Búcs ezután Muskátlifalvaként él majd az emlékezetünkben, mert láttuk Retkes Ákos sziporkázó muskátlijait. (A lágy lazacszínű lett a kedvencünk.)
Retkesék negyven éve termesztik virágkertészetükben a muskátlit. Ki más bizonyíthatná be számunkra, ha nem ők, hogy a muskátli egyáltalán nem „nagymamás”, sőt, a ránk köszönő új nyár trendi virágja lehet?

A muskátli egy örök klasszikus.
„A szüleim anno Jugoszláviából hoztak haza egy szépséges lila muskátlidugványt, útközben törték le valahol. Ezzel kezdődött a sikertörténetünk!” – eleveníti fel a családi legendát Retkes Ákos. Azidőben a szülők már javában virágkertészkedtek az otthoni fóliában. Akkoriban még a gerbera, a szegfű és a többi akkor divatos virág mellett árulták a muskátlit, majd később áttértek a balkonládás vonalra. Így ma már rengeteg balkonnövény szerepel Retkesék kínálatában.

A szimpla virágú, de gazdagon leomló futómuskátli, melynek virágszőnyege igazi balkondísz.
– Mi fontosat illik tudni a muskátliról? – tesszük fel az első kérdésünket.
– A muskátli évelő növény – volna! Nálunk ugyanis nem éli túl a telet, ha beköszöntenek a fagyok. S nem véletlenül, hisz a meleg Afrikából származik, ahol más klímához szokott. (Mosolyog.) Nagyjából 30 féle muskátlink van a tirolitól kezdve a félfutón keresztül a szimpla és dupla virágúig. A színeket tekintve megtalálható nálunk a piros összes árnyalata mellett a fehér, a szinte fekete vagy épp a lazacszínű is.
– Mennyire igényes növény a muskátli?
– Talán a parasztmuskátli, vagyis az állómuskátli – a Palargonium zonale – a legigénytelenebb az összes fajta közül. Nagyon kedvelt, dúsan virágzik, ha jól öntözzük. Vagy 15 fajta szerepel a kínálatunkban.

– Melyik a legkényesebb fajta?
– Az angol muskátli a legigényesebb. Elegáns, bokros növekedésű dísznövény. A tűző napot nem bírja, miáltal nem könnyű a termesztése ennek a bársonyos, nagyvirágú fajtának. Jól tűri viszont a száraz szobai levegőt, ezért szobai muskátlinak is nevezik – az angolok eredetileg szobanövényként tartották. Tartsuk nedvesen a földjét, emellett vegyük figyelembe, hogy nem szereti a pangó vizet. Valahol a két véglet közt helyezkedik el a félfutó muskátli: dekoratívabb, de igényesebb, mint futó társa. Ne öntözzük túl, és hetente tápoldatozzuk, amúgy meg a laza, humuszos talajt kedveli. A tűző napot nem bírja, de kell neki a fény. A muskátli ugyanis fényigényes növény! Ha szűrt napfényt kap, úgy-ahogy elvan, de az árnyékos, sötét teraszokon bizony nem virágzik.
Az 1900-as években a muskátlinak már több mint 300 faját ismerték.
– Milyen földbe ültessük a muskátlit?
– Van néhány aranyszabály, amit ildomos betartani. Az első: mindenképp egészséges növényt vásároljunk. Sok a silányabb minőségű külföldi behozatal, ezért ebből is a legjobb a hazai. A muskátli laza szerkezetű, tőzeges földet kíván; a kemény feketeföld nem alkalmas a kiültetéshez. A jó virágföld stabil szerkezetű, elég levegőt enged a gyökerekhez, és támasztékot is ad a növénynek. A virágföldet megvásárolhatjuk gazdaboltokban, kertészetekben: ebbe a legtöbbször már belekevertek egy hosszú hatású műtrágyát, ami 5-6 hónapra elég lehet. Ha mégsem, akkor az ültetés során keverjünk a földhöz. Emellett – mint említettem – illő hetente vagy kéthetente tápoldatozni a növényt. Sokan kihagyják ezt a műveletet: a viráguk bánja.

