Miért ültessünk fát? Mire kell odafigyelni az ültetés során? Milyen fajtákat telepít egy csallóközi erdész?

Ezekről beszélgettünk Fekete Zoltán (Bős) erdésszel.

ultess-fat-kezdo-2.jpg

Ha fát ültetünk, a jövőt formáljuk! A faültetéssel csak nyerhet az ember: a levegő tisztább, környezetünk pedig szebb lesz, és még a jövőnkért is teszünk valamit. Nem mindegy, mikor, hova és milyen fát ültetünk. Február végén beköszöntött a tavasz, sokan nekikezdtek a kerti munkálatoknak, majd március derekán – már-már szokásos módon – visszatért a fagy. Áprilisban pedig mind a négy évszak tiszteletét tette.

– Adja magát a kérdés: mikor ajánlott és milyen állapotok ideálisak a faültetéshez?

– Alapvetően tavasszal és ősszel szokás fát ültetni – mondja Fekete Zoltán erdész. – Az erdei faültetésnél a legfontosabb, hogy előtte ne legyen túl nagy meleg, hisz nem minden esetben tudjuk biztosítani az öntözést. A hirtelen beköszöntő forróság a tavaszi ültetésnek sem kedvez. A szabadgyökerű csemetéknek nincs lehetőségük arra, hogy leveleiken keresztül hűtsék magukat, miáltal gyenge lesz az éledés. Az őszi ültetés nagy előnye, hogy a tartósan alacsonyabb hőmérsékleten nem kell attól tartani, hogy kiszárad a föld – persze vannak időszakok, amikor nagy deficit van a talajban a nedvességet illetően.

Általánosságban elmondható, ha körülbelül plusz 4 fok és annál magasabb hőmérséklet van a gyökér körül, akkor akár egész télen tud fejlődni a fánk. Tavaszi ültetésnél még érdemes figyelembe venni, hogy mely gyümölcsfák érzékenyek a fagyra.

– Mi az, amit mindenképp kerüljünk el?

– Fontos, hogy a facsemetét ne hagyjuk kiszáradni, ne tegyük ki szélsőséges időjárási körülményeknek. A tűlevelű fák például szintén érzékenyek, és könnyen veszíthetnek éledési képességükből. Otthon a díszkertben vagy egy kis gyümölcsösben is fontos, hogy minden csemetét megfelelő bánásmódban részesítsünk. Kezdjük az elhalt, sérült gyökérrészek eltávolításával: a friss vágásfelület peremén kezdenek ugyanis fejlődni a gyökerek. Itt található a parenchimatikus, osztódási szövet, amely lehetővé teszi a gyökér növekedését.

fekete-zoltan-erdesz-jo.jpg
Fekete Zoltán erdész

– Milyenek ma a faültetési szokások? Mi a „divat” faválasztás kapcsán? Melyik fajta merült kvázi feledésbe, pedig nagy szükség lenne rá?

– A díszkerteket mindig is befolyásolta a divat. Tudni kell, hogy a ma ültetett díszfák zöme nem tőlünk származik. Az akácfát például – amely ma a magyarországi fák egyötödét adja – egy Robin nevű francia kertész hozta be Európába, a francia királyi botanikus kertbe. (Innen az akác latin neve: Robinia – a szerk. megj.) Ezek a fák aztán többnyire kivadultak a természetbe, és terjedésnek indultak, vagy megmaradtak dísznövénynek az arborétumokban. Visszatérve a divatra – a kertészetnek köszönhetjük az olyan, mesterségesen előállított formákat, mint a gömbakác, gömbjuhar, amelyek könnyen alakíthatók, és a légvezetékeket sem zavarják. Vagy ott vannak az oszlopszerű, fastigiata koronaformák. Feledésbe merülő fajtának pedig az orgonát mondanám. Nem tűnt el teljesen, de harminc évvel ezelőtt a májusi orgonavirágzás szinte minden hazai faluban népünnepélynek számított. Ma pedig már alig találni orgonát.

– Milyen fákat ajánlana az olvasóknak? Melyek a legjobb szélfogó fák, és mit válasszunk az udvarra, a kiskertbe vagy épp a ház elé?

– Mindenképpen helytől és tértől függ. Fontos, hogy a fának legyen elég levegője, azaz kicsi területre ne tegyünk olyat fát, amelyik nagyra nő. A légvezetékek alá sem ajánlott olyan fajtát ültetni, amelyet növekedése okán majd nyesni és alakítani kell. Továbbá az elvárásainkhoz kell igazítani a választást. Az sem mellékes, hogy mennyit kell takarítani, mennyi lom marad a fa után – a nyírfa beérett és szétesett termése miatt például nem ház elé való. 

