Az én anyukám varrónő volt, és csodaszép kosztümöket varrt. Nem láthatta a londoni Dior-kiállítást, amit a múlt héten végigujjongtam: Hisz én ezt ismerem, ilyet varrt az anyukám is! Ezt a fazont is láttam már!

esetlegnyit.jpg

A londoni kiállítás igazi csoda. A fényképek az eredeti, kézzel varrott haute couture ruhákat nem tudják visszaadni. Ezeket látni kell! Soha nem hittem volna, hogy egy ruhakiállítás ekkora hatással lesz rám. És nem csupán az anyukám miatt. Azért is, mert itt értettem meg igazán, hogy a nőies divatot mindig is „a Dior“ képviselte – és még véletlenül sem Chanel, aki a fiús sziluettet állította a középpontba.

Chanel eldobta a fűzőt, Dior visszahozta... A szoknyákba rengeteg anyagot rakott, hogy a karcsú derekat kiemelje – a háború után a nőknek nem volt pénzük arra, hogy többméternyi textilt vásároljanak. Ám Dior istennővé avatta őket, a szürkeségben töltött évek után visszaadta a nőiességbe vetett hitüket. Azok a ruhák ott a tárlókban csodálatosak, valóban a magas szintű szabóművészetet képviselik. A híres krémszínű blézer és a lebegős szoknya duettje, amellyel a New Look elstartolt, szintén ki van állítva (sőt, az újragondolt variánsok is). 

Dior minden kollekciójában volt egy modell, amit a szülővárosáról, Granville-ről nevezett el. Normandiát nem tudta feledni. És mindig megjelent kedvence, a gyöngyvirág is. Egész életében kerülte a nyilvánosságot: egyetlen partit szervezett, de azon sem jelent meg.

Diornak nem jutott hosszú élet – itt tudatosítottam igazán, hogy röpke 10 év alatt alkotta meg az életművét. Christian Dior 1947-ben mutatta be a New Lookot, s 1957-ben, 52 éves korában már halott volt. Azt is itt tudtam meg, hogy halála máig homályos és talányos: sokan kártyázás közbeni szívinfarktusra hivatkoznak, mások szerint megakadt a torkán egy halszálka, míg egyik barátja valami szexuális együttlétről regél. A londoni kiállítás a Victoria és Albert Múzeumban 500 Dior-darabot mutat be, 230 élethű babával.

dior-rajz01.jpg

 

„Itt minden kézzel készült“ – jelentette ki Oriole Cullen kurátor a sajtótájékoztatón. A fiatal nő egy postabélyegnyi szobából szervezte a kiállítást, hónapokig éjjeli bagolyként dolgozott, mellette Párizsban kutatott az archívumokban. „Nem lehet hatalmas pénzeket keresni egy múzeumban, de mindennap csodálatos dolgokkal találkozik itt az ember, melyeknek felbecsülhetetlen értéke van, ahogy ezeknek a ruháknak is“ – mondta. Oriolle azért munkálkodott ilyen buzgón, hogy megcsodálhassuk azt a hihetetlen munkát, ami a haute couture ruhákban van... Végigpásztázhatjuk az anyagokat, amelyekkel a varrónők hosszú órákat töltöttek, láthatatlan rétegeket egymásra halmozva, mert az összhatáshoz gyakran 12 (!) alsószoknya kombinációja kellett. A sok szépség első látásra befogadhatatlan, a sokadik teremben már le kell ülni, hogy káprázó szemünket megpihentessük a fehér falakon. A kiállításon külön szobát szenteltek a virágmotívumoknak, és ezek lettek a kedvenceim. Dior szívesen díszítette virágos hímzésekkel a ruháit, mert gyerekkorától kezdve nagy rajongója volt a kerteknek. Imádta tanulmányozni a virágkatalógusokat, és segített anyjának a granville-i családi kert kialakításában. Később még pergolát is tervezett a kertbe.  A kiállítás sikere óriási, a nagy érdeklődésre való tekintettel szeptemberig meghosszabbították. Tudnivaló még, hogy a helyszín nem véletlen. Dior ugyanis kijelentette, hogy saját hazája után Angliát szereti a legjobban: az angol udvariasságot és építészetet. Sőt, még a kiállhatatlan angol konyhát is dicsérte – ami nagy szó...

Dior utolsó szerelme egy algériai származású énekes volt, előtte pedig az üzletvezetőjével volt jó viszonyban.

Érdekességek!

