Az aratás ma olyan, mintha számítógépes játékot játszanánk egy joystickkal, csak közben benne vagyunk a természetben.

Én úgy képzelem, minden fiú álma, hogy egy ilyen masinát vezethessen. Nézzük csak, milyen újdonságokkal rendelkezik egy aratógép, pontosabban a Claas Lexion 770-es.

joystick-indito.jpg

Megismerésében Rózsa Péter gépész (Zsigárd) van a segítségünkre. Először is, magasabbak ezek a kombájnok, mint a régiek. 

peter.jpg
Rózsa Péter

A mi modellünk például gumihevederes, ez azért jó, mert nem süllyed bele a talajba, mint a kerekes. A 13 800 literes magtartálya elöl van, ide kerül a kicsépelt gabona. A gép maga 21 tonnát nyom, plusz a tartály – ami tekintélyes súly. A kombájn egyébként 570 lóerős, Mercedes motor van benne, és az ára 400 ezer euró (!) körül mozog. Itt nincs három sebesség előre és egy hátra, mint a régi német kombájnokban. Ebben a Claas gépben hidrosztatikus váltót találunk, amit előre kell tolni, ha el akarunk indulni és hátra kell húzni, ha tolatni fogunk. A sebesség attól függ, mennyire toljuk előre, de a gép maximum 30 kilométeres sebességgel haladhat.

joystick-2.jpg
Nem a kombájnvezetés a nagy kunszt: hanem hogy a számítógépbe jó adatokat tápláljunk be...

(1) Joystick a fiúknak!

Fék is van a kabinban, de azt szinte nem is használják, mert ha a sebességkart középre húzzák (üresbe teszik), a jármű megáll. Ez a kar úgy néz ki, mint a videojátékokhoz használt joystick, vagyis botkormány: ám annál sokkal kényelmesebb a fogása. A gombokkal a fő rendszereket tudják irányítani. Az egyik gombbal a vágóasztalt és rajta a motollát mozgatják föl-le... A botkormányon az „A” betű azt jelenti: autopilot (robotpilóta) funkció. Ezt csak benyomják, és a gép egyenesen végigmegy a parcellán. Rögzítik az A és a B pontot (ezzel megadják a munkairányt), be van állítva a gép vágóasztalának munkaszélessége, és a masina végzi is a dolgát. A sor végén megfordulnak vele, újra megnyomják a gombot, és a gép újra beveszi az irányt autopilot üzemmódban. (Ezért mondjuk, hogy a mai kombájn magától megy.)

(2) Ezzel a gombbal nyitják ki az ürítőkéményt, a másik gombbal pedig elindítják a kiürítést – a mag a kombájnt kísérő traktorra kerül. Amikor kiürül a tartály, elég megnyomni a gombot, és visszazáródik a kémény. Mehet tovább az aratás...

joystick-3.jpg

Mit csinál a GPS?

Ide táplálják be a parcella adatait, ez pedig a műholdtól kapott jel alapján viszi a gépet. Fontos, hogy ne maradjon visszafelé aratatlan sáv, fordulás után legalább tíz centi átfedéssel dolgoznak (tehát azt a tíz centit kétszer aratják le). A hatalmas modernizációnak van hátulütője is. Az elektronika hamarabb meghibásodik, amihez már szerelőket kell hívni. Ma már nem lehet a műhelyben olyan egyszerűen szétszedni és megszerelni ezeket a modern gépeket. Ha esetleg alkatrészre van szükség, meg kell rendelni, a javítás így eltart néhány napig. Nagyon sok fajta növényt takarítanak be ezek a kombájnok. A számítógépes vezérlőegységben kiválasztják a növényt, és a kombájn beállítja az ideális paramétereket. Persze, mindent tudnak korrigálni, ha látják, hogy baj van... Aratás előtt például mindig értesítik a vadászokat, hogy hajtsák el a vadat a parcelláról. Arra is van biztosítógomb, ha hirtelen őz rebbenne fel előttük, meg tudjanak állni. Magyar nyelven kommunikálnak a géppel!

A motorfordulatot két gomb segítségével tudják még szabályozni, az egyiken egy teknős, a másikon pedig egy nyúl látható. Az előbbit állóhelyzetben használják. A nyulas gombot pedig munka közben és a közúti közlekedés során, mikor magasabb motorfordulatra van szükség.

(3) A joystick mögött lévő képernyő, amin százalékok és hőfokok látszanak: ez a CEBIS Control Panel. Ezen van minden beállítás (a legújabbak már érintőképernyősek). Láthatjuk például a tartályt, hogy mikor telik meg... És az irodában is láthatják, hogy mi történik a betakarításkor. Manapság már Apple iPad-eket is találhatunk mezőgazdasági gépekben, gyárilag beszerelve! 

(4) Itt hátul van egy kis gépecske, ami úgy néz ki, mintha bolti számlát nyomtatna... Ebből minden nap végén kinyomtatják a betakarítás végeredményét. Megtudhatjuk, hány órát dolgozott a gép, mennyi volt a vágóasztal munkája, mennyit ment csak az úton, és mennyit dolgozott a földeken. Azt is megmutatja, hány tonna learatott termény ment át a kombájnon, mennyi volt a parcella hozama...

joystick-4.jpg

(5) A sofőrtől jobbra a sarokban lévő képernyő: A CEMOS AUTOMATIC kijelző. Fontos, hogy a beállítások a számítógépben rendben legyenek. Hogy például a dob (amelyik kiveri a kalászból a magokat) megfelelő távolságra legyen a dobkosártól... A dobkosárban forog a dob: ha ez nem lenne, a dob szerteszét szórná a magokat. Ha túl kicsi a rés a dobkosár és a dob között, akkor kicsik a veszteségek, de nagy lehet a magsérülés, túl közel vannak a magok. Viszont ha nagy a rés, akkor nagy lehet a veszteség is, mert a dob nem tudja kicsépelni a magot. Ha pedig sok hátul a veszteség, akkor állítani kell a résen, mert a dob mögötti ventillátor a szalmával együtt kifújja a magot. A ventillátornál történik a szalma és a mag elválasztása: a szalma egyszerűen kipotyog a földre.

Kombájnban az ülés...

Egész nap ebben ülnek a munkások. Levegőrugózásos, tudják állítani a magasságát, a levegő érzékenységét. Lehet fűthető, illetve légkondicionált, tehát nagy melegben fúj egy kevés levegőt, hogy ne izzadjanak bele. Az ülés rugózása a botkormánnyal van összhangban. A biztonsági öv a földeken nem kötelező. Az oldalsó ülés alatt tároló, nagyon tágas a kabin, két embernek is kényelmes nagyságú. A kéztámasz magassága állítható.

Fotó: Dömötör Ede

Kapcsolódó írásunk: Megy a kombájn

Angyal Sándor