M. Kiss Márti a Csallóköz szerelmesének vallja magát. A képen látható festményt a karantén alatt festette. Azért is lett a mű címe: 2020. április.
Már a festmény mérete is lenyűgöző, mert hatalmas. Azért is állt mellé az alkotója, M. Kiss Márti, hogy megmutassa az arányokat.
M. Kiss Mártit festés közben a Kis-Duna menti táj inspirálta, Jóka mellett.
A kép különleges, mert ilyen monumentális olajfestményeket nők nemigen szoktak festeni. Egy ekkora kép nagy fizikai állóképességet kíván, és sok időbe telik elkészíteni – ám a nőknek épp időből van a legkevesebb, mert még a művésznők is százfelé szakadnak. (Hisz nekik is van családjuk, sőt.)
A maszkok mögé zárt világ
A képről a nagybetűs természet jut eszünkbe, mert még az alakokon is átfut a fák sziluettje: a festő a természeti szépet festette meg. A fű zöldjét, a tavaszi erdő harsányságát és a színektől átitatott levegőt. Aki ilyet fest, sokat nézi a tájat, a mezőt, az eget és a tájban az embereket. Márti Patonyréten nőtt fel a nagyszülőknél, nap mint nap nézte a füvet, a fát, az eget. S mivel művész, a természeti szépből ki tudja ragadni a művészi szépet, a benne rejlő új formákat és ismeretlen színeket. Mást lát meg egy tájban a laikus is, a festő is. A festő meglátja a természetben az új szépséget. Ez a titkos szépség számunkra, laikusok számára, akik a képet csodáljuk, eddig rejtve maradt.
Meztelen gyermekek a képen
Mikor képnézőből visszatértek a lányok a szerkesztőségbe, nagyokat lelkendeztek. Ilyen hatásos képet még nem láttak.
Csak egyetlen talány maradt számukra: Miért meztelenek a gyerekek a képen? Senki nem mer ma meztelen gyermeket festeni. Milyen bátor Márti! Mit akart velük kifejezni?
– Minden gyerkőc, aki szerepel a képen, fontos szerepet játszik az életemben – meséli Márti. – A keresztgyermekeim és a szomszéd gyerekek szerepelnek rajta, mind a szívem csücske. Január végén Illésházán megvettem egy 1927-ből származó polgári házat. Mikor a koronavírus miatt megállt a világ és bezárkóztunk, én kivonultam ide, a kis műhelyembe. Nem állt szándékomban reagálni a COVID-ra, de mégis jött az aggodalom. Mi lesz a gyerekeinkkel, milyen jövő vár rájuk? Szeretem a családom, és szeretem a Csallóközt. A képen Csallóköz horizontját, sűrűségét és kaotikus elemeit akartam megjeleníteni és azokat a gyerekeket, akik számomra sokat jelentenek. Festettem már hasonló képet, de a gyerekeket mindig ruhában ábrázoltam. Ám nem lett volna az igazi, ha megint ruhástul festem meg őket, mert a kép nem tudta volna átadni a természetesség szépségét és naivitását. A festmény fő mondanivalója, hogy a természet dominál az ember felett, egyszerűen azért, mert sokkal erősebbek az energiái. Szeretném tovább festeni a képet: el tudom képzelni, hogy tíz éven belül egy 20 méteres sorozat lesz a képekből, és akár az én gyermekeim is rákerülnek.
Márti elmesélte, hogy először leskiccelte a gyerekek portréját, és utána ment át vászonra. De a festmény nem látott grafitceruzát.
– Nem voltak ott a modellek se, az anyukákat kértem meg, hogy küldjenek a gyerkőceikről fotókat. A pózok nem kitaláltak, valóban így néztek ki a gyerekek a fényképeken. A középső gyermek, aki a béke jelét mutatja, a szomszéd kissrác, akit nagyon szeretek. Ő már szégyellte magát (mit akar ez a Mártika?), úgyhogy csak a béke jelével üzent.
A képen a világosság hátulról érkezik. Az alapszínek élénkek: rózsaszínek, pirosak, narancssárgák.
– Nem rajzolom meg kicsiben a kompozíciót, mivel szerintem egy festmény akkor jó, ha bátor! – mondja Márti. – Próbálok a gesztikus ecsetvonásokra hagyatkozni. Ágakat is hoztam el a helyszínről, majd lenyomattam, illetve megcsapkodtam velük a képet. Mindig merítek egy kis küblivel a földből is, amelyik inspirált, és beleapplikálom a képbe. Ennek köszönhetően több dimenziója is van.
Fotó: Dömötör Ede
