Ellopta a babanevemet. Felháborító! A „lopással” vádolt barátnőtől számonkérjük a lopást, majd az „örihari” listára helyezzük őt. Családi tradíció ide vagy oda, nem akarom, hogy a fiam az apja, a nagyapja és a dédapja nevét viselje. Az anyós adott nevet a leánykánknak. Egy idegzsák vagyok!

Senkinek nem tetszik a kiválasztott név, amit a gyerekemnek szeretnék adni. Jaj, ne már a Máté! Minden gyereket így hívnak a suliban. Cserepes Virág. Rémálom, ez valóban ciki, kész vicc, semmikép nem illenek össze... Néha valóban tragédiába torkoll a névválasztás öröme.

babanev-elso-indito.jpg

A babavárás  legtétovább mozzanata a névválasztás. Sokan már gyermekkorban eldöntötték, mi lesz a jövendő trónörökös neve. A kislányoknál is ez az alap: nevet adnak a játékbabának. Az igazat megvallva, csekély az esély, hogy az előre megálmodott nevet kapja a várva-várt gyermek, mert mindig közbejön valami. Vannak szülőpárok, akik a szülőszobára menet is még csak ötletelnek, hogy mi legyen a baba neve? Mindenesetre érdemes időben elkezdeni a válogatást, és megfontolt, közös döntést hozni. Ne feledjük, a gyermek egy életen át fogja viselni a nevét. Ma már számos stratégia létezik – a “tökéletes” nevet megtalálandó. A legjobb kivárni az ultrahangeredményt, s miután megtudjuk a baba nemét, kezdhetjük a böngészést. Benne van a pakliban, hogy az orvos téved, így nem árt, ha egy lány és egy fiúnevet is kiválasztunk a naptárból. „Jól jöhet”, ha nem az első, akkor majd a második babánál.

Nem minden esetben egyezik az anya és az apa elképzelése. Az anya valami egyedit, különlegeset, de nem túl hosszú nevet szeretne. Az apa pedig legszívesebben az anyja nevét adná a gyermekének, fiú esetében pedig a sajátját, merthogy a keresztnév is apáról fiúra száll, akárcsak a vezetéknév. Mások pedig olyan nevet választanak, ami utal a származásukra és a vallási hovatartozásukra, de akadnak olyanok is, akik kedvenc sportolójuk nevén szeretnék szólítani a csemetéjüket. Aztán ott vannak a szappanoperákból ellesett Rosalindák és a celebnevek. Egyes szülők szerint a gyakori, a könnyen kiejthető névvel csak megkönnyítik a gyermek életét. Míg mások úgy gondolják, hogy a szokatlan, ritka név majd kiemeli a különleges csemetét a szürke tömegből. Egy bizonyos: a kiválasztott név sokkal inkább jellemezi a szülőt, mint a születendő gyermeket. Bár azt egyik szülő sem szeretné, ha a gyermekét a neve miatt csúfolnák és piszkálnák a suliban…

Ám mindig akad ellenpélda. A különböző gyümölcsök, virágok nevei édesen hangzanak, de érdemes előrelátóan gondolkodni, mert a “cuki” Eperke vagy Vidor mondjuk húsz évig "jól áll" a viselőjének, ám nem biztos, hogy idősebb korban is illik a „néni” és a „bácsi” megszólításhoz. A név viselője pedig nem tiltakozhat! Szóval a szülő olyan nevet adjon a gyermekének, amellyel az felnőtt korában is békésen együtt tud élni.

Régen nem szenteltek ekkora figyelmet a névadásnak. Bizony, még mindig vannak olyan falvak, ahol minden harmadik szomszédot Bélának és Mariskának hívnak. Előfordult olyan is, hogy két lánytestvér ugyanazt a nevet viselte. Volt a „nagy Mariska”, meg a „kis Mariska” – közülük az egyik kapott egy hivatalos keresztnevet is, az Arankát. Arankát mindenki Mariskának ismerte a faluban – s ezzel elég nagy keveredést okoztak szegény idős Arankának, aki teljesen elfelejtette, mi az ő tisztességes neve. Szóval, a gyakori személynév sem mondható mindig előnyös választásnak, pláne, ha egy családban többször is előfordul. Most a Máté és az Anna név a felkapott ami annyit jelent, hogy ötven év múlva – mint Béla és Mariska esetében – minden harmadik-negyedik szomszédot Máténak és Annának fognak hívni. A gyakori nevekben az a jó, hogy megszokottak: nem teszik „különccé” a viselőjüket. Ám gyakoriságuk zavaró is lehet.

