Hangulatos szüreti képeinket a helembai borászatban készítettük, ahol helyi szőlőből helyben készítik a bort. Kevesen tudják, hogy nem ez a módi nálunk, általában nem helyben termelt szőlő leve kerül a palackokba...

Nincs ára a szőlőnek, sokszor még azok a családi szőlészetek is elhagyatottak, amelyek évekig működtek bevételkiegészítésként.

helemba-kezdo.jpg

Vendég jön a házhoz, s nem egyszer mi, nők vesszük meg a bort. Ám egyáltalán nem mindegy, hogy melyik palack után nyúlunk. Ugyanis sok borászat pancsolt borokat hoz forgalomba, melyeket hazaiként értékesít. Ezért mielőtt kinyitnánk a borunkat, jól nézzük meg, hogy honnan származik. Itt is feltehetjük a kérdést: ki termelte a szőlő levét? Nálunk a borászat, de a szőlészet is nagy gondokkal küzd. Az utóbbi időben hihetetlenül megnőtt a szőlő (és a must) behozatala Macedóniából, Moldáviából, Olaszországból, de akár Magyarországról is. Egyre több hazai borászat ebből a behozott szőlőből készíti a borait.

kekszolo.jpg

A következmény előre borítékolható: ha ez tovább folytatódik, sok szőlészet az ebek harmincadjára jut. Mikor beléptünk az Európai Unióba, 20 400 hektáron termeltek szőlőt Szlovákiában. Ez ugye 2004-ben volt. Mára 9200 hektárra zsugorodott ez a terület, sőt, a földmérők szerint, akik a terepen dolgoznak, és látják a valót, alig több, mint 6000 hektáron van csak szőlő kiültetve. S hogy miért fáj ez nekünk? Csak azért, mert a legkiválóbb szőlő itt terem, a magyarok lakta déli lankákon, Párkánytól Kürtön át egészen Udvardig.

A szlovák borászatok sokáig innen vásárolták fel a szőlőt, és szállították feldolgozásra Modorra vagy Bazinba. Ma is az áll a bor címkéjén, hogy: Made in Slovakia, de a szőlő vagy a must már nem tőlünk származik.

Eredetvizsgálat

A minőségi szőlő és a járulékos szolgáltatások nálunk drágábbak, mint mondjuk Macedóniában. A honi szőlősgazda magasabb áron tudja beszerezni a kellékeit. Ezért a hazai borászatok nem az ő szőlőjét veszik meg, mert nem tudja olcsón adni.

szolo-metszes.jpg
A fotók szeptember végén készültek, egy sejtelmesen ködös reggelen a Világi Winery-ben Helembán, savignon blanc-t és kékfrankost szüreteltek a lösztalajáról híres dűlőkön. Az itteni terroir magas ásványosságot biztosít a palackba kerülő bornak.

Na de mégis, honnan tudható, hogy mi van a borosüvegben? Eredetvizsgálattal. Ma már van olyan gép, ami ki tudja mutatni, hogy mennyi víz van a szőlőben. És van is ilyen az országban, de jó szokás szerint nem használják semmire. Mindenesetre a Szlovákiai Borászok Érdekvédelmi Szervezete azt szorgalmazza, hogy korlátozzák a pancsolt mustok és a szőlő behozatalát. Fokozott kontrollt kéne végezni, hogy kétes bor ne jelenhessen meg a piacon, mondják.

tavolba-nezes.jpg

Megoldás

S hogy mi lenne a megoldás a megoldatlan helyzetre? A fejlett európai országokban támogatják a szőlészeket. Nálunk is alanyi jogon kéne támogatást nyújtani a termelőknek (minden kiló szőlőre pár centet), mint ahogy történik a szerencsésebb uniós országokban. Nálunk egyelőre a szőlészet semmilyen támogatásban nem részesül. Az igazi az lenne, ha hazai bor csak hazai szőlőből készülne. Ehhez persze törvényt kellene módosítani, amire a tárca nem mutat hajlandóságot. A zavarosban ugyanis jól lehet halászni, s a mostani átláthatatlan helyzet sokaknak megfelel. Külön értesítés helyett: tavaly Szlovákiában 50 millió palack kétes eredetű bor került forgalomba.

Fotó: Világi Winery, Patrik Gubiš

web-bannerek-instagram.jpg

–nagyvendégi–
Galéria