A bőrünket ápoljuk, a lelki egészségünkre nagy gondot fordítunk, ügyelünk az emésztésünkre és a rendszeres mozgásra. Pedig van valami, ami sokkal nagyobb hatással van testi és lelki állapotunkra. Ez a mikrobák nagy családja.

vagott_indito.jpg

A mikrobák mikroszkopikus méretűek, több száz éve velünk élnek, de csak néhány évtizede fedezték fel őket a tudósok. Minél kisebbek, annál nagyobb izgalmat keltettek tudományos körökben. A társadalom a folyton változó életstílussal, a sikeres karrierrel, az optimista gondolkodással, anyagcserénk gyorsaságával foglalkozik, miközben a kutatások az élet változatos területeire fókuszálnak, és meggyökeresedett állításokat cáfolnak meg. Miért van az, hogy a szúnyogok, bolhák csak bizonyos embereket csípnek meg? Miért keletkezik penész az ujjaink között, miért kapunk allergiát, s ha fáj a fejünk, sokunknak miért nem használ a Paralen? Hogy lehet az, hogy az egyik ember a víztől is hízik, a másik a krémesektől sem? A hasonló egyenleteknek már nincs ismeretlenjük. A leírt elváltozásokat mind ezek az apró élőlények okozzák, a baktériumok, akik azt is befolyásolják, hogy milyen a testünk illata, milyen gyorsan fogyunk vagy hízunk, hogyan reagálunk a gyógyszerekre, depressziósak leszünk-e, hogy a járvány alatt elkapjuk-e az influenzát vagy sem.

A hagyományos, hüvelyi szülés folyamán az újszülött megkapja az első adag mikrobiotikus kultúrákat. A császármetszéssel világra segített baba a bőr mikroorganizmusaival találkozik először. Ennek következménye, hogy hajlamosabb lesz az asztmára, allergiára és elhízásra.

Már régen tudjuk, hogy az emberi szervezetet kimondhatatlan mennyiségű sejt alkotja. Ilyen tízbilliós mennyiséget az egyszerű halandó elképzelni sem tud. A számítástechnika fejlődésével arról is tudomást szerezhettünk, hogy testünk felületén és belül a szervezetünkben kb. százbillió mikrobasejt található. Testünk egyetlen sejtjére tíz mikroba jut, amelyek a bőrön, a nyálkahártyákon és az emésztőrendszerben találhatók. Ráadásul minden elképzelhető dolog: a gyógyszerek, az elsőszülöttség, a szexuális partnerek száma, az elfogyasztott ételek és italok hatással vannak a baktériumcsoportok eloszlására, változatosságára és struktúrájára. Ha pedig a géneket tekintjük, bármilyen hihetetlen, mennyiségi szempontból a testünk 99 százalékban mikrobákból áll. „A mikrobák átírják ismereteinket arról, mit jelent embernek lenni” – jelentette ki Rob Knight, a Kaliforniai Egyetem professzora, a Föld Mikrobiom Projekt társalapítója.

Társas kapcsolatok Nemrég kezdték kutatni, hogy a széles körű társas kapcsolatok milyen hatással vannak az ember egészségére. Ha sok emberrel találkozunk, átveszünk tőlük olyan mikroorganizmusokat, amelyek később megmenthetik az életünket.

