Férfiakat faggattuk arról, hogy miért félnek az elköteleződéstől. Miért váratják meg a nőket, és egyáltalán, mit gondolnak a családalapításról, miközben repül az idő, és deresedik már az ő fejük búbja is.

„Nem akarok még házasodni! Nem hiszem, hogy itt lenne az ideje a gyereknek...” – hallhatjuk 30-as és 40-es éveikben járó férfiaktól. Persze, nem lehet általánosítani, hiszen rengeteg 30-as pasi örömmel veti bele magát a házasélet örömeibe. Ám még többen ódzkodnak tőle. Félnek a felelősségtől, mint a tűztől, mert családot tartani felelősség. Az összeköltözés még elmegy. Ahogy a nőknél kitolódott a gyerekszülés ideje, úgy a férfiaknál az elköteleződés momentuma. Összevetve a kettőt: alapjaiban rengett meg a hagyományos családmodell. Miért? 

Félsz az elköteleződéstől?
Mindenki magyarázkodik. Vagy kínos csend honol a kérdés nyomában. Összeköltözés, magánélet – nem egyszerű témák, ráadásul senki sem szereti, ha az ő életében keresik a választ a miértekre. Voltak férfiak, akiket hiába szólítottam meg. Annyit mondtak, hogy nem szívesen beszélnének erről, mert az nekik kellemetlen. Volt persze, aki szívesen mesélt. Tehát summázunk: a családi élet és a gyerek kényes téma, nem szívesen beszélnek róla a férfiak. Egyszerűen szégyellik. Pedig lehet, hogy kis elmélázás segítene nekik (és nekem is), hogy kiderítsük: mi az oka annak, hogy a pasik 30 és 40 évesen még nem állnak készen? Még nem akarnak családot, gyereket, házasodni meg duplán nem akarnak.

Ha nincs a nagy Ő, első a karrier
Maradjunk a fiataloknál, a harmincasoknál. Rengeteg fiatalember úgy érzi, még nem jött el az igazi. A nagy Ő. Ha mégis felbukkan, korainak érzik a házasságot, vagy egyszerűen csak megijednek tőle. Az első összezördülésnél felmerül a kérdés: Lehet, hogy mégsem ő az? Sóhajtanak egy nagyot, aztán tovább keresgélnek. Hiszen mindig van másik!, mint a filmben. És idejük, az van. Annyi kínálkozó szép lány van. Idejük a lányoknak nincs, mert ketyeg a biológiai órájuk, s ezt mindenki tudja. Ma a férfiak gőzerővel önmagukat keresik. (Nemrégiben hallottam egy háromgyerekes, modern apukáról, aki a szüléseket is abszolválta, ám utána elhagyta a feleségét. Még nem biztos magában, mondta. Keresi magát, még nem érett a házasságra.)  Arni (28) szívesen vállalna gyereket, de még nem találta meg az igazit. Korábbi barátnőjével családot terveztek, de több száz kilométer választotta el őket egymástól. Mindkettőjüket kötötte a munkahely, nem tudták megoldani az összeköltözést.
– Csak hétvégére járok haza a szüleimhez, sokat dolgozom. Gyereket szeretnék már nagyon. Bár azért félek a pelenkáktól és az álmatlan éjszakáktól... Emellett a legcsodásabb dolognak tartom, amikor a saját kis emberkédet neveled!
Arni saját bevallása szerint nem fél az elköteleződéstől, viszont korábban tartott tőle. – Féltem, hogy bezárul az életem, de ez nem így van. Lehet szabad az ember egy kapcsolatban is. Plusz, ha van mellettem valaki, aki megért és szeret, az maga a főnyeremény. Annál több nem kell. Arnit persze állandóan nyüstölik a rokonai, hogy megtalálta-e már élete szerelmét, gyermekei anyját. Ő ilyenkor csak mosolyog, és azt válaszolja: most a karrier és a sport az első. Úgy érzi, nincs elkésve semmivel. – Ha megérkezne a nagy Ő, nem várna. Megnősülne.