Dior nem volt hagyományos, racionális gondolkozású férfiú (annál is inkább, mert a fiúkat szerette). Jövendőmondókhoz járt, kikérte tanácsaikat. Kamaszkorában egy tenyérjós ezt jósolta neki: „les femmes vous seront bénéfiques, et c’est par elles que vous réussirez“. Vagyis az asszonyok áldani fogják, ő pedig általuk fog boldogulni. Híres kollekciója azért kapta a New Look nevet, mert az amerikai Harper‘s Bazaar főszerkesztőnője a ruhákat látva így kiáltott fel: „Dear Christian, your dresses have such a new look!“ Soha nem látott tömeg volt ezen a bemutatón, a lépcsőkön is elegáns hölgyek ültek, jelen volt Rita Hayworth és Vivien Leigh is Hollywoodból. A ruhák óriási feltűnést keltettek, mert addigra már teljesen eltűnt a derék karcsúságát hangsúlyozó sziluett. Sőt, úgy tűnt, hogy a lebombázott utcákon a nőknek nem épp az a legnagyobb problémájuk, hogy milyen ruhát viseljenek. Ezért is volt ez igazi forradalom! Diornak − apjához hasonlóan − jó üzleti érzéke volt: nemsokára az amerikai divatpiacon is markánsan jelen lesz, az ötvenes években pedig már a sztárok szabásza. Ekkorra már a francia haute couture-kivitel felét az ő ruhái adják. Ő volt az első, aki kiegészítők gyártásához adta a nevét (ami ma már megszokott). Mindenki cipőt és parfümöt gyárt, hogy a márkájáról száz bőrt lehúzzon, Dior azonban magas szinten művelte ezt is. Először napszemüveget kezdett gyártatni, és kapott is érte hideget-meleget: azt mondták, tönkrevágja a haute couture iparágat. Kevesen tudják, hogy a népszerű Miss Dior parfümjét a testvére ihlette – a parfümöt 1947 óta gyártják. Catherine a francia ellenállás tagja volt, a Gestapo bebörtönözte és a ravensbrücki koncentrációs táborba szállította. Maga a tervező a háború alatt a Lucien Lelong divatháznak dolgozott. A németeknek tetszett a stílusa, tervezett is a náci feleségeknek ruhákat, de mikor egy német divatház ajánlatot tett neki, nem is válaszolt rá.

dior-kandalo-portre.jpg

A Dior-szürke ma fogalom!

A Dior színe a szürke: a divatcég az Avenue Montaigne 30-ban nyitott meg, egy ötemeletes szürke épületben. A ház sziluettjét a kiállításon is láthatjuk. Dior évente új kollekciókkal rukkolt elő: H vonal, A vonal, Y vonal, kedvence a taft és a muszlin volt. A bennfentesek szerint nem volt gyakorlati ember, a bemutatók után mindig elvonult a világtól, hogy később újabb és újabb skiccekkel álljon elő. A tíz év alatt 10 000 ruhát tervezett, ezek egy része megvalósíthatatlan volt, sokszor az alkalmazottak leleményére volt szükség a megvarrásukhoz. Dior legnagyobb kritikusa maga Coco Chanel volt, aki kijelentette: ilyen kényelmetlen ruhákat csak olyan valaki tervezhet, aki sohasem volt intim kapcsolatban egy nővel.

02_149.jpg

A szürke ház Párizsban

Haute couture

A haute couture nemes kivitelű ruhakészítést jelent. Ma Franciaországban védett névnek számít, amit csak a magas követelményeknek megfelelő divatházak használhatnak. (Párizsban saját szabászatot kell fenntartani, és évente két bemutató kötelező nappali és esti viseletben, minimum 50 új darabbal.)

Irányt adnak

A kifutókon látott – néha formabontó – darabokat ritkán adják el, ezek csak irányt szabnak a divatnak, s az adott divatház presztízsét emelik. A kritériumokat még 1954-ben állították fel, és máig érvényesek. Az igazi haute couture ruhát mindig megrendelésre készítik, drága anyagokból, kézi munkával. A nagy divatházaknak az igazi profitot a prêt-à-porter – a mindennapi viseletre szánt, sorozatgyártott kollekciók adják.

Nagyvendégi Éva

Kapcsolódó írásunk: DIOR

web-bannerek-instagram.jpg

Új Nő csapata
Az álmok tervezője
Ez Christian Dior családi villája Granville-ban, a tengerparton. E falak között töltötte a tervező a gyermekkorát. A ház angolos stílusa miatt szerette meg az angol építészetet. Az anglonormand stílusban épült rózsaszín villa ma múzeum.
Az álmok tervezője
A Granville-i tengerpart
Az álmok tervezője
Carla Bruni First Lady korában, Nicolas Sárközy feleségeként csak Diort viselt.
Az álmok tervezője
Az igazi haute couture ruhát mindig megrendelésre készítik, drága anyagokból, kézi munkával.
Az álmok tervezője
Az igazi haute couture ruhát mindig megrendelésre készítik, drága anyagokból, kézi munkával.
Az álmok tervezője
...és mindig megjelent kedvence, a gyöngyvirág is.
Az álmok tervezője