A már ókorban szent betegségnek nevezett epilepszia mellett egy másik, szintén megváltozott tudatállapottal járó betegség, az alvajárás az a kór, amely rejtélyessége folytán nemcsak a népi képzeletet, hanem a művészek fantáziáját is megmozgatta.
Az előbbinek tanúsága a kórkép közismertebb neve, a holdkórosság, ill. az a még ma is élő néphit, amely a háztetőkön mászkáló alvajárónak misztikus sérthetetlenséget tulajdonít: csak akkor esne le, ha erőszakkal felébresztenék.
A holdkórosság művészi lecsapódása pedig olyan műveket hozott létre, mint a nagy olasz zeneszerző, Bellini Az alvajáró című 1831-ben írt operája, Wilhelm Busch német író 1865-ben kiadott, Marci és Miska című szatírája, vagy az alvajáró gyilkos témáját már 1919-ben vászonra vivő, Dr. Caligari kabinetje című film. Természetesen napjainkra már az orvostudomány megfosztotta titokzatosságától az alvajárást, eloszlatva a hozzá fűződő tévhiteket.
A mai felfogás szerint az alvajárás olyan alvás, amelyben az érzékelési és a mozgási funkciók részben éberek, minek következtében az alvajáró az alvás alatt az éberségre jellemző cselekvéseket hajt végre. Az agy elektromos hullámait vizsgáló elektroenkefalográf, az EEG segítségével az is tisztázódott, hogy az alvajárás az alvás-ébrenlét átmenethez fűződő rendellenes állapot, ún. paraszomnia. Bármely életkorban előfordulhat, leggyakoribb azonban a 6–12 év közötti gyermekeknél – szerencsére legtöbbjük kinövi ezt az alvási zavart.
Az alvászavar diagnózisa csak akkor állítható fel, ha a jelenség hátterében nem mutatható ki más betegség, pl. epilepszia.
A kórkép fő tünete az alvó állapotban való járkálás. Az egész esemény indulhat ún. félelmes felrettenéssel: sikoltással, kiáltással, gyakoribb azonban, hogy az alvajáró felül, felkel, takaróját rendezgeti, felöltözik. Napi szokott tevékenységét is végezheti, gyakoribb azonban a furcsa viselkedés, pl. átrendezi a szobáját, a szemétkosárba vizel stb. Beszélhet is, de szövege általában zavaros, érthetetlen. Nehezen fel is ébreszthető, de éber állapotban is zavart, esetleg agresszív.
Az alvajárás alatt az érintett szeme általában nyitva van, de tekintete zavart, merev. Az alvajárás néha csak rövid ideig, egy-két percig tartó epizód, de elhúzódhat akár egy óráig is. Magától véget ér, leggyakrabban úgy, hogy az alvajáró visszafekszik az ágyába, és alszik tovább. Felébredve általában nem emlékszik semmire, esetleg valamilyen álomszerű élménye marad vissza.
A filmre is vitt, alvajáró által elkövetett erőszakos cselekmény előfordulhat, de ez inkább csak az alvajáráshoz kapcsolódó hiedelem. Ugyanilyen hiedelem az alvajáró védettsége – nem ritka a bútorban való elbotlás, vagy az üveges tárgyak okozta sérülés –, ill. a holdkórosnak a Holdhoz való vonzalma.
Az alvajárásnak nincsen biztosan hatásos gyógyszere – szerencsére az esetek döntő többségében az alvászavara felnőttkorig elmúlik. Csökkentheti az alvajárásos éjszakák számát a szabályos alvás-ébrenléti ritmus biztosítása – beleértve az izgalmas esti filmek kiiktatását – és a nyugodt, szeretetteljes családi háttér.
