A kirándulni indulók többsége messzi országokba látogat el...
Pedig jóval közelebb is vannak olyan helyek, amelyeket érdemes lenne felkeresni. Íme, egy kis ízelítő Észak-Magyarország látványosságaiból. Utazzunk együtt!
Utunk első állomása Ipolytarnóc. „Ősvilági Pompeji“ tárul fel itta látogatók előtt. A feltételezések szerint az őskorban ezen a helyen egy folyó ömlött a cápáktól hemzsegő tengerbe. Az állatok ennél a folyónál csillapították szomjukat. Egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófának köszönhetően a folyópart agyagos része megkövesedett, így maradhattak fenn az ősvilág növényeinek lenyomatai és az ősállatok lábnyomai.
A kiállítóteremben hatalmas megkövesedett fatörzset és cápafogakat is láthatunk, és őserdőt idéző hangok egészítik ki a látványt. A természetvédelmi terület a földtani örökség része, a világ leggazdagabb harmadkori lábnyomos lelőhelye, az összeurópai természeti örökség része. A község határában egész éves nyitva tartással szolgálja a turistákat a Kalonda-Ipolytarnóc közúti határátkelőhely. Ipolytarnócról Hollókő felé tartunk. Hollókő Magyarország egyetlen faluja, amelyet világörökségként tartanak számon. Nem skanzen, nem múzeum — mindennapi élet zajlik az alig háromszáz lelket számláló településen: van óvoda, iskola, napközi...
Az ófalu 65 védett épülete őrzi a XVII. századi palóc népi építészet remekeit. A házak három helyiségből állnak: tisztaszoba, pitvar, lakókamra. A tisztaszobában fontos személyeket — például a háztűznézőbe érkező fiatalembert — fogadtak. Népviseletbe öltözött idegenvezetőnk azt is elárulja, hogy a leendő vőlegény a tisztaszobába belépve először az ágyat vette szemügyre. A párnák száma alapján ugyanis következtetni lehetett, milyen tehetős a család. A 3-4 párna szegénységre, a 8-9 gazdagságra utalt. Persze, a lányos házak néha trükkhöz folyamodtak: kölcsönkértek egy-két párnát a szomszédtól... A pitvar volt a központi helyiség, és három funkciót töltött be. Ez volta konyha, a nappali és a fürdőszoba is. A kamrában a család legidősebb tagja, a gazda aludt, és itt voltak elhelyezve az értékek — búza, kukorica, termelőeszközök — is. És nem véletlenül helyezték a gazda ágya fölé a kenyértartót sem!
Palócföld színes népviseleteit a babamúzeumban csodálhatjuk meg. A nők népviselete nagyon változatos: mást visel a lány, mást a menyasszony, a fiatalasszony, a menyecske és az idős asszony. Sok mindent elárul a népviselet. Az alsószoknyák száma például a család anyagi helyzetét tükrözi, a többsoros gyöngyöt (kaláris) díszítő virágok száma pedig a rajongók számáról ad hírt. Nagyobb ünnepek alkalmával — például húsvétkor— a falu lakói is népviseletbe öltöznek.
A régió leglátogatottabb városa Eger. A leghíresebb látnivaló az évszázadok alatt több ostromot is megélt vár. Számos szép barokk és késő barokk épületet találunk itt — például a város főterén, a Dobó téren álló Minorita templomot. A török hódoltság emlékét őrzi a minaret, amelynek erkélyéről páratlan panoráma nyílik a belvárosra. Eger termálfürdőjéről is híres — az élménymedencék mellett botanikai érdekességeket is találunk itt.
Egertől 7 km-re csodás természeti jelenségre bukkanunk. Egerszalók szélén, egy kis völgyben, oldott ásványokban gazdag, 68 °C-os víz tör fel, mely meleg vizes mésztufa lépcsőt alakított ki. A hegyoldalról lefolyó víz a medencébe érve már nem forró, fürdésre alkalmas. Ez a különleges fürdőhely egész évben felkereshető. Nagy élményt jelent a jéghegyhez hasonló, fenyőerdővel övezett alakulat megpillantása. Hasonló természeti csoda Európa területén csak Törökországban van (Pamukkale).
