A viselkedéskutatók szerint kizárólag a szabadtartásban tartott tyúkok mutatják a tyúkokra jellemző viselkedést. Csak a boldog tyúk fürdik a porban…

Fekete István: 21 nap (részlet): ,,A pajtában csend volt, mert figyelt mindenki, s ebben a figyelésben szépen el is aludt mindenki. Csak Kata virrasztott, és nem gondolt még a görényre sem, csak arra, hogy jó lenne, ha láthatna, ha segíthetne, de nem tehetett mást, csak ide-oda helyezkedett, hogy a kibúvó kiscsirkének jó helye legyen, ki se másszanak a takarásból, levegőt is kapjanak és száradjanak is. Alig múlt éjfél – az újhold vékony kiflije szűzi szerénységben parádézott a csillagos égen  –, Kata alatt megszűnt a mozgás. Két tojás nem mozdult a fészek fenekén, de Kata ezekkel már nem is törődött. Fölöttük pedig tizenhárom kiscsibe pihegett ebben a furcsa világban, tojástörmelék között."

boldog-tyuk-indito.jpg

Csörgő Attila, a dióspatonyi Kukkónia farm zootechnikus-állatgondozója bevezet bennünket a tyúkok világába. Megtudjuk tőle például, hogy a jól tartott tyúk „viselkedik“.

A magát komfortosan érző, boldog tyúk kapirgál és porfürdőzik. Ilyenkor porhanyós földet keres, a lábával jól fellazítja, majd befészkeli magát a földbe. Ülés közben az egyik lábával tovább kapar, oldalmozgást végez és az evezőtollak segítségével magára szórja porföldet. Ez többször megismétlődik, ám mindig a másik oldalra fordulva kezdi a porfürdőt, majd időnként feláll, a szárnyaival csapkod és kirázza a tollazatából a port. A ketreces tyúk persze nem porfürdőzik – szerencsétlennek helye sincs rá, meg pora sincs, amiben megfürödhetne.

attila-bacsi-tyukudvar.jpg
Csörgő Attila

Szakállka – mitől szexi a kakas?

Fontos, hogy nagy legyen és erős, de számít a taréj és a szakállka mérete is: minél nagyobb és vörösebb az, annál jobban szeretik őt a „hölgyek”. Mert amúgy a baromfiudvar királya ki van használva rendesen...

– A kakas azért kell, hogy a nőstényeket kicsit megkergesse, ne lustuljanak el. És természetesen a produkció szempontjából is fontos szerepe van: hisz ha nincs kakas, nincs kiscsibe sem. Azokban az üzemekben, ahol brojler csirkéket nevelnek, meg van adva, hogy 15 tyúkra kell egy kakas. A tyúkoktól nyert tojás kerül a keltetőbe, ebből lesznek a csirkék... A fajta az anyától és apától függ, és a fajtákat nem szokás keverni. A legmenőbb jelenleg az amerikai Coob500 és Ross1-es vagy a Ross308-as. Ezek a brojler fajták mind hófehér kakastól és hófehér tyúktól származnak. Akár négykilósra is megnőhetnek! – magyarázza Attila bácsi.

Ma már tyúk és tyúk között is nagy különbség van. Vannak a „menő” csúcsfajták, a tetrák, a lochman brown, meg a bábolnai tetra, aztán vannak a régebbi fajták, a dominantok. Ez utóbbiak is jók, de nem adnak annyi tojást, mint társaik. Velük ellentétben tetra fajták 300 feletti éves hozamot produkálnak. Persze, ezt a számot csak akkor tudják elérni, ha minden rendben van, és a csillagok állása is megfelelő.

Pisil a tyúk?

A nyújtózkodás azt jelenti tyúkéknál: de jól érzem magam! Ilyenkor a tyúkasszonyság egyik lábát hátrafelé nyújtóztatja, miközben azonos oldali szárnyát megemeli. A kapirgálást pedig élelemszerzés céljából műveli: bal, majd jobb lábával felhasítja a talajt, majd hátraszórja... Keresgél.
Majd akkor beszélj, ha a tyúkot pisilni látod! Mindig ezzel a mondattal hallgattatott el kedvenc biológiatanárunk, Pomichal Richárd, ha ki akartunk magyarázkodni nála. A tyúkok ugyanis nem pisilnek. Merthogy egyben jön ki belőlük minden végtermék. Most ebbe nem megyünk bele, nem biológia órán vagyunk: de így van. Ezért is volt mesteri a tanár úr replikája.

Egy udvar, egy kakas!