Jellemzőbb, mint az ujjlenyomat 

Testünkben kb. két kilogrammnyi mikroba található, ha képzeletben összegyűjtenénk valamennyit egy edénybe. „Ezek a mikroorganizmusok nem egyszerű, vegyileg közömbös élőlények, hanem részt vesznek szervezetünk valamennyi működési folyamatában, beleszámítva az anyagcsere-folyamatokat, immunreakciókat, sőt a viselkedésünket is” – mondja Rob Knight. Olyan szoros kapcsolatban élünk a mikrobákkal, hogy a szakemberek új szakkifejezést is találtak az ember + mikroorganizmusok együttélésének kifejezésére – ez a holobion. Minden emberre egyénileg jellemző ez a kapcsolat, annyira, hogy a DNS mellett a mikrobiom is használható a személyazonosság megállapítására. Rob Knight a számítógép billentyűzetén vizsgálta a mikroorganizmusokat, és meglepő felfedezést tett: az ujjbegyen található mikrobatelepek azonosak voltak a megfelelő billentyűn tenyésző mikrobákkal. Tehát ha elveszítenénk az egeret, amelyet állandóan használunk, a rajta levő mikrobák alapján megtalálhatnánk a sajátunkat. Ugyanígy meg lehet állapítani, hogy a számítógép egere egy kövér, vagy egy sovány emberhez tartozik-e.

ujjlenyomat.jpg

Egészség, betegség

A reklámozott antibakteriális tisztítószerek, gélek és törlőkendők azt sugallják, hogy a baktériumoktól mindenképpen meg kell szabadulni, mert fertőzéseket okoznak. Ugyanakkor a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a bennünket körülvevő világ telítve van mikroorganizmusokkal, mindenhol jelen vannak, a fotoszintézis folyamatától kezdve a bélrendszerünkig. Ezek a mikrobák rendkívül fontosak az emberre és állatokra nézve is. Például a tehenek nem képesek megemészteni a füvet baktériumok közreműködése nélkül. Baktériumok nélkül nincs körforgás a természetben, nem bomlanak le az elhalt anyagok. Valamennyien természetes egyensúlyban élünk a mikroorganizmusokkal, s az együttműködés mindenki számra előnyös. Mikroorganizmusok nélkül a világ halálra volna ítélve.
A baktériumok dicsőítése nem véletlen. A kutatások új felfedezéseket tettek, eddig ismeretlen összefüggéseket tártak fel a mikroorganizmusok és a betegségek, például az elhízás, az ízületi gyulladások, az autizmus vagy a depresszió között. Ezután mindenkiben felmerül a gyanú, nem kellene-e ismernünk a saját baktériumtérképünket, s hogy vajon okos dolog-e tűzzel-vassal harcolnunk ellenük. Saját mikroorganizmusaink, amelyek életstílusunknak megfelelően alakultak ki bennünk és rajtunk, olyan erőt képviselnek, hogy befolyásolni képesek azt is, szervezetünk hogyan fog reagálni az egyes gyógyszerekre, fájdalomcsillapítókra vagy a mesterséges édesítőszerekre. A mikrobiotikus tesztek idővel pontosan ki fogják mutatni, mit kell tennünk, hogy egészségesek maradjunk, hogy kilábaljunk ebből-abból a betegségből, amelyet mikroorganizmusok okoznak. Nagyszerű kilátások ezek.

Egyéves korig A gyermek mikrobioszát alakítja az is, hogy milyen ételeket fogyaszt először, milyen kórokozókkal találkozik rendszeresen a szervezete. A „jó” gyerekkor természetes környezetben zajlik, mert közben a mikrobák széles spektrumával kerül kapcsolatba, ugyanakkor nem találkozik vegyi permetszerekkel.

Az első kísérletek egyértelmű eredményeket hoznak. Például a nem szűnő hasmenés, amely egyetlen ismert antibiotikummal sem gyógyítható, egy egészséges ember mikrobáitól elmúlt. Egyetlen nap alatt! Hogyan lehetséges ez? Széklettranszplantációval. Elég gusztustalanul hangzik, de a szakemberek a jövő gyógymódját látják benne. Egy egészséges ember ürülékéből kimentett mikrobákkal helyre lehetett hozni a beteg ember bélrendszerének flóráját. A kutatások azt bizonyítják, hogy ha nem megfelelő baktériumok vannak a szervezetben, akkor egy fájdalomcsillapító is károsíthatja a májat, az emésztés nem szabályszerű, ami elhízáshoz vezet, esetleg bélrákot okoz, de előidézhet autizmust vagy szklerózis multiplexet is.

