Az autizmus spektrumzavart jelent, egy idegi-fejlődési rendellenességet, amelynek az okait a mai napig is kutatják. Megnevezése szerint a spektrum arra utal, hogy az autizmusnak számtalan megjelenési formája van. Az autista ember a külső ingereket és hatásokat máshogy dolgozza fel, s mindez az esetében a kommunikációs, viselkedési és szociális interakciók során nyilvánul meg. Az autizmus nem gyógyítható, azonban számos gyakorlat és módszer létezik, amellyel fejleszthetőek az autista ember képességei.

Az autizmus története
Régebbi feljegyzések bizonyítják, hogy az autizmus már a korábbi századokban is ismeretes volt, csak akkor még nem nevezték nevén a fejlődési zavart. Ezt követően a 20. században egy amerikai és egy bécsi orvos, Leo Kanner és Hans Aspberger kezdtek behatóbban is foglalkozni vele, egymástól függetlenül, s nevezték el „autizmus”-nak a fejlődési zavart.

Az esőember
A híres film szerint sokan úgy gondolják, hogy minden autista ember kiváló valamiben. Igaz, hogy vannak olyan autista emberek, akik zseniálisak fejszámolásban, gyönyörűen rajzolnak, vagy tökéletesen és hibátlanul fejezik ki magukat élőszóban, de ez nem mindegyikükre igaz. Nem lehet általánosítani. Az autista emberek vagy nagyon érzékenyek, és igazán kifinomultak az érzékszerveik, de az is megeshet, hogy nem annyira érzékenyek, így nem tudják befogadni a külvilág ingereit. A szakirodalom sajátos-nak nevezi őket.

au2.jpg

Az autizmus nem gyógyítható,
és egy egész életen át tartó állapotot eredményez, azonban az egyén képessége igenis fejleszthető. Tudni kell, hogy az autizmust nem betegségnek, hanem fejlődési zavarnak tekintjük, mely fejlődési zavar minőségében és mennyiségében is eltér a normális fejlődéstől. Az egyénre szabott foglalkozások azonban sokat segítenek az autista ember képességeinek fejlesztésében. 

Az autizmusról
Az autista ember gyakran érzékeny a hangokra, a külvilágra, teljesen máshogy értelmezi a hozzá érkező információkat, külső ingereket, hatásokat. Számukra az ölelés és a kézfogás is kellemetlen lehet. Figyelnek a részletekre, továbbá nem mindig néznek a másik ember szemébe, ha beszélgetnek; sokszor őszintén elmondják a véleményüket a másik emberről, vagy megeshet, hogy hirtelen mutatják ki az érzelmeiket, éppen ezért nehezen megy számukra a kapcsolatteremtés. Az Asperger-szindrómát szintén az autizmus spektrumához sorolják. Az Asperger-szindrómás egyéneknek például jók a kommunikációs képességeik, magas az intelligenciaszintjük, ugyanakkor olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyet mások könnyen félreértelmezhetnek. Görcsösen ragaszkodnak a szabályokhoz, vagy éppenséggel nem tudják értelmezni a gesztusokat és a testbeszédet.

Almássy Dorka