A hatékony spórolás legfőbb trükkje: Ne költs semmire! (Amúgy a hatékony fogyókúra is hasonlóan működik: Ne egyél.) Persze mindenkinek vannak fix kiadásai egy hónapban, melyeket nem kerülhet el. Vajon miért van az, hogy a hónap végén megint mínuszban van a számlánk, és a pénztárcánk alján is csak egycentesek csörögnek?

A spórolás nehéz és kényes kérdés – majdnem tabutéma. Hiszen mikor erről beszélünk, akkor egymás zsebében turkálunk. Ki mennyit visz haza, mennyit költ élelmiszerre, ruhára, rezsire. És mennyi pénz folyik el csak úgy, a „semmibe”... Ezekre a kényes kérdésekre próbálunk választ adni.

malacpersely-kezdo.jpg

Számomra életem első önálló keresete egy hatalmas arculcsapás volt. 19 évesen költöztünk a párommal közös albérletbe, mindketten dolgozni kezdtünk, hogy el tudjuk tartani magunkat. Átlagos fizetésem volt – se nem sok, se nem vállalhatatlanul kevés – mégis iszonyúan kis összeggé apadt, ahogy haladtak előre a napok. Egészen addig a szüleink mostak, főztek, takarítottak ránk, volt tető a fejünk felett, elláttak ruhákkal – és még nyaralni is jártunk. Az első önállóan menedzselt hónapom után rejtélynek tűnt, hogyan csinálták, hogy a húgomnak, és nekem is mindig mindenünk megvolt…

Az első pofon a legnagyobb!

A szülők hiába igyekeznek felkészíteni gyereküket a spórolósra. Például havonta ellátják őket zsebpénzzel, és nyári diákmunkát vállaltatnak velük, hogy megtanítsák nekik, „mennyit ér a pénz”. Igen, ezek után a tinik jobban fogják értékelni a nyolc óra pihenést, ám keresetük csupán azt a célt szolgálja, hogy megvegyék belőle a fesztiváljegyet vagy a legújabb generációs IPhone-t. És nem azt, hogy legyen a házban áram, elvigyék a szemetet és a hűtő se kongjon az ürességtől.

Az első hónapban, amikor tőled függ, hogy legyen otthon kaja, tisztítószer és még rengeteg dolog, ami egészen addig természetes volt (fokhagymanyomó, sajtreszelő, fürdőszivacs, papírtörlő, szemeteszsák), hamar rájössz, hogy a közös kirándulásoknak befellegzett. És máris kopogtat az ajtón a spórolás – hogy ő mostantól örök életre a lakótársad szeretne lenni! Spórolni nem egyszerű: vannak olyan kiadások, melyeket semmiképpen sem tudsz megúszni. Ilyen például a rezsi, az élelmiszerek vásárlása, a szemétdíj és a közös költség. Meg persze még ezer más dolog, ami láthatatlan, mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy a háztartás gépezete olajozottan működjön (tusfürdő, vécépapír, mosogatószer, öblítő, fogkefe). Nem is gondolnánk például, hogy a tisztálkodószerek mennyit kivesznek a közös kasszából!

Így én az első mínuszba csúszó hónap után – pedig semmi nagy dologra nem költöttünk – eldöntöttem, hogy ennek vége: ha törik, ha szakad, meg kell fogni a kiadásokat! Amúgy a felmérések szerint a megtakarítási célok között első helyen a lakásvásárlás áll. A spórolás leggyakoribb oka még az autóvásárlás és a nyaralás!

Applikáció mindenre IS

Az első akadály ott adódott, hogy azt sem tudtam, hova folyt el a pénz – hiszen csak ettünk, és kifizettük a számlákat! Azóta (már több mint három éve) használok egy Money Manager nevű alkalmazást a telefonomon, aminek az a lényege, hogy az összes kiadást és bevételt gyakorlatilag „lekönyvelhetjük” – mindegyiket kategorizálhatjuk aszerint, hogy készpénzben vagy kártyával történt-e a fizetés. Illetve létrehozhatunk alkategóriákat is az élelmiszereknek, a közlekedésnek, a háztartási kiadásoknak, az ajándékok vagy a szórakozás költségeinek. Illetve gyakorlatilag bárminek, amit csak kitalálunk. Ezt az okos kis appot rendületlenül használom: amint kiérek az élelmiszerbolt parkolójába, beütöm, hogy mennyit költöttem ételre, mosóporra... És amint csippan a telefonom, hogy megérkezett a fizetésem, már könyvelem is.

(Az alkalmazás-áruházakban számtalan verziója létezik ezeknek az applikációknak – némelyiken a pénznemet vagy a rendszeres kiadásokat is be lehet állítani. Ám alapvetően ugyanazon az elven működnek.) Hónap végére tökéletesen kirajzolódik, hogy mennyi volt a bevétel és a kiadás – itt már nem szoktam elveszni. Világosan látom, hogy pontosan mire megy el a pénzem!

