Libasült, újbor, késő őszi vigasságok: november 11-e, azaz Márton napja rendszerint az év egyik legkülönlegesebb időszakát hozza el. Az emberek együtt örülhetnek a mezőgazdasági munkák befejeződésének, a sikeres szüretnek, s közösen ízlelhetik meg az első idei bortermést. A közös koccintás idén elmarad, de otthon elrévedezhetünk az év egyik jeles ünnepén, amikor is határon innen és határon túl megnyíltak a pincék...

A libapecsenyéről és az újborról nem feltétlenül kell lemondanunk, csak a baráti dínomdánomokról. Sőt: bár a közös szórakozást nem pótolhatja semmi, egy friss, aromás Irsai Olivér vagy egy könnyed, gyümölcsös Portugieser még ebben a szorult helyzetben is fenségessé varázsolja a novemberi estéket. Libát pedig rendelhetünk az éttermektől. És a jobb helyekre a kereskedők idén is kiszállítják a Beaujolais Nouveau-t, ami újabban nálunk is divatba jött.

ujbor-kezdo.jpg

A Beaujolais-imádat Japánban a legelterjedtebb: a japánok szinte minden nagyvárosban rendeznek ünnepségeket a francia újbor tiszteletére. Őket a németek követik a sorban, a harmadik helyen pedig az amerikaiak állnak. Franciaországban a pinceajtók szigorúan csak november harmadik csütörtökén nyílhatnak ki: addig nem szabad kóstolgatni.

A harmadik csütörtökön azonban a franciák felkiáltanak: „Le Beaujolais est arrivé!” – és kezdetét veszi a szüret örömére rendezett ünnepség.

Szent Márton, a liba és az újbor

Tours-i Szent Márton 316-ban látta meg a napvilágot Savariában (Szombathely) egy jómódú pogány család gyermekeként. A kereszténységet 12 éves korában, szülei tiltakozásának ellenére vette fel, majd remeteként folytatta tovább az életét. Püspökké, később Magyarország védőszentjévé választották. Közismert legendája egy római történeten alapszik, mely szerint Márton a ludak óljába bújt el, mert nem akarta, hogy püspökké válasszák. A ludak hangos gágogása azonban elárulta őt. Innen eredeztethető a Márton-napi „libakultusz” s az ehhez kapcsolódó hiedelmek, mint például:

  • Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik bármit, mégis éhezik.
  • Ha a liba mellcsontja fehér, hosszú, havas, hideg lesz a tél.
  • Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, karácsonykor bízvást bőrig áznak. 

Egy másik mondás szerint a bornak Szent Márton a bírája, tehát az újbort november 11-éig mindenképp meg kell kóstolni. A Márton-napi borkóstolás a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze: a must ilyenkor változik borrá, s a gazdák egész évi fáradozása az első palack borban mutatkozik meg.

hirlevel_web_banner_2_46.jpg

Pontosan mit nevezünk újbornak? 

– Az újbor megnevezés feltétele az, hogy a bor palackozásának az adott szüreti évben kell megtörténnie. A mi újborunk a Világi Winery-nél 2020-ban is az Irsai Olivér lesz. A szőlő, amelyből készült, nyáron még ott pihent a helembai dűlőkön, mostanra pedig be is palackozták – árulta el Kovács Attila, a Világi Winery borászat sommelier-je.

– Az újborok többnyire könnyed, fehér- vagy rozéborok, amelyek reduktív eljárással készülnek: koracél tartályban, elzárt környezetben, oxigénmentesen. Többnyire ropogós, kellemesen gyöngyöző, illatos borok ezek, amelyek iránt a Márton-nap utáni egy-két hétben a legnagyobb az érdeklődés. Fogyasztásra sokkal tovább, legalább fél évig alkalmasak, de az általános vélekedés az, hogy az újbornak decemberre el kell fogynia.

Kacsához, libához még javában újbor folyjon, karácsony közeledtével azonban érdemes testesebb, patinásabb borokra váltani – hiszen mégiscsak az év legszebb ünnepéről beszélünk! – tanácsolja a sommelier.

Beaujolais

A Beaujolais Nouveau-t Franciaország keleti részében, Beaujolais borvidékén készítik a gamay nevű kékszőlőből. (A vidék két régió – a Rhône-Alpes és Burgundia – egy-egy megyéjének dombos vidékét foglalja magában – a szerk. megj.)

– A módszer lényege az egész fürtös, szén-dioxid-párna alatt történő erjesztés. A bogyók mechanikai sérülés nélkül kerülnek a levegőtől hermetikusan elzárt tartályba, ahol a lassan beinduló erjedés következtében belülről, szinte maguktól táródnak fel. A teljes folyamat napok alatt megy végbe, a préselés, tisztítás után hetekkel már palackozhatják is a bort – meséli Attila. – A pinceajtók szigorúan csak november harmadik csütörtökén nyílhatnak ki: addig nem szabad kóstolgatni. A harmadik csütörtökön aztán az ajtók kitárulnak: „Le Beaujolais est arrivé!” A Beaujolais megérkezett! – S kezdetét veszi a szüret örömére rendezett ünnepség.

kovacs-attila.jpg
Kacsához, libához még javában újbor folyjon, karácsony közeledtével azonban érdemes testesebb, patinásabb borokra váltani! – tanácsolja Kovács Attila sommelier.

– A Beaujolais Nouveau – s általában az újbor – varázsa abban rejlik, hogy ebben a hétdecis üvegben dől el, hogy mit csinált a gazda 9-10 hónapon át a szőlőben. A tapasztalat többségében az, hogy bár voltak nehézségek: volt jég, seregélykár, szőlőbetegség, a gazda mégiscsak meg tudta menteni a szőlőjét, s megérte az egész évi fáradozás – árulja el Attila.

„Bozsolé” kontra Bogyólé

Ahogy a világ leghíresebb borának, a Château Mouton Rothschild-nak is minden évben új, világhírű művészek által kreált címkét terveznek, úgy a Beaujolais Nouveau címkéje is minden francia pincészetben minden évben változik.

szent-marton.jpg
Szent Márton

– Magyarországon, a villányi Vylyan Pincészet erre a mintára 16 évvel ezelőtt nagyon ötletesen létrehozta saját „bozsoléját”, a Bogyólét, ami az ország egyik legnépszerűbb újborává lett – folytatja a sommelier. – Ugyanazt a stílust viszik tovább, mint a franciák, a címke megtervezését pedig minden évben fiatal művészekre bízzák. Pályázatot írnak ki, s a nyertes munkája visszaköszön a Bogyólé legújabb kiadásán – zárta szavait a sommelier.

bogyole.jpg

A Bogyólé 2020-as pályázatának különdíját egyébként éppen egy felvidéki származású tehetségnek, Matyis Sárának sikerült elhoznia Genezis nevű címkéjével.

Olláry Ildikó
Kapcsolódó írásunk