Nálunk, Szlovákiában vannak olyan nők, akik anyát keresnek születendő gyermeküknek. Nem azért, mintha maguk – alakukat féltve – nem akarnák kihordani a gyermeket, hanem azért, mert egészségi állapotuk ezt nem teszi lehetővé. Az asszisztált reprodukció technikailag lehetővé teszi a petesejt leszívását, megtermékenyítését és az embrió más nő méhébe történő beültetését.
A szlovák jog azonban jelenleg sem ismeri el a béranyasági megállapodást: a családról szóló törvény 82. §-a szerint a gyermek anyja az a nő, aki megszülte, az ezzel ellentétes megállapodások és szerződések pedig érvénytelenek.
Európa más államaiban is különféleképpen viszonyulnak ehhez a kérdéshez, egységes uniós szabályozás nincs. Nagy-Britanniában az altruista béranyaság megengedett, a béranyasági megállapodás azonban jogilag nem kikényszeríthető. A gyermeket megszülő nő a születéskor a jogi szülő, a leendő szülők pedig később úgynevezett parental order vagy bizonyos esetekben örökbefogadás útján válhatnak jogi szülővé. A béranyának kereskedelmi díjazás nem fizethető, csak az észszerű költségei téríthetők meg.
A korábbi állítással ellentétben Spanyolország sem támogatja a béranyaságot: a spanyol jog szerint az ilyen szerződés – akár fizetnek érte, akár nem – semmis. Olaszországban szintén tilos a béranyaság, és 2024 óta az olasz állampolgárok külföldön igénybe vett béranyasága is büntethető. Csehországban nincs átfogó, külön béranyasági szabályozás, ugyanakkor ott is az a nő számít a gyermek anyjának, aki megszülte. A skandináv országok szabályai sem egységesek, több országban jelentős korlátozások vonatkoznak a béranyaságra.
A tudomány fejlődése ebben az esetben is megelőzte a társadalmi fejlődést, a szokásokat és a törvénykezést. Azonkívül a béranyaság erkölcsi problémákat is felvet.
Béranyát keresek
A harmincéves Ivettnek nem fejlődött ki a méhe. Tíz éve azzal a tudattal él, hogy sohasem lehet gyermeke.
– Én is, a férjem is nagyon szeretjük a gyerekeket. Nem kell azonnal béranya, és nem kell mindenáron sem. Viszont pontosan tudom, hogy van ilyen lehetőség, és nagyon gyakran úgy érzem, élnem kellene vele – mondja. – Nálunk több magánintézet van, ahol mesterséges megtermékenyítéssel is foglalkoznak. Csak a hozzáállás langyos.
A fiatalasszony nem reménykedik abban, hogy hamarosan megtörik a jég. Ezért Angliába készül.
– Mielőtt azonban kimennék, kismillió kérdésre kell választ kapnom. Milyen kérvényt kell írnom, hova, hogyan tudom ellenőrizni a béranyát a terhesség alatt?
Ivett asszony nem szeretné, ha általa ismert személy hordaná ki a gyermekét.
– A nővérem és a barátnőm szóba se jöhet – mondja. – Hogy milyen igényeim lennének a béranyával szemben? Elsősorban az, hogy egészséges legyen, jó családi háttérrel rendelkezzen, és legyen már tapasztalata a béranyasággal. Bízom benne, hogy találok ilyen asszonyt.
Az Egyesült Királyságban a béranyaság megengedett, de a folyamat jogi feltételei jóval összetettebbek annál, mint hogy a felek egyszerűen szerződést kössenek egymással. A béranyasági megállapodás nem kikényszeríthető, és a gyermek születésekor a béranya számít jogi szülőnek. A jogi szülőség későbbi átruházásához külön eljárás szükséges, amelynek feltételei között szerepel többek között a genetikai kapcsolat és bizonyos esetekben az Egyesült Királysághoz kötődő lakóhelyi, illetve domicil-feltétel is. A béranya beleegyezése a parental orderhez legkorábban a szülés után hat héttel adható meg.
A fizetés kérdése sem egyszerű. Nagy-Britanniában a béranyának nem fizethető kereskedelmi díj, az észszerű, terhességgel kapcsolatos költségei azonban megtéríthetők. Ilyen lehet például a kieső kereset, az utazás, a kismamaruha vagy más, igazolható terhességi kiadás. Hogy mi számít észszerűnek, azt szükség esetén a családjogi bíróság vizsgálja.
– Szívesen megtéríteném annak a nőnek a költségeit, aki kihordja a gyermekemet – mondja Ivett asszony.