Az app lelkileg kicsit visszatart a költekezéstől!

Mivel tényleg becsületesen vezetem (a legapróbb szelet csokitól kezdve az üveg vízen keresztül az utolsó kávéig mindent beleírok), ha hónap végén megcsúszik az egyenleg, akkor tudom, hogy megint bolondul felesleges dolgokra költöttem… Így inkább kétszer meggondolom, hogy mit vegyek, hiszen mindent be kell írni. És a lelkiismeretem nem marad néma!

sporolas.jpg

Apró trükkök tárháza

A legnagyobb csoport, amire odafigyelek, az élelmiszerek. Élénken él bennem az emlék, hogy három éve, albérletbe költözésünk elején mennyire elszörnyedtünk, amikor egy heti bevásárlásért 30 eurót hagytunk a boltban. (Ez többfős családoknál nem számít soknak, azonban mi csak ketten vagyunk). Ha netán 40 euróig felkúszott az összeg – több húst, csokit, csipszet vagy édességet is vettünk – szívtuk a fogunkat a pénztárnál, és legszívesebben a felét visszapakoltuk volna a vételnek.

És hogy minden drágul, annak ékes példája, hogy ma (ugyanúgy ketten vagyunk) nem vagyok nyugodt, ha nincs nálam legalább 50, de inkább 60 euró egy heti bevásárlásnál. És ekkor még nem költöttem fagyira, rágcsálnivalóra az esetlegesen felbukkanó vendégeknek.

A hűtőpultnál a számológép a társam! Nem vagyok rest a hűtőpultok előtt állva kiszámolni, hogy a két félkilós darált hús vagy az egykilós kiszerelés éri-e meg jobban? Netán a több kisebben csomagolt vagy a nagy XXL-es sajt mellett döntsek? A szeletelt szalámik ötszeletes kiszereléseit nem is említem – ha a kis csomagokat vesszük a rúd szalámi helyett, akkor könnyedén másfélszeres árnál találhatjuk magunkat!

A tisztítószerekkel és a szépségápolási termékekkel is így vagyok – mindig a kiszerelés-ár arányát nézem. Sajnos, az illat, a szín (és a hatóanyag-tartalom!) sokadlagosak a listán. Tudom, hogy ez baj, de a kozmetikumokon rengeteget lehet spórolni. Ha valami nagyon nem jön be – akkor viszont nem fogom többször megvenni csak azért, mert olcsóbb. Ám sokszor a nagy boltláncok saját márkás tisztítószerei jobbnak bizonyulnak az ismertebb márkaneveknél. Ha pedig mosógépről, párnáról, telefonról, jógamatracról van szó, akkor az internetes vásárlás mindent visz! A Heureka.sk-n például meg lehet keresni, melyik viszonteladó kínálja a legolcsóbban a terméket. Persze érdemes vigyázni a gyanús weboldalakkal, és inkább picit drágábban, de a megbízható webshopokból rendelni; még kiszállítással együtt is olcsóbb lesz, mintha egy pláza boltjában keresgélnénk! (Őszintén szólva az alza.sk általában mindenkinek alálő az árban – a fizetés és a kiszállítás is megbízhatóan működik.)

A törzsvásárlói kártyákkal és pontokkal semmit nem spórolunk – minden egyes akció azért van meghirdetve, hogy az emberek megvegyék azt a terméket, amelyikre reklám nélkül rá sem pillantottak volna.

Sok kicsi sokra megy

Nem hiszem, hogy a bankkártyás fizetéssel jobban lehet spórolni – bár én jobban kedvelem a kártyát, mivel a mobilbankon keresztül azonnal látom az egyenlegemet. Ám aki akar, az bankjegyekkel is tud félretenni. Nyáron a zöldségtermesztéssel észveszejtő összegeket lehet megspórolni – persze a kertészkedéssel munka is van, ahogy a befőzéssel is. De megéri, hisz egészségünk és pénztárcánk a tét! Az igazán spórolósaknak érdemes otthon, kútvízzel kocsit mosni – vagy jobban járunk, ha beállunk a benzinkúton a gépi mosóba (tapasztalataim szerint a kézi autómosókba több aprót bedobál az ember, mintha megvesz egy gépi programot).

Összességében nagyon oda kell figyelni! Az apró kiadások könnyen mínuszhoz vezethetnek – ám nem szabad a legolcsóbb ételt megvenni, tehát ne a 20 euró/kg-os egységáras termékhez nyúljunk. (Rengeteg a szemét élelmiszer.)

Én a sok kicsi sokra megy híve vagyok. Ha valamire gyűjtünk, muszáj a kis dolgokon meghúzni a nadrágszíjat! Heti egy-két kávé a sarki kávézóban nem tűnik nagy költekezésnek, azonban hónap végén mindig kiderül: ha otthon lefőztük volna a napi adagot, akkor bőven megvehettük volna azt a blúzt, amit három hónapja nézegetünk már ácsingózva…

hirlevel_web_banner_1_14.jpg

Varga Virág