A kényelmes mamahotel
A párok többsége ide-oda ingázik, kint is vagyok (a kapcsolatból), bent is vagyok. Sokan több éve élnek együtt, pontosabban együtt élnek, de a szülők nyakán: nincs saját lakásuk, és még nem született meg a döntés a különélésről. Ez szintén akadálya az elköteleződésnek. Hiszen addig, amíg nem él külön egy férfi a szüleitől, kevés ismerete lesz arról, milyen is az önálló élet. Pedig ha különköltözik – tegyük fel, egyedül! –, akkor egészen más megvilágításba kerülnek a lét nagy kérdései. Mert egyszeriben nem lesz, aki levigye a szemetest... Hogy a mai modern férfiak önfenntartók legyenek, és felelősséget tudjanak vállalni, szükségük lenne erre az önállóságra. Sok férfi csak átcuccol a lány lakásába úgy, hogy soha, egy percig nem élt egyedül. Drága a lakás, az albérlet – és az otthon melege, az mégiscsak az otthon melege. S így nehezen megy az elköteleződés.
Patrik (28) jelenleg szüleivel és barátnőjével él egy háztartásban. A költözés még várat magára, Patrik nagyon is jól elvan otthon. Igaz, a barátnője már felvetette a témát, hogy költözzenek külön, és éljék végre a saját életüket. – A barátnőmmel lassan 3 éve vagyunk együtt. A közeljövőben családot tervezünk. Szerintem az elköteleződéstől mindenki fél egy kicsit. Nehéz kijelenteni, hogy már pedig én téged életem végéig szeretni foglak. Fiatalon az ember, persze, szórakozni akar, a legszebb lányokkal, a legjobb partikon... Idővel ez megváltozik. Patriknak több rövidebb párkapcsolata volt. Állítása szerint a lányok felettébb válogatósak, és úgy tűnik, ő nemigen felelt meg az elvárásoknak. – Beletelik kis időbe, míg az ember megtalálja a párját. Aztán az is időbe telik, míg eldönti, hogyan tovább. Nálunk most ez következik. Az összeköltözés. A szüleim szeretnék, ha összeházasodnánk, s a barátnőm is örülne neki. Én viszont nem! Én bilincsnek érzem a házasságot. Igen, tiltakozom ellene, először próbáljunk meg együtt élni. Aztán előbb vagy utóbb beadom a derekam, és férj leszek meg apa.
Nahát! Talán meg is leltük az elköteleződéshez vezető ajtó kulcsát. Fontos, hogy tudjunk tervezni. Pontosabban, legyen meg az elhatározás részünkről. Mi az, amit szeretnénk, és ki az, akivel mindezt szeretnénk. Utána pedig szépen jöhet a többi. Viszont gondoljunk csak bele: ha az együtt élők is ilyen döcögősen indulnak neki (a különköltözésnek), akkor mi van a facér 30-as férfiakkal? Az egyik 29 éves ismerősöm konkrétan eldöntötte, hogy ő aztán nem megy sehova! Marad anyukánál. A barátnő meg a menyasszony majd házhoz jöhet. Ha meg nem, hát nem. Itt a szülőket is meg lehet kérdezni, hogy miért nem bírják elengedni a gyerek kezét. Ne adj isten, éreztetik a gyerekükkel, hogy hálával tartozik nekik. A kórosan lelkiismeretes gyerek ilyenkor egy lépést sem fog tenni. Nemhogy az élet – de más felé sem. 