Egerszalókról Szilvásváradra indulunk. Szilvásvárad Magyarország egyik leglátogatottabb kirándulóhelye, a Bükk valóságos gyöngyszeme. Mai napig itt van a magyar lipicai lovak hazája. A lipicai ló a Monarchia és a szlovén ember munkájának szülötte. A kor legjobb lovainak keresztezésével született meg a 16. századutolsó évtizedeiben. Az udvari ménes felállítása I. Ferinánd osztrák császár fia, II. Károly főherceg nevéhez fűződik. A lipicai lovak Magyarországi tenyésztését az 1800-as évek kezdetétől számítjuk. Ekkor a napóleoni seregek elől menekítve Mezőhegyesre telepítették a ménest. Innen az állomány egy része Fogarasra, Erdélybe került.
A közelgő háború elől Bábolnára menekítették a lovakat, 1950-ben pedig Csipkéskúton (Szilvásvárad fölött) kezdtek csikónevelő építésébe. Akkoriban telepítették Szilvásváradra a ménest. Az állami ménesnek jelenleg 240 lova van, mind lipicai. Alapfeladat a lipicai ló génmegőrzése. Egyébként a sötét színű lipicai ritkaságnak számít. A kiscsikók születésükkor barnák, majd nagy részük idővel „megőszül“. Az istállóban tartott lovak mellett a szabadon legelészőket is megcsodálhatjuk. A bátrabbak egészen közel jönnek, kikövetelve egy kis simogatást. A közelben fekszik az ország legszebb magashegységi jellegű völgye, a Szalajka-völgy. Lovaskocsival indulunk tovább, és eljutunk a csodaszép Fátyol-vízesésig.
Következő úti célunk Mezőkövesd, a matyók földje. A legismertebb változat szerint a matyó elnevezés története Mátyás királlyal függ össze. A király szabad várossá tette Mezőkövesdet, ezért a lakosok közül sokan hálából Mátyásnak keresztelték a fiukat. E névbecéző formája a Matyó (a Katalin - Kató, János - Janó mintájára). A matyó szó hallatán a százrózsás, színes hímzés jut az eszünkbe. A szűcs hímzésből textilre, majd bútorra is átkerült virágszőnyeg épp Mezőkövesdhez fűződik, a másik két matyó településen (Szentistván és Tard) másféle díszítés volt divatban. A város hajdani arculatát, a matyóság építkezési szokásait a Hadas városrész őrzi. Itt találhatók a különféle korabeli mesterséget bemutató alkotóházak is. Van babaház, szövő- és hímzőház, fazekasműhely, bútorfestő alkotóház, mézeskalácsos ház... Mezőkövesden is van fürdési lehetőség, a Zsóry fürdő többek között gyógymedencékkel, hullámfürdővel várja a vendégeket.
Különleges élményt nyújt a közelben fekvő Miskolctapolca is. Az itt található barlang- és gyógyfürdő Európában egyedülálló — természetes barlangi járatokban lubickolhatunk a 30 °C-os forrásvízben, és a hegyek gyomrából feltörő, erős sugárban ömlő karsztvíz zuhataga alatt is álldogálhatunk.
Van gyermek- és kültéri medence,valamint gyógy- és wellnesskomplexum is. Hogy neves vendéget is említsünk: Csokonai Vitéz Mihály hosszabb ideig kúráltatta magát Miskolctapolcán.
A nem mindennapi fürdőhelyről Tokaj felé vesszük az irányt. Útba ejtjük Tállyaközséget is, ahol európai művésztelep működik. A faluban látható fa- és kőszobrokat az itt alkotó művészek készítették. A több mint ezeréves múltra visszatekintő faluban — ahol Lórántffy Zsuzsanna is élt két évet, és hajdanán itt keresztelték meg Kossuth Lajost — van más érdekesség is: itt található Európa (egyik) mértani középpontja.
Fotó: a Magyar Turizmus Rt. archívuma