Örök fiatalság

Az idő múlásával egyre többet foglalkozunk azzal, hogy megőrizzük fiatalságunkat, fizikai erőnket, rugalmasságunkat. Keserves diétákat tartunk, hogy karcsúk maradjunk, botoxinjekciókkal, vegyi peelinggel kezeljük az arcunkat, rendszeresen jógázunk és kocogunk… A mikrobiológusok már szemmel tekintenek az „örök fiatalság” megőrzésére. A legújabb tanulmányok rámutatnak, hogy létezik más módszer is, amely sokkal hatékonyabb a fiatalság megőrzésében. Ez pedig az elöregedő mikrobiosz táplálása. A mikrobiosz romlásának gyorsaságából következtetni lehet egészségünk romlásának gyorsaságára. Van mód a mikrobiosz öregedésének megállítására, vagy legalább az öregedés lassítására. Például az étrend megváltoztatása.

oregseg_fiatalsag.jpg

Számtalan bizonyíték van rá, hogy az étrend megváltoztatja a mikrobioszt, egyes ételek kedvező hatást gyakorolnak egyes baktériumokra, más mikroorganizmusokra viszont nem. Ételeinkkel tehát jelentős hatást gyakorolunk a mikrobioszunkra, és az étrend megváltoztatásával meg lehet változtatni a mikrobioszt is. Nevelni tudjuk a jó baktériumokat. Peter Turnbaught, a Kaliforniai Egyetem mikrobiológusa megvizsgálta a vegánok és a húsevők bélflóráját. Megállapította, hogy a vegánok bélflórája csak elhanyagolható változásokat mutatott, szemben a húst és sajtot fogyasztókkal, akiknél a bélflóra óriásit változott egyetlen éjszaka alatt is – elszaporodtak benne a szív- és érrendszeri betegségeket okozó baktériumok.

A mikrobioszomnak főzök

Justin és Erica Sonnenburg szerint, akik az étrend hatásainak vizsgálatára specializálódtak, négy szabályt kellene betartani ahhoz, hogy a bélflóra egészséges maradjon: sok rostot tartalmazó ételeket kell fogyasztani, csökkenteni a vörös húsok mennyiségét és a telítetlen zsírok fogyasztását, valamint hasznos probiotikumokat kellene szedni. A jelenleg árusított probiotikumok csak néhány baktériumtörzset tartalmaznak. A jövőben olyan szert kellene ajánlani, amely az összes hasznos baktériumtörzset tartalmazza a konkrét panasz felszámolására megfelelő kombinációban, a gyógyszerek csökkentésének vagy kiiktatásának céljából.

Az antibiotikumok Nagyon sok betegséget meggyógyítanak, de ezzel egy időben hatalmas pusztítást végeznek a mikrobioszban, hajlamossá tesznek új fertőzésekre, míg vissza nem áll mikrobioszunk természetes állapota. Ma már tudjuk, hogy az a gyermek, amelyik féléves kora előtt szed antibiotikumot, hízásra lesz hajlamos.

A Sonnenburg házaspár azonban hozzáteszi, hogy nem minden baktérium jó mindenkinek. A legmegfelelőbb probiotikum ugyanolyan személyre szabott, mint a mikrobiotikumok. Ezért a kezelés előtt kísérletezni kell, míg meg nem találjuk azt a szert, amely megfelel a beteg szervezetének. Például a manapság annyira propagált savanyított zöldség sok betegnél hasmenést okoz. Ez azt jelenti, hogy tovább kell keresni a megfelelő szert. A fermentált termékek, mint amilyen a joghurt vagy a savanyú káposzta, a helyes utat mutatják. Akárcsak a kefir, amely influenzajárványok és hasmenéses fertőzések idején jó szolgálatot tesz.  

Varga Klára

 

Kapcsolódó írásunk: Mit kell tudni a gyógyszerekről?

web-bannerek-instagram.jpg

Új Nő csapata