Bár az elmúlt években már sok nagyvárosban megszüntették a szilveszterkor rendezett főtéri tűzijátékot, azért az utcák aznap (és nem csak aznap) hangosak a petárdák robbanásától, éjfélkor pedig fénybe borul minden. Hiába, szeretjük hangosan búcsúztatni az óévet, és ennek még valamiféle népi hagyománya, magyarázata is van.
Ettől azonban az állatkák szenvednek. Erről beszélgetünk Horváth Kitti (30, Somorja) állatorvossal, aki szerint a gazdi igenis sokat tehet annak érdekében, hogy minél stresszmentesebb legyen ez az időszak a kis kedvencének. (Fotók: Dömötör Ede)
– Nagyon aktuális a téma, mert az elmúlt években megsokszorozódott a panellakásban tartott kisállatok száma – ismerteti Kitti, aki a brünni egyetemen szerzett állatorvosi diplomát. – Általában kutyákról és macskákról van szó. Ez egyrészt a Covid-időszaknak köszönhető, másrészt annak a trendnek, hogy sok fiatal a gyerekvállalást elodázva inkább törődik egy állatkával. S azt még hozzátenném, hogy az új gazdik sokszor úgy vesznek magukhoz háziállatot, hogy nem néznek utána, ez mivel jár, hogyan kell az adott állatot nevelni. Ilyen esetekben akár komoly problémát is jelenthet a szilveszteri tűzijáték alatt a kisállat viselkedése, illetve a petárdák okozta hirtelen hanghatásokra adott reakciója.
– Hogyan kellene erre a gazdinak felkészülnie?
– Ha az ember kutyát vállal, a szocializálódása szempontjából a legfontosabb az első pár hónap. Ebben az időszakban kellene az állatnak különböző stresszes közegekkel találkoznia, és (a gazdival együtt) megtanulnia kezelni a nehezebb helyzeteket. Ekkor kellene például buszozni vagy autózni vele, megtanítani mozgólépcsőzni, illetve megismertetni őt a vízzel.
A szilveszterrel járó hanghatások is ezek közé a stresszfaktorok közé tartoznak. Én például a kutyusommal igyekeztem minél többször lőtér közelében sétálni, hogy megszokja a hangokat.
– És ez segít?
– Ha a gazdi a falkavezér, és ő jól reagál a stresszes szituációra, akkor az állat is így tesz. A kutya nagyon érzi, mi történik a gazdijával, és átveszi a viselkedésmintáját. Nem szabad pánikolni, megijedni, felemelni a hangunkat, mert mindez átragad az állatra. A szoktatás azért jó, mert a kutyus nem szilveszterkor találkozik először a stresszhelyzettel. Ha a gazdi rosszul reagál, a kutya azt tanulja meg, hogy félnie kell. Ez sajnos nem egyedi eset, a gazdi pedig panaszkodik, hogy a kis kedvence milyen érzékeny. Nyilván az, de neki kell elsősorban jól kezelnie a problémás helyzeteket.
– Miért olyan stresszes az állatoknak a szilveszter?
– Nagyon érzékeny a hallásuk és a szaglásuk – a szilveszter pedig mind a kettő érzékszervre erősen hat. Sokként érheti őket a hirtelen jött hangzavar. Azért annyit megjegyeznék, hogy nem törvényszerű, hogy a kutya teljesen megzavarodik szilveszterkor. De sajnos előfordul.
– A panellakásban élő kutyusokról beszélünk, de mi a helyzet a családi házak udvarán tartott állatokkal?
– A kint tartott kutyák többnyire jobban hozzászoknak a zajokhoz. Viszont a szilveszter ezeknek a hangoknak a hatványa. Ha tudjuk, hogy az állatunk érzékenyebb, mindenképpen ajánlatos bezárni őt egy kontrollált közegbe – előszobába, pincébe, esetleg garázsba –, ahol nyugodtan átvészelheti az estét, nem eshet bántódása, és a zajok csak tompítva jutnak el hozzá. Ha mégis úgy döntünk, hogy a kutyánk kint marad az udvaron, mindenképp próbáljuk meg biztosítani a területet, hogy ne tudjon elszökni, illetve ne sérthesse meg magát. S ami a fő különbség, hogy a családi házas kutyát nem kell kivinni szilveszter estéjén, hogy „elvégezze a dolgát”, míg a panellakásban tartott kutyusokkal ezt nem ússzuk meg aznap sem.