Egy udvarban egy kakas éppen elég. Ha ketten vannak, annak az egyik kárát láthatja. Gyakran heves harcba keverednek, és azt csak az egyik éli túl. Annak, hogy övék az udvar, hírét adják.

– Persze, inkább csak hajnalban kukorékolnak, hogy felhívják magukra a figyelmet. Fajtától függ, hogy melyik mikor zendít rá, általában hajnali négy órakor kezdik. És ha az egyik elkezdi, akkor a többi folytatja: ilyenkor az egész falu kukorékol. Itt is érvényes, hogy minél öregebb a kakas, annál finomabb a húsa. A kakas tíz évig is elélhet, de ez is fajtafüggő – ecseteli a sok kakast látott zootechnikus. Azt is megtudjuk, hogy a kakas finomabb, ha fiatalon elveszíti a „férfiasságát”. A kappan, azaz a herélt kakas jobban felhízik, és a húsa is omlósabb, ízletesebb. A hízott kappan a szakácsok álma!

tyukok-kozott-kakas.jpg

Kotlik és örökletesen csipked

A tyúkoknak vannak örökletesen jellemző viselkedésformáik – amelyeket a ketreces tartásban nem gyakorolhatnak. (Ma azért harcolnak az állatvédők, hogy ezeket kiélvezhessék.) Szóval, én még élőben megfigyelhettem, miként kapirgál és csipked a tyúk, mert régen minden falusi háznál volt tyúk – sokan pont a tojás miatt tartották. A kényelmes élet azonban leszoktatott bennünket az állattartásról, mi pedig cserébe beáldoztuk a finom tojást és friss pipihúst. Megérte? Dehogy érte meg... Ma alig jutunk finom tojáshoz, tanyasi csirkéhez (mára ez lett a prémium kategória!) meg sehogy. Szóval: akinek megadatik faluról beszerezni a mindennapi tojását, az ne habozzon. Ha biztos ellátót találunk, igyekezzünk megtartani. Aki evett már házi tojást, az ismeri a bolti és a házi közti különbséget: a kettő sárgaságban úgy aránylik egymáshoz, mint a fehér meg a sárga aránylik egymáshoz a színkörön... Az üzemi csirkéket kotlós nélkül nevelik. A kiscsibék itt 3-4 napig elhagyatottsági csipogást hallatnak, s nem is gondoskodnak egymásról az első időben.

Kannibál tyúkok

A nagyüzemi tartás miatt a tyúkokban feszültség támad, s ezt vezetik le egymás csipkedésével, megtámadásával. Hiánybetegség is okozhatja, ám utána is rossz szokásként fennmaradhat a kannibalizmus. A megvérzett állatot addig támadják, míg az el nem pusztul. Az állatorvos ezért azt mondja: szórakoztatni kell a tyúkokat! Kapjanak foszfor- és kalciumtartalmú eleséget, és az alomba is lehet takarmányszemeket szórni, hadd múlassák az időt kapirgálással. Vagy függesszünk fel nekik egy zöld ágat, hogy azt csipdessék, ne egymást...

A külföldi csirke olcsó, csak 1-2 euró a kilója, ámde antibiotikumoktól és víztől dagad a húsa. Vajon megéri?

A tyúkok tudják, mikor van este?

Amikor pirkad, a tyúkól ülőkéiről leugrálnak, és már mennek is kapirgálni az udvarba. Ez az egész napos elfoglaltáguk. Esznek, isznak, tyúktrágyát termelnek. Aztán mikor sötétedni kezd (azaz honkorodik), felülnek a tyúklétrára. Tudják, mikor kell elvonulni a világ elől. Persze, ez is csak a szabadtartású tyúkok kiváltsága. Amelyek ketrecben élnek, azok sosem láthatnak napot. Szóval, az elvonulás során (értsd: lefekvésnél) megállapítható, hogy melyik az idősebb és melyik a fiatalabb szárnyas.

feher-tyukok.jpg

A korosabbak hamarabb nyugovóra térnek. Innen származik a közmondás: „A tyúkokkal tér nyugovóra.” A szárnyasokat minden este bezárják, nem azért, mintha félnének, hogy meglógnak az éj leple alatt. Ám az éjszaka sötétjében számos kisebb ragadozó áll lesben, hogy lecsaphasson a finom falatra. Ezek a ragadozók lehetnek rókák, görények, menyétek, patkányok, de még a kóbor kutyák is előszeretettel dézsmálják meg a baromfiudvar kínálta „terülj-terülj asztalkámat“.

Fotó: Dömötör Ede

Kapcsolódó írásunk: Kaszá(ló)k

Angyal Sándor
Galéria