Tudtad-e, hogy a kukorica egylaki, van rajta férfivirágzat és női virágzat is? A címer a férfi, s büszkén áll a szélben, hirdeti a diadalmas férfierőt. A női virágzat megtermékenyül, a beporzást a szél végzi, s a végén abból lesz a kukoricacső. Ám létezik kan kukorica és anyakukorica is: s hogy miként? Írásunkból megtudhatjátok.

kurucz-klaudia-silo.jpg

A képen Kurucz Klaudia, a Felvidék Szépe egy silórakás előtt pózol, a silót is kukoricából szecskázzák, a marhák pedig imádják. Az egyéves kukoricasiló, kicsit barna és már nem olyan “büdi”.

1536-1024_13.jpg

A siló hatalmas silógödörkben erjed, s eléggé ecetes szaga van.

1493-ban érkezett!

A kukorica nem őshonos növény Európában. Kolumbusz Kristóf, vagyis Cristoforo Colombo a 15. század végén Santa Maria nevű hajóján Indiába indult, végül Amerikában, egy ismeretlen földrészen szállt partra. Hazatérésekor, 1493 tavaszán hősként ünnepelték, ám a remélt arany és fűszerek helyett mást hozott az útról: dohányt, ananászt és természetesen a kukoricát.

A csemegekukorica a jelenleg vetett kukoricának talán a 10 százalékát teszi ki a Csallóközben – inkább a kisebb termelők foglalkoznak vele. A termelőktől általában az üzletláncokba kerül, esetenként gyorsfagyasztással tartósítják. Ám egyre kevesebben termesztik a csemegekukoricát – ugyanaz vele a helyzet, mint a zöldséggel: nem éri meg vele bajlódni.

A csemegekukorica

Nagyanyáink idejében volt kukorica és kukorica, ebből lehetett választani. Semmiféle szuperédeset, vagy hibridet nem kínáltak nekik. Ők mégsem panaszkodtak, azzal főztek, amivel tudtak. A csikós sparhelten készült az isteni kukoricakása vagy a kukoricagánci, de kenyeret és pogácsát is készítettek belőle. A csemegekukoricáról megállapítható az érettsége, ha lehántjuk róla a leveleket és látjuk, hogy szép aranysárga, vagy egyszerűen fogjuk magunkat és beleharapunk. Nyersen is lehet, semmi bajunk nem lesz tőle. Ha édes és nagyobb mennyiségű levet ereszt, akkor fogyasztható.

instagram_web_banner_2.jpg

Csemegekukorica és csemegekukorica között is van ám különbség! Ugyanis van a sima, aztán az emelt cukortartalmú és a szuperédes.

csemege_0.jpg

A kukorica feldolgozása

Térségünk egyik legfontosabb takarmánynövénye a kukorica. Ebben az időszakban szedik, és csuhézzák a csöveket. A törökbúza felhasználása, hasznosítása igen sokoldalú, mert a konyhától az istállóig egyaránt szükség volt rá. Manapság már nem fordítunk kellő figyelmet erre a növényre és hajlamosak vagyunk termesztőktől beszerezni az állatok számára, illetve üzletben megvenni a kész kukoricadarát. Annak idején ez nem ment ilyen egyszerűen. Szántás, vetés és legalább két kapálás előzte meg a betakarodást, de még ezzel sem ért véget a munka. Hiába, hogy késő ősszel szüretelik, száradnia kell a csutkának és kukoricaszemeknek egyaránt. Éppen ezért sokat a csuhéjánal fogva összekötöztek és felaggattak. Fejteni is könnyebb, ha száraz a tengeri. Malom minden település közelében működött, ahol lisztet daráltak a szemekből. Ebből aztán puliszkát főztek, kását, paníroztak benne vagy cukorral málés édességet készítettek. Az állatoktól sem sajnálták a gabonát, erre bizonyíték volt a tyúkok sárga lába és a disznó mérete.

Manapság már nem fordítunk kellő figyelmet erre a növényre és hajlamosak vagyunk termesztőktől beszerezni az állatok számára, illetve üzletben megvenni a kész kukoricadarát.