A fával befolyásolni tudjuk a mikroklímánkat, például a fényviszonyokat. Így ha az ablak alá tujákat ültetünk, akkor odabent sötétebb lesz. Vagy a déli oldalra ültetett lomblevelű fáknak köszönhetően az épületek nem forrósodnak át.

– Beszéljünk egy kicsit a csallóközi fafajtákról. Milyen fák jellemzik erdeinket és tájainkat? Melyek a tipikus csallóközi fák?

– A Csallóközt köztudottan a víz, a Duna hozta létre, így ezen a vidéken elsősorban a meszes hordaléktalajokat kedvelő fafajták terjedtek el a leginkább. A vízjárta területeken puhafaligetek alakultak ki. Ilyen fákat láthatunk többnyire az utak mellett, a határban, tipikus példái pedig a fűzfa és a nyárfa különböző fajtái. Ahol kevesebb a víz, ott a puhafafajták keveredésben vannak a keményfával: ezek az átmeneti ligetek. A kőris visszaszorulóban van a betegségek miatt, de ott a kocsányos tölgy, a szilfa (amelyből ma már szintén kevés van), az őshonos juharfajok, a tatár juhar, korai juhar, mezei juhar, valamint lapályosabb helyeken az éger. Ezek a mi erdőalkotó – s egyben tipikus csallóközi fáink! Érdekesség, hogy a honi erdészeti történetírásban kiemelkedő helyet foglal el a Csallóköz. Megemlítik például, hogy a 13. században magról telepítettek erdőt Királyfiakarcsa mellett. Ezt még a selmecbányai erdészeti iskolában is tanítják, s látszólag nem bírt nagy jelentőséggel, mégis van egy emlékünk arról, hogy eleink igenis foglalkoztak a fákkal. Ami nem is olyan meglepő annak tükrében, hogy a Csallóköz az egyik legjobb búzatermő vidék – és mint ilyen, optimális termőhelye a tölgyfának.

hirlevel_web_banner_1_320.jpg

– Milyen szempontok határozzák meg azt, hogy az erdészek milyen erdőket telepítsenek?

– Összesen több mint kétezer erdőtípus van. Minden erdő saját, egyedi növénytársulással rendelkezik, melyet a fák és bokrok mellett a lágy szárú növénytakaró – füvek, mohák, zuzmók – alkotnak. Ezek ismeretében a jó erdész tudja, milyen fafajtákat kell telepíteni. Ám még ennél is fontosabb a helyismeret! Például fontos tudni, hogy a területen száz évvel azelőtt tó volt, csak később lett feltöltve. Vagy lebontottak egy ipari parkot, a helyét feltöltötték talajréteggel vagy humuszréteggel: s most ide fogunk ültetni.

– Gyakran halljuk, hogy ültess fát a tisztább levegő érdekében. Adja magát a kérdés: mely fák adják a legtöbb oxigént?

– A fa nagyságától függ, hogy mennyi szén-dioxidra van szüksége, és ez határozza meg azt is, hogy mennyi oxigént bocsát ki. Egy háromméteres kisebb fa kevesebb oxigént ad, mint egy famatuzsálem. Emellett a fáknak nagy szerepük van a szénmegkötésben. A tévhitek ellenére mindig a fiatal és dinamikusabban fejlődő erdők kötik meg a legtöbb szenet – lévén, hogy azok gyorsabban gyarapodnak. Az öregebb erdők a tartalékolás szempontjából játszanak fontos szerepet. A világ fejlett országaiban általában igyekeznek kevesebb tűzifát kihozni a fából, törzsből vagy rönkből. A tűzifa ugyanis gyorsabban, egy-két év alatt visszakerül a szénkörforgásba. Az a jó, ha a fát használati tárgyaknak dolgozzuk fel, bútornak például, ami csak hosszú évek után megy tönkre. Ha valamilyen csoda folytán el tudnánk érni, hogy kevesebb tűzifára legyen szükségünk, és a kihozatal nagy részét használati tárgyakba helyeznénk, akkor látványosan csökkenne a levegő szén-dioxid-tartalma. Hasonló helyzet állna elő, mint tavaly tavasszal, amikor a pandémia következtében gyakorlatilag leállt a fél világ, és a lecsökkent légszennyezésnek köszönhetően több helyen is kitisztult az ég. Nem elhanyagolandó továbbá az a tény sem, hogy az erdei talaj nagyjából ugyanannyi szenet köt meg, mint a talaj felszínén lévő növényzet – a korhadt fák és gyökerek lévén pedig óriási mennyiségű szén található az erdei talajokban.