A hatályos szlovák családjogi szabályozás nem rendelkezik olyan jogintézményről, amelynek alapján egy béranyasági szerződéssel a szülés előtt vagy közvetlenül utána át lehetne ruházni az anyaságot a gyermeket vállaló nőre. Jogi értelemben továbbra is az a nő az anya, aki a gyermeket világra hozza.
Az interneten számos olyan külföldi szolgáltató található, amely béranyasággal foglalkozik. A jogi feltételek azonban országonként jelentősen különböznek, és az sem következik automatikusan abból, hogy az eljárás egy adott államban jogszerű, hogy a szülői jogállást Szlovákiában ugyanúgy elismerik. Az Európai Unió sem szabályozza egységesen a béranyaságot.
Kérdés tehát az is, hogy a jog szerint milyen státuszban kerülhet Szlovákiába a külföldön béranyától született gyermek. Erre nincs minden esetre alkalmazható, egyszerű válasz: szerepet játszhat a születés helye, a gyermek állampolgársága, a genetikai szülőség, a külföldön kiállított okiratok és az is, született-e külföldi bírósági vagy más hatósági döntés a szülőségről. A külföldi döntések szlovákiai elismerésére külön szabályok vonatkoznak.
Mit mond a jog?
A hatályos szlovák törvények szerint a gyermek anyja az a nő, aki világra hozta. A béranyasági megállapodás ezt nem írhatja felül, az ezzel ellentétes szerződés érvénytelen. Ez akkor is alapvető kiindulópont, ha az embrió genetikailag egy másik nőtől származik. Ha egy gyermek külföldön, béranyaság útján születik, a helyzet ennél összetettebb. A külföldi szülőségi döntések Szlovákiában bizonyos feltételek mellett elismerhetők. Ha az érintettek közül legalább az egyik szlovák állampolgár, a szülőség megállapításáról szóló külföldi döntés elismerése külön bírósági eljárást igényelhet. Az elismerés többek között akkor tagadható meg, ha az ellentétes lenne a szlovák közrenddel. Ezért nem lehet általánosan kijelenteni sem azt, hogy a külföldön megállapított szülőséget Szlovákia minden esetben elfogadja, sem azt, hogy soha nem ismerheti el.
Az örökbefogadás szintén szóba jöhet bizonyos helyzetekben, de ennek törvényben meghatározott feltételei és külön bírósági eljárása van. A jelenlegi szabályozás alapján az örökbefogadáshoz főszabály szerint szükség van a gyermek szüleinek beleegyezésére. Ha a szülő előzetesen járul hozzá az örökbefogadáshoz, ezt nem egy konkrét, név szerint megjelölt örökbefogadó javára teszi, hanem meghatározott örökbefogadótól függetlenül. Az örökbefogadásról végül a bíróság dönt, a gyermek érdekét figyelembe véve.
- A szlovákiai pároknak és nőknek, akik külföldi béranyaságban gondolkodnak, már az eljárás megkezdése előtt érdemes tisztázniuk nemcsak annak az országnak a szabályait, ahol a gyermek megszületne, hanem a későbbi szlovákiai anyakönyvezés, szülőség, állampolgárság és esetleges külföldi határozat elismerésének kérdését is. Az uniós államok között sincs egységes béranyasági szabályozás.
- A béranyák indítékai különbözőek lehetnek. Egyesek segíteni szeretnének másoknak, más országokban pedig anyagi ellenszolgáltatás is kapcsolódhat a béranyasághoz. A kereskedelmi és az altruista béranyaság jogi megítélése országonként eltér.
A béranya életkorára, egészségi alkalmasságára és korábbi terhességeire vonatkozó követelmények nem egységesek: ezeket az adott ország jogszabályai, egészségügyi szabályai és a kezelést végző intézmény feltételei határozhatják meg.
- A béranyaság költségére nincs egységes nemzetközi összeg. Egyes országokban kereskedelmi béranyaság is működik, máshol csak az igazolt vagy észszerű költségek megtérítése engedélyezett. Az Egyesült Királyságban például a béranya díjazása nem megengedett, de észszerű költségei megtéríthetők.
- A felek előre átbeszélhetik, hogyan járnának el ikerterhesség, súlyos magzati rendellenesség, vetélés vagy más váratlan esemény esetén. Az ilyen megállapodások jogi ereje azonban országonként eltér. Nagy-Britanniában például maga a béranyasági megállapodás sem jogilag kikényszeríthető.
- Arról is érdemes előre beszélni, mi történik a szülés után. Szlovákiában azonban egy béranyasági szerződés alapján nem lehet kikényszeríteni, hogy a gyermeket megszülő nő átadja a gyermeket, hiszen a törvény őt tekinti az anyának, az ezzel ellentétes szerződések pedig érvénytelenek.