„Egy asszonynak kilenc a leánya, nem győzi számlálni…Erzsi, Piri, Sári, Juliska, Rozáli, Ella, Bella, Juci, Karolina gyertek vacsorázni…” – szól a régi magyar nótában.

Minden kornak megvan a maga „befutott” utóneve. De mindenképp fontos mérlegre tenni a döntést. Fontos szempont, hogy a vezetéknévhez “passzoljon” a kiválasztott utónév.

Szabályok

Ha úgy tetszik, alliteráljon: vagyis a vezetéknév és a keresztnév kezdőbetűje összecsengjen, megegyezzen (pl. Kovács Kati, Szabó Szabolcs, Tóth Tamás, Varga Virág). De semmiképp nem szabad átesni a ló túloldalára. A baba egyszer fel fog nőni, ezért ne adjunk olyan keresztnevet neki, amelyik a vezetéknévvel összeolvasva értelmes szót alkot. Ilyen a Szikla Szilárd, Végh Béla, Major Anna, Mák Virág, Kovács Ubul, akit mellesleg „Koviubinak” becéznek. Ezekkel a névváltozatokkal megpecsételjük a gyerek jövőjét. Nem csoda, ha felnőtt korban úgy dönt majd, hogy megváltoztatja a nevét, mert nem akarja az egész életét „véghbél(a)ként” leélni.

babanev-belso.jpg

Na, és ott vannak az olyan egzotikus nevek, mint a Jusztin, a Lüszi és a többi külföldi halandzsa név. Valakinek bejönnek, valakinek nem. Ha a szülő eltökélt és olyan nevet szeretne adni a babának, amit közel s távol senki nem visel, vagyis nem szerepel a hivatalos utónévkönyvben – akkor érdemes még a baba születése előtt felvenni a kapcsolatot az anyakönyvvezetővel. Ha egy szlovák állampolgár olyan utónevet (keresztnevet) szeretne bejegyeztetni, amelyik nem található a jóváhagyott utónév adatbázisban, akkor azt hivatalos eljárásban kell kérvényezni. Azokat a külföldi és egyéb utónév változatokat, melyek nem szerepelnek a http://www.babynames.com/http://www.babynology.com/ honlapján, az anyakönyvvezetőnek nem áll módjában nyilvántartásba venni.

Bárki kérheti a bejegyzést

Azokat az elfogadott utóneveket, melyek nem szerepelnek a naptárakban sem, be lehet jegyeztetni, hogy legyen hivatalos névnapja a csemetéjének. Ebben az esetben a szlovák utónévbizottsághoz kell fordulni (Kalendárová komisia pri MK SR). A komisszió 2016-ban alakult azzal a céllal, hogy egységesítsék a naptári névjegyzéket – s minden naptárkiadónál ugyanazon dátumon és azonos névalakban szerepeljenek a bejegyzett keresztnevek.

Ránk, szlovákiai magyarokra persze ez nem érvényes. A szlovákiai magyar szülők egy része az anyaországban használatos utónevek közül válogat, és gyakran magyaros formájú keresztnevet választ a gyermekének (Ilona, István, Gyöngyi).

Élhetünk az anyakönyvi törvény adta lehetőséggel, amely engedélyezi a kisebbségek anyanyelven történő anyakönyvezését. Így nem (el)szlovákosított alakban szerepel gyermekünk neve az okiratokban. Az elfogadott nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alapján a szülőnek joga van lánygyermeke családi nevét a szlovák „–ová” végződés nélkül bejegyeztetni.

AMIT TUDNI ÉRDEMES!

A következő szabályok vonatkoznak az újszülöttek anyakönyveztetésére:

  1. A gyermek születése után a kórház informálja a helyi anyakönyvi hivatalt a gyermek születéséről.
  2. Az anyakönyvi hivatalban előnyomtatott nyomtatvánnyal lehet kérvényezni az „-ová” végződés elhagyását a bejegyzéskor. Az anyakönyvi hivatalban elérhető kérvényt mindkét szülőnek alá kell írnia. Amennyiben erre nem kerül sor, az újszülött kislány automatikusan „-ová” végződést kap a vezetéknevéhez.
  3. Maximálisan három nevet áll módjában az anyakönyvezetőnek bejegyezni (családnév + egy vagy két utónév).
  4. Az újszülött első anyakönyvi kivonata ingyenes, a kérvény kitöltése nem jár semmilyen illetékkel. Ezek a szabályok minden nemzetiségre vonatkoznak (magyar, szlovák, egyéb).

Kapcsolódó írásunk: Cumifilozófiám

Varga Henrietta