– Hogyan tudjuk ezt jól megtervezni?
– Vigyük ki a kutyust időben sétálni, semmi esetre se hagyjuk a legnagyobb csim-bum idejére. Hámot használjunk, mert az jól tartja a kutya testét. Abból nem tud olyan könnyen kibújni, ha esetleg megijed egy közeli petárda robbanásától. Egyébként a törvényből kifolyólag minden kutyának be kellene lennie chipeltetve (a gyakorlatban viszont még mindig nincs mindegyiknek beültetve). Ez olyankor is hasznos, ha az elővigyázatosság ellenére mégis elfut az állat – amint befogják, azonnal értesíteni tudjuk a gazdiját. Persze, szilveszterkor ennek elkerülése a cél, de azért erre is gondolni kell. Meg arra, hogy világító nyakörvet kapjon a kutyus, mert ha elszökik, nagyobb eséllyel veszik észre, akár az autósok is.
Minden állatorvosnak van chipleolvasója. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kapcsolattartási adatok – mint a telefonszám – frissek legyenek, mert mi is találkoztunk már olyan esettel, hogy a befogott kutyusnak ugyan volt chipje, de az adatok nem voltak aktuálisak, ezért nyomozni kellett a gazdi után.
– Mi a teendő, ha mégis nagyon stresszel a kutyusunk az erős hangok hatására?
– Vannak például olyan természetes gyógyszerek, amelyeket már szilveszter napját megelőzően is adagolhatunk. Van, amelyik abban segít, hogy az állat több szerotonint termeljen, lényegében nyugodtabb lelkiállapotban legyen. Ugyanúgy például CBD-olajat (csakis állatorvosi célra ajánlottat!) is lehet neki adni, az is nagyon jó hatással lehet rá, megnyugtathatja őt. Ha tudjuk, hogy a kutyusunkat megviseli a szilveszter, akkor vannak erősebb gyógyszerek is, akár teljesen ki lehet „kapcsolni” őt. Csak azzal számolni kell, hogy utána még kótyagosabb, stresszesebb lehet, még ha ez elsőre nem is igazán látszik. Ha gyógyszert adunk az állatnak, előtte minden esetben konzultáljunk az állatorvosunkkal. Beszéljük meg vele, mit adhatunk a kutyának, mert nem mindegy az adagolás: a dózist a testsúlya alapján kell kimérni. Az idősebb kutyák nem biztos, hogy minden gyógyszerre jól reagálnak, hiszen akár máj- vagy veseproblémájuk is lehet. Gyógyszeradásánál mindig figyelnünk kell az állatot, nem reagál-e negatívan rá, ismerni kell előre a lehetséges mellékhatásokat.
– Csak az erős zajok – vagy a fényeffektusok is negatívan hatnak az állatokra?
– A fénytől kimondottan nem ijednek meg, inkább csak a zajoktól. Leginkább amiatt, mivel ezek váratlan, erős hangok, melyek ráadásul visszhangoznak is – főleg a városban, a panelházak között hatványozottan felerősödik a robbanás robaja.
– Eddig a kutyákról beszéltünk, de mi a helyzet a többi állattal?
– A macskáknál is hasonló a helyzet, nagyon érzékenyek a stresszre. Annyi előnyük van, hogy nem kell őket sétáltatni, viszont olyannyira be tudnak stresszelni, hogy attól húgyúti gyulladásuk is lehet. Macskák nyugtatására a természetes összetevőkből álló készítményeket ajánlom. Vannak szirupok, tabletták, sőt olyan diffúzorok is, melyek konnektorba dugva fejtik ki hatásukat. Ezek a készítmények általában elegendőek a cicusok esetében. A családi háznál élő kinti macskákat pedig beengedhetjük a házba; esetleg a garázsba, pincébe zárhatjuk őket arra a néhány órára.