– Oxigéntermelő és szénmegkötő tulajdonságaik mellett még milyen egyéb érvet tudna mondani a faültetések mellett?

– A korábban említett termoregulációs képességük mellett a fák klímaszabályozó hatással is bírnak. Nem elhanyagolható az sem, hogy szépek! A fák nemcsak megszűrik a levegőt, de antibakteriális hatásúak is lehetnek. Nem egy esetben pedig zajcsökkentésre és zajszűrésre is kiválóak. A faültetéssel tehát csak nyerhet az ember!

– Milyen tapasztalatai vannak a faültetési kampányokkal kapcsolatban? Mennyire sikerül megszólítani az embereket?

– Azt tapasztalom, hogy az emberek hajlandóak tenni az élhetőbb környezetért. Néhány éve a Kukkonia polgári társulás kampányaival igyekszünk felhívni a figyelmet a faültetés fontosságára. Korábban az őshonos fákat népszerűsítettük, most pedig A holnap gyümölcse kampányban a hagyományos gyümölcsfák vannak soron. Az ültetéseket igyekeztünk úgy szervezni, hogy a gyerekek is részt vegyenek rajta. Fontos, hogy már gyerekkorban elültessük a magot, akkor talán gyerekeink nem a vegyszeres kezeléssel „érlelt” gyümölcsöket keresik majd.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy ennek az új generációnak köszönhetően 20-30 év múlva már egészen más utcaképet látunk majd falun és városon, fasorok ölelik majd körül a forgalmas utcákat és közutakat...

– A várostervezés feladata a zöld területek kialakítása. Biztosra veszem, hogy nem fog megvalósulni, ugyanis az embertől függ. Minden konkrét esetben többféle érdek, csoport ütközik egymással. Ezért rendszerszerű változásra van szükség. Kicsiben, helyenként ugyanakkor elképzelhetőnek tartom.

Kivitelezhető, hogy a szoci lakótelepeket kicsit átalakítsuk, akár úgy, hogy a panelházakra zöldtetőt teszünk. A technológia a rendelkezésünkre áll, a többi rajtunk múlik.

A Mátyásfa

Nagymegyer címerében is szerepel. A nagy fáknak néha nagy történetük van. A képen látható tölgy még Nagymegyer város címerébe is bekerült, mögötte pedig a híres nagymegyeri erdő látható, ahol még Mátyás király is vadászott.

matyasfa-nagymegyer.jpg

A legenda szerint ehhez a tölgyhöz kötötte ki lovát, s itt találkozott a nagymegyeri bíróval. Nem volt haszontalan a találka, mert Mátyás mezővárosi előjogokat biztosított a településnek, azontúl évente három országos vásárt is tarthatott, illetve pallosjoggal és önkormányzattal rendelkezett.

Befolyik, kifolyik...

A tavalyi tavaszi leállás alatt a szén-dioxid– kibocsátás mértéke hétszázaléknyit csökkent, s erre a második világháború után nem volt példa. Ám a szén-dioxid légköri koncentrációja akkor is rekordokat dönt. Tudósok azt mondják, hogy az ipari forradalomig ugyanannyi energia érkezett be a Föld-légkör rendszerbe, mint távozott. Mára a sugárzás egy része nem tud kijutni a légkörből, és itt marad. A szén-dioxid természetes módon megtalálható a légkörben, napjainkra viszont 50 százalékkal emelkedett a szintje az iparosodás előttihez képest. S erről mi, emberek tehetünk, például mert kiirtjuk az erdőket. A károsanyag felhalmozást egy káddal szokták ábrázolni: amíg annyi víz folyik ki a kádból, mint amennyit a csapból beleengedünk, nincs gond. Ám ha a befolyás erősebb, egyre több víz lesz a kádban...

nyilasy-sandor-festmeny.jpg
A fának a faluképben is fontos szerepe van. (Nyilasy Sándor nagybányai festő festménye)

Megterem-e a gabona?

A fáknak a levegő lehűtésében is szerepük van, a gyökereikhez odavonzzák a rétegvizeket. A klímaváltozás miatt – most 1,2 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint előtte – sok minden másként lesz itt a Kárpát-medencében. 2 fokos emelkedés esetén kétségessé válhat például, hogy megterem-e a gabona és a megszokott gyümölcseink vagy zöldségeink. Körül vagyunk véve ugyanis hegyekkel, ahol megszorul a meleg.

Ollé Tamás
Kapcsolódó írásunk 
Cookies