Az idei szilveszteri bulinkon DJ Kovács Ákos éjfél után a Reptér című számot játszotta le. A nép pedig repkedett és integetett – kétségkívül ez volt a 2022-es év sikerszáma.
Meghalljuk, és olvadozni kezd a szívünk... Az egész Korda-siker egy nagy talány. Nem véletlenül mondta Korda György, aki már jócskán benne van a korban: „De gyerekek, miért most? Én már negyven éve itt vagyok... Miért most?” Miért most jön a bombasiker, 84 éves korában, mikor már itt fáj, ott fáj, és nehezére esik végigbumlizni az országot? Ám menni kell, hisz mindenki őt akarja látni és hallani. És persze Klárikát...
Hogy itt valami szokatlan dolog van készülőben, azt már az év elején észrevettem. Az egyik huszonéves lány, akit követek az Instán, euforikus videókat rakott fel egy Korda-koncertről. A nézők őrjöngtek, és együtt harsogták Gyuri bácsival: „Távozik és érkezik itt mindenféle ember..., Búcsúzik egy szőke kislány, ki tudja, hogy merre megy...”
S nem retró hatvanasok „rokiztak”, hanem észveszejtően szép és fiatal emberek. Akik úgy néztek Gyuri bácsira és Klárikára, mint egy jelenésre.
Mi van itt a levegőben, ami egyszeriben a csillagok közé repítette fel Gyuri bácsit? A sztori arról szól, hogy itt van két ember a színpadon, akik szeretik egymást: itt van Gyuri bácsi és a szerelme, Klárika.
Az előadás során pedig láthatjuk, hogy ez a két ember hogyan viszonyul egymáshoz. Gyuri bácsi körbeudvarolja Klárikát, aki a legcsodálatosabb nő a világon; már a koreográfia is azt a látszatot kelti, hogy az övék egy tökéletes világ, ahol két ember örökre szereti egymást.
Na mármost, a mai fiataloknak nincsen ilyen képük, ez a fajta szerelem nem jelenik meg a mai filmekben, nem része a mai kultúrának, hősszerelmesek sincsenek. Örök érzéseket otthon sem látnak a fiatalok, már a spájzból is eltűntek, hisz sokuk szülei elváltak. Ilyen típusú – „százszázalékosan szeretlek, nem csak húszszázalékosan, s nem félek az érzéseimtől, bátran imádlak” – megnyilvánulásokat ma már nemigen láthatunk.
Az emberek úgy érzik magukat ezeken a koncerteken, mint ha egy másik világba léptek volna be. Bekukucskálnak egy álomvilágba, ahol a jó és gonosz harcában a jó győz, és a szerelem túlél minden viszontagságot. Modern kor ide vagy oda, fiatalok ezreinek hiányzik ez a kép, hogy van még hűség, hisz ők nem hűségesek – ez ott a színpadon tehát nem a való világ. Ám ez a hűség mégis az ember genomjának a része. Épp ezért hiányzik, mert az ősbizalom vagy bármiféle benső biztonság akkor tud az emberben kialakulni, ha stabil érzések vannak körülötte. Mert csak így érezheti magát biztonságban.
Az ÚJ NŐ egész januári számában ezt a bizalmat és benső biztonságot keresi és járja körül. Hisz a bizalom segíti a gyermeket, hogy lehorgonyozzon a világban. Ha viszont hiányzik, a gyermek örök kereső lesz, s nem tud majd biztonságosan kötődni senkihez és semmihez. Jó olvasást!
