Arany Jánosról mindannyiunknak Petőfi melankolikus barátja, a Toldi-trilógia szerzője, a bajuszos költőóriás jut eszébe. Holott a hallgati ember (így nevezték őt szülővárosában, Nagyszalontán) ennél jóval színesebb egyéniség volt. Íme, néhány adalék az iskolában tanultakhoz.

Szegény család tizedik gyermekeként született. Szülei féltőn nevelték, mivel születése előtt nyolc gyermeküket veszítették el. Mikor 6 évesen iskolapadba került, már írt és olvasott. Édesapja foglalkozott vele, a tőle hallott történetek fordították őt a történelmi epika felé. Hogy szüleit támogathassa, tizennégy évesen segédtanítói állást vállalt – így gyűjtötte össze a tandíjravalót is.

arany-janos-indito.jpg

A debreceni református kollégium diákja lett, azonban tanulmányait nem fejezte be. Önszorgalomból képezte magát: a latin, német, görög, francia és angol irodalom remekeit eredetiben olvasta, majd fordított is. Többek közt Shakespeare műveit ültette magyarra.

Thália csókja

A fiatal Arany János titokban a szobrászattal és a festészettel is kacérkodott, ám végül a színpad felé fordult, s néhány epizódszerep erejéig belekóstolt a vándorszínészek kiszámíthatatlan életébe. Mikor társulatával Máramarosszigeten tartózkodott, egy éjjel álmában halva látta édesanyját, így gyalogosan nekivágott a hazaútnak. Otthon, sajnos, rossz hírek fogadták: távollétében apja magvakult, édesanyja pedig két hét múlva elhalálozott.

Ez a szemérmesnek ismert ember erotikus verseket is írt, melyeket sajnos csak hírből ismerünk. A költő halála után a család a „nem megfelelő” hagyatékot egy pincében tárolta, amelyik beázott. Így a rokonok a megázott irományokat örömmel megsemmisítették.

Elragadtatás és fanyalgás

1845-ben a Kisfaludy Társaság pályázatát az Elveszett alkotmánnyal megnyerte. Munkája azonban megosztónak bizonyult: a háromtagú bírálóbizottság egyik tagja, Vörösmarty (!) nem volt épp elragadtatva Arany tollforgatói képességeitől. Nemes egyszerűséggel ódivatúnak titulálta a vígeposzt. (Arany János ugyanis a régi magyar nyelvet kedvelte, sokáig ódzkodott a nyelvújítás vívmányaitól.) Következő művét, a Toldit azonban már egyöntetű elismerés fogadta.

Nem hagyták hidegen a forradalom eseményei, szalontai nemzetőrként rövid ideig részt vett az aradi vár védmunkáiban is. A szabadságharc utolsó hónapjaiban először Vörösmarty Mihályt és Bajza Józsefet bújtatta, majd maga is bujdosni kényszerült. Végül hazatérhetett otthonába, ahol a meneküléstől való félelmében hosszú ideig felöltözve töltötte éjszakáit. A szabadságharc idejéhez költeménye is kötődik: Nemzetőrdal címmel írt versét (Süvegemen nemzeti szín rózsa kezdettel) azon nyomban megzenésítették – és tovább élt a nép ajkán, népdallá vált.

toldi-arany-janos.jpg
Jelenet Arany János egyik legismertebb művéből, a Toldiból.

Szemérmes szerelem

Arany János a legszemérmesebb, magánéletére leginkább vigyázó költőnk, aki a szerelmes leveleit inkább elégette. Feleségéhez, Ercsey Juliannához írt költeménye is csupán halála után kerülhetett avatatlan kezek közé. Ez a szemérmes ember azonban erotikus verseket is írt, melyeket sajnos csak hírből ismerünk. A költő halála után a család a köré épült kultusznak „nem megfelelő” hagyatékot egy pincében tárolta, amelyik – szerencséjükre – beázott. Így a rokonok a megázott irományokat megsemmisíthették. A maradék levelek a II. világháború során bombázás martalékává váltak.

Nyelvzsonglőr

Régóta sejtették, a számítógépek korára beigazolódott: a Toldi írója rendelkezik a legnagyobb szókinccsel költőóriásaink közül. Műveiben összesen majd 60 ezer egyedi szót használt. (Egy átlagos értelmiségi ennek csupán jó, ha a felét használja!) Méltán volt ő a Kisfaludy Társaság igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Nemigen kedvelte a nyelvújítókat. Mégis ő használta a legtöbb – 60 000 – eredeti magyar szót! Shakespeare drámáit is ő ültette át magyarra. Jól fordított színdarabokat, valamint a vándorszínészetbe is belekóstolt.

Daloskönyv

Arany János kellemes basszus hangján maga is kedvvel énekelt, és az utókornak is igyekezett megőrizni a szalontai népköltészetet. Gyűjteményében a népi dallamokat figyelemre méltó szakszerűséggel jegyezte le – ám e jegyzékek életében kiadásra nem kerültek. Születésének centenáriumára készültek épp, amikor a kottás kézirat előkerült. Végül egészen 1952-ig kellett arra várni, hogy Arany János daloskönyve címmel nyomtatásban is megjelenhessen.

Arany és a Csallóköz

Arany János nem csupán dallamokat gyűjtött, de kedves gitárja segítségével sajátokat is írt (l. A tamburás öregúr c. költeményét). Összesen 19 szerzeménye maradt fenn. Saját költeményein kívül megzenésítette például Petőfi és Kölcsey néhány versét is. Két legismertebb dalának (a Zöld erdőben, zöld mezőben és az Erdő mellett estvéledtem kezdetűek) szövege ismeretlen szerző munkája, s mindkettőt népdalként tartja számon az utókor. A Csallóköz szülöttje, báró Amade László híres költeménye (A szép fényes katonának) Arany Jánosnak köszönheti, hogy népdalként híressé vált. Ő „szerkesztette” ugyanis a melódiáját. A várkonyi Amade Kastélyszállóban külön helyiséget szenteltek a dalnak.

Kapcsolódó írásunk: Szívek találkozása

–horvath–