Tisztelt Szerkesztőség! Vajon mit eszik egy alig harmincéves nő egy hatvan­pluszos pasason?

Eddig úgy gondoltam, mindenkinek a saját dolga, hogyan éli az életét, hadd legyen szerelmes abba, akibe csak akar. De most, hogy az apámat egy nálam jóval fiatalabb nőszemély bolondította meg, már korántsem gondolom így.

apamat-megbolonditotta-kezdo.jpg

Múlt héten apa bejelentette, hogy válni akar, mivel barátnője lett (aki eddig a munkatársa volt), és feleségül akarja venni őt. Azóta az anyám nyugtatókon él, és nem hajlandó kikelni az ágyból. Semmi előjele nem volt annak, hogy gond lenne kettejük között.

A testvéreimmel nem emlékszünk rá, hogy akár csak egy hangos szó elhangzott volna a szüleink között, nem rontotta veszekedés a mindennapjaikat. Együtt jártak kirándulgatni, étterembe, cukrászdába, színházba, még a nyáron is kézen fogva sétáltak a tengerparton. Szinte mi éreztük rosszul magunkat a társaságukban, hogy milyen nyálasan viselkednek még a hatvanon túl is.

Erre tessék, apám ledobta az atombombát. Hogy mit lát abban a nyafka nőszemélyben, akinek még a hangja is irritáló, nem beszélve a szilikonmelleiről meg a kacsaszerű szájáról, igazán nem tudom.

Egyáltalán hogyan képes egy nő nyugodtan aludni, miután tönkretette egy család nyugodt életét? Nem beszélve arról, hogy állítólag az apám teherbe ejtette őt. Mégis hogy lehet valaki ennyire számító dög, hogy képes teherbe ejtetni magát egy hatvankét éves férfival? Igazán nem akarom az ördögöt a falra festeni, de könnyen lehet, hogy az a gyermek már óvodásként árva lesz.

Meg vagyok róla győződve, hogy az apám csak kapóra jött neki, hogy egy futó kapcsolat gyümölcsét legalizálhassa. Ha addig élek is, rászedem az édesapámat, hogy csináltasson apasági vizsgálatot! Apa persze nem enged a lelkére beszélni. Ő szerelmes, a szemünk láttára nyalja-falja a kacsacsőrű emlősét! Mit tehetünk mi? Hogyan vigasztaljuk az édesanyánkat, aki teljesen összetört, és apánk levetett ruhájába bújva zokog az ágyában naphosszat?

Ili

minden_reggel_ujno.sk.png

Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!

Ímélcímünk: office [at] ujno.sk

Új Nő csapata
Cookies