– Ha mindent jól csinálunk, meddig virágzik a muskátlink?
– Még egy jó tanács: mindenképpen nagy edénybe ültessük kedvencünket. A vevő sokszor mondja, hogy neki van otthon balkonládája a 10 x 40-es méretből. Nos, az nem elég! Legalább 20 cm széles ládát szükséges beszerezni hozzá: a gyökérzet helyet kíván, másképp a növényke nem tud fejlődni. Ha ezt az aranyszabályt betartjuk, akkor késő őszig, akár a fagyokig szép lesz a muskátlink. Vannak köztük öntisztulók, például a szimpla virágú tiroli fajták: ha ezeket elveri az eső, a rengeteg szirom lepotyog a teraszra, s lehet takarítani. Az állómuskátlival és a félfutó muskátlival ez nem történhet meg. Az elnyílt virágot le kell törni a kis száracskájával együtt, s máris hozza a következő bimbót. Még annyit hozzátennék, hogy szépen mutat a ház falán a barna és a fekete színű balkonláda, de a növény szenvedni fog benne. A sötét szín magába szívja a hőt, délután kettőkor akár 60 fokra is felmelegedhet a láda, s éjjelre sem tud lehűlni. Ez megárt a melegtűrő muskátlinak, mert ugyan szereti a napot, a gyökere viszont érzékeny a hőségre. Ezért a világos színű balkonláda a jó választás, a fehér, drapp vagy a terrakotta – a műanyaggal sincs gond, csak legyen fehér színű.
„Szeretem, nemszeretem” fajták
Miközben a muskátlinyelvtant tanuljuk, megállunk a félfutók mellett. A dupla virágok szinte feketén sötétlenek. Ákostól megtudom, hogy a félfutót azért szeretik sokan, mert nem fut le a fal mellett, csak dús bokrot alkot, ezért csüngő kaspóban kiválóan mutat. Mivel sűrű, kompaktabb tömegű, a szélnek is jobban ellenáll. Utunk egy ciklámenszínű muskátli mellett halad el, a virágfejek dúsak, gömbölyűek, hatalmasok, mint egy dinnye. Gyönyörű! – csodálkozom rá a látványra. És akkor még nem láttam a rózsamuskátlit, melynek virágai apró rózsafejekhez hasonlítanak. A rózsamuskátli álló habitusú, rózsára emlékeztető illata van, ezért kedvelik sokan. A tiroli muskátli pedig a városi balkonok dísze.
A „kevesebb néha több” elve érvényesüljön az öntözésnél. Várjuk meg, míg szárazabb lesz a muskátli földje, utána öntözzük csak meg!
– Itt is van divatos fajta?
– Virágfronton is változik a trend. Tizenöt évvel ezelőtt még az osztrák filmekből ismert tiroli futó volt a menő: mindenki muskátlizuhatagot szeretett volna a korlátjára. Sokat virágzik, s ennél nem számít, hogy a szirmokat leveri az eső. Ma viszont már a dupla virágú félfutó a divatos.
– Színben is van változás?
– Tíz évvel ezelőtt a muskátlik 70 százaléka piros volt, ma alig 40 százalék ez az arány. Keresztezéssel bármilyen színű lehet a virágunk. A fehér muskátli is kedvelt, de van már lila, lazacszínű és babarózsaszín is. A kétszínű cirmos is nagyot ment. Mégis a piros az örök muskátli! Mindenesetre igyekszünk a legjobb minőségű palántákat beszerezni.

– Itt is érződik a klímaváltozás hatása?
– Az elmúlt években próbálnak olyan fajtákat kinemesíteni, melyek jobban tűrik a szárazságot. Most április vége van – az elmúlt két hónapban alig 10 milliliter eső esett. Vagyis szinte semmi. Nincs csapadék, nincs pára, a nyarak forrók, a virágszaporítással foglalkozó cégeknek ezt tudomásul kell venni. Alkalmazkodniuk kell, másként eltűnnek azok a virágok, amelyeket ismerünk, amelyek gyermekkori emlékezetünk részét képezik. Mert a muskátli a miénk!
– Sokan megpróbálják átteleltetni a muskátlit.
– Igen, ősszel beviszik a télikertbe, esetleg a fűtetlen pincébe, tavasszal meg kiviszik. Figyelni kell arra, hogy a közeget ilyenkor meg kell újítani, mert a tápanyagot már felhasználta belőle a növény. Ezért új, tápanyagdús földet kell neki adni, így jó eséllyel újra szemet gyönyörködtető lesz a virágunk. Egyébként egyre kevesebben vacakolnak ilyesmivel, inkább lecserélik az egész állományt, így nincs vele annyi munka. Hiába, kényelmesek lettünk.

– Egy virágkertészetben élmény a séta, több ezer színes virág közül lehet válogatni. Milyenek a vevők? Türelmesek?
– A vevő a szemével vásárol. Szép virágot szeretne, harmonikusat, ezért nem mindegy, hogy a zöld levélzet milyen árnyalatú, illik-e a virág színéhez. Nálunk a függőkosarak csöpögtető öntözést kapnak, s a tápoldatot is ugyanúgy kapják. Otthon ez nem mindig kivitelezhető, de itt is van pár aranyszabály. Lehetőleg gyűjtött esővízzel öntözzünk. Ez lágyabb, mint a csapi víz, és rengeteg hasznos anyagot tartalmaz, amire a növényünknek szüksége lehet, hogy mentesüljön a betegségektől, kártevőktől. Soha ne felülről, a leveleken át öntözzünk! A locsolókanna végét illesszük a növény tövéhez, hogy a víz egyenesen a földbe menjen. S mint már mondtam: a virág soha ne álljon pangó vízben, mert a gyökere megrothad. Ma már kapni olyan balkonládákat, amelyekben a felesleges víz elvezetése biztosítva van. Ha nincs ilyenünk, lyukasszuk ki a cserép vagy láda alját.











