Fehér karácsony. Bűvös szókapcsolat, amely a legszebb gyerekkori élményeket idézi. A frissen esett hó a tisztaság, az álomszerűség, a boldogság szinonimája. Sose vágyunk erősebben az e szavak által életre kelő valóságra, mint karácsony szent estéjén, amikor a mindennapok gondjai felett járunk, és csodákra éhezünk.
A karácsonyi hangulathoz mindig hozzájárul egy dal is, a negyvenes években írt White Christmas című világsláger, amelyben a lágy hangú Bing Crosby énekel egy emlékeiben élő, varázslatos fehér karácsonyról.
Gyertyafény
Fény a sötétségben. A sejtelmesség megtestesítője, amely felejthetetlen illattal párosul. A kicsi, rebbenő láng meleget ad, és emlékek rajzását indítja el. Sokan nem tudnak lemondani (bár veszélyes) a karácsonyfára tűzött színes gyertyákról, amelyek látványa a fenyőillattal párosulva utánozhatatlan hangulatot biztosít a meleg téli szobában. Mostanában a villamos gyertyák vannak divatban, de hát a hideg technika és mesterséges fény hol lenne hasonlítható a viaszgyertya természetes tüzéhez, emberi melegéhez, élő valóságához!
Szaloncukor
Édes, omlós, jóízű, pontosabban semmihez sem hasonlítható „karácsonyi“ ízű, hiszen a fenyőfán csüngve finoman átveszi a gyanta illatát. A régi időkben fondant-ból készült, selymesen lágy, finomra tört cukorból, amelyet karamellel, kávéval, csokoládéval, később eperrel, málnával, naranccsal és citrommal ízesítettek. Színes papírok, csillogó sztaniol, vékony papírrojtok adták az édesség ruháját, egyedivé, csak karácsonyivá téve ezt a felejthetetlen édességet.
A mai zselés szaloncukor tömegtermék, ugyanaz a zselé található meg több cukorkafajtában is, ezért a gyári munka megfosztotta a szaloncukrot boldog egyedülvalóságától. De ha a karácsonyfán van, varázsa a régi.
Karácsonyi sütemények
A dió, a mák, a méz ott illatozik minden konyhában, s hozzá persze a vanília... A pontos időre készítés izgalmat ad a sok aprómunkának, mindennek azonos időre el kell készülnie! Jómagam nem szeretek két hétig sütögetni, mert ennyi idő alatt elillan az ünnep varázsa. A készülődést két-három napba tömörítem, így aztán a csengő megszólalása előtt boldog izgalommal végzem gyorsan-gyorsan az utolsó simításokat.
Csenget az angyal...
apuka vagy anyuka kezével, kis nyeles fémcsengővel vagy kés élével zengő borospoháron, és a gyerekek lélegzete elakad, a felnőttek meghatottan hallgatnak, és a karácsonyfán szikrákat hint a csillagszóró, a gyertyák fénye vidáman repked, és a karácsonyfa mellett álló terített asztalon megcsillannak a poharak és a fényesített evőeszközök... A gyerekek szeme a fa alatt sorakozó ajándékokat kutatja: melyik lehet az enyém, hol van az a kis csomag, amelyet én készítettem anyunak? A szülők halk hangon belekezdenek a Csendes éjbe, a gyerekek akadozva csatlakoznak, és közben felrémlik emlékezetükben az a sok karácsony, amelyet már együtt eltöltöttek, végigünnepeltek. Mennyi ajándék megfordult már ebben a fényes szobában! Sapkák és pulóverek, emeletes daruk és legók, alvóbabák és kis konyhabútorok, házi mozik, könyvek és albumok, s ki tudja még, mi minden. Reméljük, még ezután is, hosszú évekig! Ilyenkor mennyire hiszünk is ebben!
Éjféli mise
Lecsendesedik már a karácsonyi izgalom, amikor éjfél előtt megszólal a templomba hívó harang. Az új kabátok, új sapkák és kesztyűk rendeltetési helyükre kerülnek, a csizmák talpa alatt csikorog a hó (néha ilyen szerencse is éri a misére igyekvőket), az ismerősök vidám pillantásokat váltanak. Most nem számít, hogy a templomban tolong a nép, ülőhely már régen nincsen, hiszen zúg az orgona, a tömeg hangosan énekel, a fiatal leányoknak eszébe jut a Luca széke legendája, hátha valaki úrfelmutatáskor háttal áll az oltárnak. Nagy megnyugvás, hogy a tömeg egyszerre lélegzik, egyszerre mozdul; még egyszer felzeng a Mennyből az angyal, aztán már kezdődik az ünnep nagy napja.
Tévéműsor
Nagykarácsony napján anyu és a nagyi még a konyhában sürgölődnek, öntözgetik a sülő kacsát, kóstolgatják a levest, rakják a süteményes tálakat. A papa és a gyerekek a szobában vannak elfoglalva, az ajándékok csomagolása halomban hever. Az egyik csemete autót berregtet, a másik az új könyvét nézegeti, apu a tévét figyeli, bár hírek most nincsenek: az egyik adóról a karácsonyi hangverseny szól, a másikon a Karácsonyi ének egyik angol változatát adják, jókedvű műsorok mindenütt.
Már délután kezdődik a fő műsoridő, rengeteg jó filmmel, zenével, de senki sem sajnálja, ha anyu lekattintja a tévét, hiszen vendégek érkeztek, velük beszélgetni mégis érdekesebb.
Karácsony és szilveszter között
A legteljesebb pihenés napjai, a fő látogatási időszak. Szünetelnek a munkák, elcsendesednek az üzletek, takaréklángra kapcsolnak a vállalkozások. Az ember kilép a mindennapok taposómalmából: semmit sem teszünk, egyszerűen vagyunk, és élvezzük, hogy semmi dolgunk. Furcsa is, szokatlan is, bár gyorsan beleszokunk. Sokan elutaznak a hegyekbe vagy a rokonokhoz. Ejtőzünk ismerős vagy ismeretlen szállodákban, üdülőházakban, vagy összejövünk rég nem látott családtagjainkkal, ismerőseinkkel. S előttünk még az év utolsó napja, a szilveszter, amikor vidámnak lenni kötelező, és bolondozni kell akkor is, ha nincs rá konkrét okunk. Hiszen újra mögöttünk van egy nehéz év.