– Gyakori, hogy balesetet szenvedett állatokkal keresnek fel benneteket szilveszterkor?
– Megesik, hogy az udvarról menekülő kutyus félelmében keresztül-kasul rohan árkon-bokron, és közben fennakad valamiben, rosszabb esetben drótban, kiálló kerítéslécben. De volt olyan eset is, hogy az utcán eldobott petárda sebezte meg a kutyát. Sajnos az is megtörténhet, hogy a menekülő állatot elüti egy autó, mert eszét vesztve rohan. Ezért lenne jó fényvisszaverő mellényt vagy bármilyen villogó, világító kiegészítőt használni, hogy jól látható legyen, ha az elővigyázatosságunk ellenére mégis megszökik. Egyébként macskák esetében sokkal könnyebb dolgunk van szilveszterkor, hiszen csukott ablaknál alig lehet észlelni a nagy durranásokat, a kinti cicák pedig általában elbújnak egy számukra biztonságos helyre. A tapasztalat az, hogy a kutyusok a problémásabbak.
– Tudjuk, hogyan kell megfelelően viselkedni a kis házi kedvencünkkel?
– Ez egy nagyon releváns kérdés, mivel sokszor az ember először szerzi be – adoptálja vagy tenyésztőtől vásárolja – a kutyát, csak aztán kezd el gondolkodni, hogyan is kell nevelni. Vannak kurzusok, ahol az alapokat megtanítják a gazdival. Ezek a tanfolyamok sajnos nem kötelezőek, pedig szerintem minden állattartónak részt kellene venni rajtuk.
Sok kutyát érintő, újkeletű probléma most a Covid után, hogy a lakásban az állat időről időre egyedül marad. Mert, ugye, addig állandóan otthon volt vele a gazdi, mindig látta őt, most meg eltűnt (munkába jár), ami újfent csak stresszt okoz...
– Mi mindenre tanít meg egy ilyen kurzus?
– A legfontosabb, amit már említettem is, hogy a kutyát úgy szocializáljuk, hogy tanulja meg velünk együtt kezelni a stresszt okozó helyzeteket. A másik, hogy egyértelmű legyen a kis kedvencünknek, hogy ki is a falkavezér. Bizony, sok esetben nem nyilvánvaló, hogy ez a személy a gazdi, s olyankor a kutya a stresszes helyzetben nem tudja tőle a kellő támogatást sem megkapni. Ha például séta közben egy petárda robban a közelben, ne ijedjünk meg, menjünk nyugodtan tovább, s jutalmazzuk meg a kutyusunkat, hogy ügyes volt. Ilyenkor nyugodtan álljunk meg, és simogassuk meg őt. A lényeg az együttműködés, hogy az állat és a gazdája egy egységet alkosson.
– Mi történik a sok szilveszterkor elkóborolt állattal?
– A mi klinikánkra is hoznak be kóbor állatokat. Először leolvassuk a chipen tárolt adatokat (ezek egyébként centrálisan elérhetők minden állatorvos számára). Természetesen, ha sérült, ellátjuk a kutyust, és próbálunk kapcsolatba kerülni a gazdijával. Ha viszont ez nem sikerül, a városi rendőrség feladata, hogy megtalálja a gazdit. Jó, hogy működnek különféle állatvédő egyesületek, akár csoportok a szociális hálón, mert baj esetén fel lehet velük venni a kapcsolatot, meg lehet rajtuk keresztül osztani az eltűnt állat fotóját, és ez segít nyomra bukkanni. Szomorúbb eset, amikor nem találják meg a gazdit – olyankor a helyi állatmenhely fogadja be az állatot, majd próbál neki új otthont találni. A menhelyek viszont rendkívül telítettek, mivel sajnos nagyon megszaporodott az oda kerülő kis kedvencek száma. Ezért is hangsúlyozom mindig, mennyire fontos tudatosítaniuk a gazdiknak, hogy az állattartás nagy felelősséggel jár.
