahogyan nekivágott a nagy kalandnak. Esetleg utána súlyos drog-, illetve alkoholproblémákkal küzd: mármint ha élve kerül ki a nagy lottóból.

kiraly-aniko-lotto.jpg
Király Anikó: ,,Különösen büszkévé tesz, hogy a kívánságlistám ma se változott, könyvekre költenék elsőképp..."

Szóval álljon itt a kérdés...

Vajon a pénz boldogít? 2021-ben ezek az országok fértek be a legboldogabb országok listájának első tíz helyére: Finnország, Izland, Dánia, Svájc, Hollandia, Svédország, Németország, Norvégia, Új-Zéland, Ausztria. Nem tudom, kinek mi jut eszébe róluk, de nekem az, hogy nagyon szívesen lennék egy boldog ország állampolgára. Finnország oktatása például fényévekre van a mi magolós tanmenetünktől, az én imádott Izlandomon óriási hagyománya van az olvasásnak – Svájcban pedig virágoznak a családi farmok. Új-Zélandon állítólag több birka él, mint ember... Kell ennél több a boldogsághoz?

A boldog országok listáján csupa olyan ország van, ahol az emberek általában nagyobb anyagi biztonságban élnek, fejlettebb az egészségügy és az oktatás, mint nálunk. Mi itt, Európa közepe táján eljutottunk oda, hogy egy fiatal pályakezdő nem engedhet meg magának se saját otthont, se saját autót, sőt, bérleményt se.

Lassan az étkezés is luxusszámba megy. Vagyis Szlovákiában vannak már olyan családok, amelyek amiatt aggódnak, hogy mi lesz a napi betevő.

Élmények kontra tárgyak

Vagy vegyünk egy másik példát. Azok a cikkek, amelyek a boldogság titkát fejtegetik, előszeretettel hangoztatják, hogy a boldogsághoz nem tárgyakat kell gyűjtenünk, hanem élményeket. Utazzunk, lássunk világot, tanuljunk meg gyertyát önteni... Kérdem én, ezek a dolgok talán nem kerülnek pénzbe? A legördögibb csattanó pedig az: nem ritka, hogy egy boldogtalan milliomos ül egy drága autóban, csuklóján olyan órával, aminek az árán egy egész falut jól lehetne lakatni. Vagyis megvan az égvilágon mindene, és még sincs semmije.

Szegény gazdagok és gazdag szegények

Ha egy szegény ember hirtelen milliomos lesz, akkor nagy valószínűséggel gyorsan elherdálja a kapott pénzt. Nem gondol a jövőre, csak az ölébe hullott milliókra... Azt hiszi, nincs az a pénz, amit nem lehetne elkölteni. Pedig a 21. században néhány kattintással pillanatok alatt lenullázhatjuk a számlánkat. És hogy az emberek általában mire költik a gyorsan jött pénzecskéjüket? (Itt persze nem milliókra, csak ezrekre kell gondolni.) Csupa értéktelen vacakra. Luxustárgyakat rendelnek, mert ez a trendi, mert az a jópofa – rendelnek, mert a tehetős szomszéd is rendelt...

hirlevel_web_banner_2_381.jpg

Nincs cél, nincs vízió vagy saját elképzelés arról, hogy milyen érdemleges dolgokra költhetnék el a pénzüket, vagy mibe fektethetnék be. Így nem meglepő, ha a szegénységből hirtelen nagy gazdagságba jutott lottónyertesek élete a legtöbbször tropára megy. Hedonista habzsolásba kezdenek, mígnem mindent felfalnak maguk körül, legfőképpen az esélyüket az emberi boldogságra. A szegény ember ugyanis továbbra is úgy gondolkodik, mint egy szegény ember, és hirtelen nem kezd el egy nagy vagyonnal rendelkező milliomos fejével gondolkodni.

Így lesznek a lottónyertesekből üresfejű, milliomos mizériában tengődő gazdagok, akik mindent megkapnak – de semminek se tudnak örülni. Nincs nemes céljuk, nincs értékelhető vágyuk, nincs álmuk, csak pénzük van. Pénzért pedig, mint mondják, boldogságot tényleg nem lehet venni!

Király Anikó