A munkálatokat az október végi hűvös, száraz időben kezdik, amikor már szinte szürkére száradt a szára. A fosztás a hideg őszi estéket betöltő társas foglalkozások egyike volt, ami megtörte az otthoni magányt. A családok mindig másnál gyűltek össze kalákázni, hántani a tengerit, bontani a törökbúzát. Közben gyerekjátékok készültek a kukorica csuszájából és a hajából, összepárosították a félhomályban összemosolygó fiatalokat, kibeszélték azokat, akik nem jelentek meg és persze felcsendültek a nóták, aranykorát élték a furfangos tréfák. A vendéglátók egészséges finomsággal, sütőtökkel, magokkal vendégelték meg a segítőket.

baba_1.jpg

Kan és anya?

Minden egyes kukoricán van  hímvirágzat és nővirágzat. A hímvirágzatot nevezik címernek. Magkukoricánál általában a szomszédos kukorica porozza be a nővirágzatot – a szél ráfújja a port. Persze a kukorica saját magát is beporozhatja, ez azonban ritka. (Nem egyszerre érik be a nővirágzat és a hímvirágzat.)

anya_apa.jpg

Balról 4 sor anyakukorica, melynek hiányzik a címere. Jobbról 2 sor apakukorica, álló címerrel. 

kivagjak.jpg

Az apa beporozta az anyát, nincs rá többé szükség, ezért kivágják. A gyökér felett 15-20 centiméterre vágja el a növényt a gép. A két sor kivágott apakukorica a földön marad.

A csúcson van a címer!

A bibeszálak a beporzásig növekednek, utána hamar barna színűek lesznek. (Népiesen bajusznak is nevezik ezeket a bibeszálakat.). A női virágzatot, vagyis a bibét porozza be a címer, s ebből lesz a kukoricacső. 

678-1024.jpg

Fent: az álló címer, vagyis a férfivirágzat. Lent: női virágzatból lesz a kukoricacső.

A címerezést az anyakukoricán végzik

A vetőmagkukoricánál az anyakukoricából kitépik a porzót, hogy ne tudja beporozni saját magát. Képünkön román vendégmunkások végzik a címerezést. Kézzel távolítják el a rejtett levélben megbúvó porzót. A kukorica ekkor még fiatal...

cimerezes2.jpg

Címerezés: Ha a kukorica hímvirágzatát eltávolítják, akkor a kukoricából anyakukorica lesz. Erre a vetőmagkukoricánál van szükség, hogy a termés az anya és az apa jó tulajdonságait is megkapja.

Vetőmagkukorica

Keresztezéssel állítanak elő új vetőmagot, azaz hibrid vetőmagot. Két különböző kukoricaváltozat (az egyik az anyakukorica, a másik az apakukorica) tulajdonságait kapja meg az új, a hibrid vetőmag. A következő évben, ha elvetik, ebből lesz a magkukorica. Ám ezek már új időknek új dalai... Vagyis új kukoricái.

kezi-cimerezes-2_0.jpg

A képen a kézi címerezés látható. Először gépi címerezés történt, majd a vendégmunkások kézzel távolítják el a rejtett levélben megbúvó porzót. A kukorica még fiatal – virágja , porzója még el van rejtve.

kezi-cimerezes-4.jpg

kezi-cimerezes.jpg
A levél és benne rejtőző porzó kézi eltávolítása.

kezi-cimerezes-3.jpg

eles-kesek.jpg

Éles kések.

kezi-cimerezes-bemutatasa-1.jpg
A kézi címerezés bemutatása, a porzó eltávolítása.

kivagjak_0.jpg

Ezzel a géppel vágják ki az apakukoricát.

csapai_gyula.jpg

A gépet Csápai Gyula (Ekecs) vezeti, az Exata Group kukoricásában.

anya-es-apakukorica_0.jpg
A két sor kivágott apakukorica a földön marad.

anya-es-apakukorica-2.jpg
A két sor apakukorica a jól látható porzójával.

sorokban-kukorica.jpgA középen a 4 sor anyakukorica, a széleken a két sor apakukorica.

kivagott-kukorica_0.jpg
A gyökér felett 15-20 centiméterre vágja el a növényt a gép.

vetomagkukorica_0.jpg
A hibrid vetőmag kalásza.

Fotó: Cséfalvay Á. András, Dömötör Ede

 

Angyal Sándor
Kapcsolódó írásunk