varj01.jpg

Buli az élet, csak magasak az elvárások
Szót kell ejteni egy másik kasztról is. Azokról a férfiakról, akik még nem találták meg az igazit, ezért úgy döntenek, hogy bulizni fognak. Az éjszakában keresik a nagy Ő-t. A lányok persze nem veszik őket túl komolyan. Nemrégen elindultunk a barátnőmmel, és meglepődve konstatáltuk, hogy rengeteg negyvenes pasi van, aki (jobb esetben facéran, rosszabbik esetben házasan) ugyanazt teszi, amit mi. Megy, ismerkedik és bulizik. Csakhogy míg mi félévente ha eljutunk kiereszteni a gőzt, addig ők minden hétvégén kint csajoznak az éjszakában. Ismerkedés közben nem a „Szia, mit dolgozol, hol élsz?” az első kérdés, hanem: „Voltál már házas? Van gyereked? Szüleidnél laksz?” Márpedig sosem volt leányálom a szülőkkel egy háztartásban élő 40 éves pasi: ilyennel nemigen gabalyodik össze egy okos szingli lány. Ám a barátnőm pont egy ilyet fogott ki. Egy nagyon jóképű 43 éves pasi akadt a hálójába (Endre nőtlen, nincs gyereke, jó munkája van, mérnök, egyedül él). Percek alatt bőven kiderült, hogy „ez” talán mégsem fog működni. Nincs meg a szikra. Jó, mondjuk, barátnőm mindjárt „furinak” találta, hogy sok pozitívuma ellenére Endre még mindig nem talált magának párt, és ezidáig nemigen volt hosszabb kapcsolata.
A 40-es évjárat mellett a bulizós 30-as pasiktól is rendkívül óvakodnak a nők. Amellett, hogy számos partikirálynő látszólag csak szórakozni akar, rendkívül fontosnak tartják a lányok, hogy „egy férfi legyen férfi”. Tudja megszerelni a mosógépet, legyen gáláns, legyen úriember meg persze jóképű meg vicces et cetera. Ergo: legyen egy személyben szívtipró, izmos „latin lover” és kifittyedt sarokvasat szerelőoverallban barkácsoló háziúr. Egy szó, mint száz, be kell látni, hogy a nők is tehetnek arról, hogy a férfiak kihátrálnak a kapcsolatból. Sokszor túl magasak az elvárások, és olyan lányok is vannak, akik félnek a háztartásvezetéstől. Vagy a házasságtól – és általában azért, mert rossz mintát láttak otthon. Mi van, ha az övék is ugyanúgy fog elsülni, mint a szülők házassága?! A nő tétova magatartásával igenis megrémisztheti a párját. „Hiszen működik az papír nélkül is, nem?!”

web-bannerek-hirlevel-02_5.jpg

„Nem akartam gyereket, de mindenki ezzel nyaggatott.”
Az ismerősök és rokonok minden találkozáskor azt kérdezgetik: Úgy mégis, mikor? Egyik ismerősöm bevallja, hogy csak azért nem nősül, mert a szülei ezzel nyaggatják. Ilyen létezik? Hogy egy erős és izmos pasi hagyja, hogy nyomás alá helyezzék? Aztán eszembe jutott, hogy hiszen a nőket is ezzel bombázzák. Mikor lesz baba? Karrierista vagy? Kifutsz az időből... A régimódi gondolkodás szerint egy nő ne keresse, mi ad értelmet az egzisztenciájának. Azért születik, hogy gyereket szüljön: ez ad értelmet az életének. Kizárólag a pasi joga, hogy egzisztenciája mellé az élete értelmét is megkeresse. Mindenesetre Csabi (34) őszintén bevallja, hogy ő azért még várt volna a „babaprojekttel”, ám mindenki ezzel nyaggatta. Rengeteg szülő mondogatja, hogy addig legyen unoka, míg ők is be tudnak segíteni. – Állandóan azt kérdezgették, hogy mikor lesz gyerekünk. Beleuntam. Igen, gyereket várunk, és örülök neki, de ettől még ugyanúgy gondolkodom, mint azelőtt. Hogy ráértünk volna még...
Az már egy másik kérdés, hogy ez a kényszerhelyzet mennyiben tudja megrontani a párkapcsolatot s a későbbi családi idillt. 

