A táplálékainkból és a szennyezett környezetből bekerülő számtalan vegyszer rendkívüli megterhelést ró szervezetünkre. A kozmetikumokkal is figyelemre méltó dózist viszünk be a bőrünkön keresztül.
Mivel egyidejűleg átlagosan tízféle szépítőszert használunk (a hajápoló szereket is beleértve), ez nagyjából 130 különböző vegyi anyagot jelent! Igazából persze ez olyan kis mennyiséget jelent, ami teljesen biztonságos (a szigorú előírások garantálják a termékek biztonságát). Másrészt azonban: sok kicsi sokra megy!
(Kép forrása: pinterest.com)
A vegyi anyagok a hosszú évek során felhalmozódhatnak a szervezetben, és allergiát válthatnak ki. Arról nem is beszélve, hogy nem rendelkezünk kellő információkkal a vegyszerek esetleges együtthatásáról. Nem csoda, hogy egyre többen igénylik a természetes, vegyszermentes készítményeket. Ám sokan hasonló hatékonyságot várnak el a natúrkozmetikumoktól, mint a mesterségesektől. Fel kell tehát lelnünk a jól bevált exfoliáló-folttalanító-ránctalanító termékek természetes alternatíváit.
Nem minden bio, ami natúr
Bonyolítja a helyzetet, hogy a kozmetikai iparban – nem úgy, mint az élelmiszerek esetében – nem egészen tisztázott a „természetes”, „organikus” és „bio” jelzők használata. Így fordulhat elő, hogy egyik-másik natúrkozmetikumban csupán nyomokban található növényi hatóanyag, ugyanakkor magas arányban tartalmaz szintetikus vegyi összetevőket, és ugyebár így ott vagyunk, ahol a part szakad. Minden kozmetikumon szerepel az összetevők listája, amelynek sorrendjét a mennyiség határozza meg: a készítményben a sor elején szereplő összetevők szerepelnek a legnagyobb arányban. Tény azonban, hogy a latin megnevezések kacifántos nevei csak kevesek számára jelentenek valódi információt.
Biztosra mehetünk az ECOCERT, a BDIH, a USDA vagy Soil Association minősítés alapján, mivel ezek a jelölések garantálják, hogy a készítmény összetételének legalább 95 százaléka természetes növényi alapanyag.
Ráadásul a felhasznált növények minimum 10 százaléka ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. Ezek a kozmetikumok nem tartalmaznak mesterséges színezéket, illatanyagot és tartósítószert (például parabéneket), továbbá kőolajszármazékot (paraffinokat) és szilikont.
Természet kontra vegykonyha
Noha a natúrkozmetikumok csupán elhanyagolható mennyiségű allergizáló vegyi anyagot tartalmaznak, a növényi kivonatok ugyanúgy problémát okozhatnak. A pollenallergiásoknak különösen óvatosnak kell lenniük, mivel a növényi és virágkivonatok, valamint az illóolajok hatására akár keresztallergia is jelentkezhet, amely kellemetlen bőrtünetekkel jár. Megelőzésképpen érdemes a kiválasztott készítményt a karhajlat bőrén kipróbálni. Ha a bőr 12 órán belül kipirul, felduzzad, viszket vagy csíp, ne vegyük meg a krémet. Azok számára viszont, akik a szintetikus illat- és színanyagokra reagálnak túlérzékenységgel, vagy nem viselik el a tartósítószereket, az organikus kozmetikumok jelentik az egyetlen megoldást.
Az organikus smink előfutárai
Ha valaki egyszer elkötelezi magát a természetes készítmények iránt, az nem húzza meg a határt a bőrápolásnál. Különösen, ha tudja, hogy egy átlagos rúzsfelhasználó élete során két kilogrammnyi ajakszínezőt eszik meg apránként. Az alapozók és púderek közül az ásványi – azaz mineral – készítmények állnak a legközelebb a természeteshez.
A puding próbája
Első közelebbi találkozásunk a „zöld” szépségápolókkal kicsit mindig felemásra sikerül. Szokni kell például, hogy egyáltalán nem vagy csak nagyon gyengén habzanak, hiszen nem tartalmaznak tenzideket (felületaktív, tisztító hatású anyagok, melyek rákkeltő dioxint tartalmazhatnak), illetve egyik-másik összetételében csupán ártalmatlan növényi tenzidek fordulnak elő. Fizikai tulajdonságaikban egyébként nem különböznek a megszokottól: kellemes állag, gyors és maradéktalan felszívódás jellemzi őket. Viszont vigyázat! Az első ránézésre zöldkategóriába sorolt készítmények egy részében a természetes eredetű hatóanyagok és összetevők mellett találhatók parabének, egyéb vegyszerek.