Jól vagyunk, köszönjük szépen!
Mielőtt a végén sajnálkozni kezdenénk, hogy tényleg mekkora a nyomás a férfiakon, nézzük meg az érem másik oldalát. Emberek vagyunk, különbözünk. Vegyük górcső alá a 40-hez közeledő férfiakat is. Nahát, ők köszönik szépen, egészen jól megvannak. Dávidnak (36) például két komoly kapcsolata volt eddig, mindkettő négy évig tartott, igaz, az utóbbiba fél éves szünet préselődött. – Egyik kapcsolatomban sem gondoltunk még házasságra. Egyikünk sem tartott ott, hogy ennyire komolyan vette volna. Mindkétszer nálam hét évvel fiatalabb lánnyal jártam. Későn érő típus vagyok. Szeretnék gyereket, egyre jobban érik bennem a gondolat, de azért még tudok aludni. Csak többször eszembe jut, mint azelőtt.

Dávid sokat gondolkodik azon, mi lesz, ha mégsem a nagy Ő-t találja meg... – Otthon hosszú évekig szemtanúja voltam annak, milyen az, ha nem működik egy házasság. Ez negatív hatással volt rám, mindig ott mocorog bennem a kisördög. Dávid sokkal érettebbnek, felnőttesebbnek látja magát, mint tíz évvel ezelőtt. Harmincéves koráig nem is gondolkozott családon, most már persze eszébe jut, hogy mi lett volna, ha... – Ha megtalálnám életem párját, biztosan máshogy állnék a kérdéshez. A csajozás, a facérság sem hiányozna már.

A negyvenesek azért tudják, vagyis azt gondolják, hogy egy picikét elkéstek. Ilyenkor már örömmel fogadják az élet adta örömöket: feleséget, családot, gyerekeket. Jánosnak (37) több komoly kapcsolata volt, kétszer két évet élt együtt az egyik barátnőjével, majd a másikkal. Most végre úgy érzi, megtalálta az igazit. – Sokat megtanultam a kompromisszum fontosságáról és az együttélés szépségeiről. Két éve ismét komoly kapcsolatom van, tervezzük az összeköltözést és a családot. 

János egyelőre a barátnőjénél él, és bizony arra készül, hogy feltegye neki a nagy kérdést. – Szerencsére a barátnőm fiatalabb, így nincs veszve semmi. Ezzel kifogtam a szelet a vitorlából. A barátaim körülöttem már sokkal előrébb járnak, több csemetével dicsekedhetnek, de nem bánom. Idővel csak rájön az ember, mi a fontos a számára. 

Ha visszafejtjük a szálakat, a minta mindenképp azt mutatja, hogy a férfiak FÉLNEK. Félnek a jövőtől. Mi lesz ha...? – kérdezgetik szüntelen. Hiszen rengeteg a válás. Mi van, ha összeköltözünk, és mégsem működik? Ha mégsem ő lesz a nagy Ő? Aztán ott vannak a pénzügyek, szinte mindig gondot okoz az anyagi háttér („Nem tudom megfizetni az albérletet. Nincs pénzem lakásra. Nem akarok kölcsönt.”). Akkor már nem jobb a jó öreg mamahotel? Úgyis akkorák az elvárások... Nem akarnak felnőni. A legnagyobb baj, hogy meg sem próbálják. 

Valahol mindig elrontják, aztán meg nem mozdulnak. Nem akarunk lejjebb adni az elvárásainkból. (Ez a lányokra is érvényes.) A lányok sem várhatnak a sült galambra, de azért sokkal könnyebb dolguk lenne – valljuk be! –, ha a modern férfi ragyogó szemmel és csupa szívvel tervezné a közös jövőt. Mert ennél több egyik nőnek sem kell. Az ilyen férfi a biztonság szobra. A „Mindent megoldunk ketten, ne félj!” mondat pedig hegyeket mozgat.

Derzsi Bernadett

web-bannerek-hirlevel-01_6.jpg