PCR, kápia, kosszarvú, viharsarok, feferón, garam, alma… Ezek mind-mind paprikafajták. Naszvadról, a paprikafaluról szól az ének!

Naszvad fénykorában paprika-nagyhatalomnak számított, egész Csehszlovákia ismerte és szerette a naszvadi paprikát. A régi dicsőségnek kevés nyoma van, az olcsó behozatal lenyomta az árakat. Hiába hírlik, hogy a hazai a jobb és az egészségesebb – a naszvadi paprikán ez nem segít. 

MADÁRTÁVLATBÓL FÓLIATENGER
Naszvad titka a jó termőföld: az egykoron mocsaras vidék gazdag ásványi anyagokban. Emellett Naszvadot mindig tevékeny, szorgos emberek lakták. A század elején fokhagymát, paradicsomot és uborkát termeltek konyhára. Már korán, a negyvenes években rájöttek a melegágyas termesztés előnyeire, így a palántákat hamarabb ki tudták ültetni a szabadföldbe. Tíz évvel később megjelentek az első fóliasátrak: nem volt naszvadi lakos, akinek ne állt volna fólia a kertjében. A nyolcvanas években, mikor valaki helikopterrel Naszvad fölé szállt, csupa fóliabordát látott. A faluban 15 felvásárló működött, mindenki paprikát termelt. Hétvége közeledtével 10-12 kamionnyi paprika és zöldség indult útnak az ország minden szegletébe. Emellett rengetegen piacoztak. Naszvad akkoriban Szlovákia egyik leggazdagabb falujának számított. A lejtmenet a külföldi üzletláncok megjelenésével kezdődött. Az olcsó zöldség behozatalával képtelenség volt konkurálni. Az aranykor véget ért! 

naszvad-dron-felvetel.jpg

Aki nem adta fel 
Vannak páran, akik mégsem adták fel (pedig sokáig nagyon nem érte meg kitartani: a palánta többe került, mint a végtermény). Ám azért maradtak még paprikások Naszvadon! Slávik Gáspár 68 éves, őstermelőnek számít. Sokáig 5 hektáron termelt, ám az utóbbi években alább adta, ma négy fóliája áll. Sorra mutatja a fóliákat. – Ahogy kimegy az újhagyma, ültetjük a paprikát és a paradicsomot – magyarázza. – Karalábé sokáig lesz. A retek már elfogyott, hiába keresik. Az érsekújvári piacra paprika- és paradicsompalántát is hordok, amelyeket első osztályú magokból nevelek. Csak így lehet klientúrát építeni. Én mindig tartom az árakat, nálam nincs akció, mert tudom, mit árulok!
– A messzi távolban látni a kerítés oszlopait, az ott a határ! – mutatja Gáspár úr. A kert hátsó része legelő. A zöldségtermesztés mellett állatokat is tart: pulykát, kacsát, libát, sertést, bárányt – és a szürke marha is izgatja a fantáziáját. Hiszen van itt elég zöld és gabona: nem kell több ennek a szilaj állatnak. A fóliák és az üvegház végében szőlő nyújtózkodik. Július végén érik. – Megelőzöm a spanyol behozatalt! A vásárlóim viccesen azt mondják, hogy a Sláviknál leszállt a repülőgép!
Elárulja, hogy jövőre a hátsó két fóliát is feladja, egyet hagy meg, és az üvegházat. – Azt akarom, hogy legyen időm végre kiülni a kemencéhez, ahol a családnak és a barátoknak süthetek finom fogásokat.
A tavalyi térdtörés óta délután már pihenőt tart. A kertészkedés komoly fizikai munka, megedzi az embert. Itt nem kell fitneszbe járni. És a munkával nem lehet csalni, hogy majd holnap. Nyáron a fólia alatt az embernek igazi szaunaélményben van része: 45 °C van bent, és 90%-os páratartalom. – Ilyenkor fél ötkor kelek, kilencig szedem a paradicsomot. Utána már nem lehet bírni...
Szóba kerül a jövő. Az unoka mezőgazdasági egyetemet végzett ugyan, de nem kezdett gazdálkodásba. – Mi, gazdák kapunk ugyan némi támogatást a földekre, de közel sem tartunk ott, ahol az unió többi állama. Vegyük például Ciprust, ahol citrusos gyümölcsöket és olajbogyót termelnek: ott a gazdák hektáronként 800 eurót kapnak. Pedig a fával közel sincs annyi munka, mint a földdel. És nekünk csak 220 euró jár. Különbség! 

piacos-termelo.jpg
Slávik Gáspár nosztalgiával meséli, hogy már a nagypapa is dinnyés volt. Mindig kertészkedtek, napcsókolta paradicsomok között nőtt föl. Tízéves volt, amikor édesanyja az öntözést rájuk bízta az öccsével. Előtte persze a mama, aki a szövetkezetben dolgozott, megmutatta, hogy jól el kell áztatni a paradicsomsorokat. Gáspár az öcsi kezébe egy zászlót adott, és elszalasztotta a kert túlsó végébe. Mikor a víz végigcsurgott az egyik soron, az öcsi intett a zászlóval, mire Gáspár átrakta a slagot a másik sorba. Már akkor tehetséges szervező volt! Amúgy mezőgazdasági középiskolát végzett, a rendszerváltásig a szövetkezetben dolgozott, közben vágott virágokkal, szegfűvel, kálával, rózsával, inkaliliommal foglalkozott. Mikor visszakapták a földeket, elkezdett nagyban gazdálkodni. – Ehhez nagy szív kell és kitartás. Az igazi fóliás fanatikus, nem tudja abbahagyni! – Pedig összetett munka. Az öntözőberendezéshez, a villanyhoz is érteni kell, hegeszteni, fúrni, faragni is tudni kell. A szakembert nem tudná megfizetni, ezért a barátaival kölcsönösen kisegítik egymást.
 

Az új generáció
Naszvadon rengeteg az elhagyott kert, ahol megrozsdásodott fóliakonstrukciók árválkodnak. Másutt füvesítettek, néhol gyümölcsfákat ültettek. Az új generáció már nem nagyon fóliázik! Ám azért vannak kivételek, úgymint a Haris család.
– Mi ebben nőttünk fel, pedig fiatal felnőttként hallani sem akartunk a fóliáról. A saját utunkat akartuk járni – kezdi a történetet Haris Katalin (40). – Én a budapesti Semmelweis egyetemen végeztem gyógyszerészetet, a férjem pedig Nyitrán élelmiszer-technológiából doktorált. Családot alapítottunk, és egyszer csak felkaptuk a fejünket, mert divatba jött a hazai. Saját konyhára mindig termeltünk a kiskertben. Szerettük a csilipaprikát, ezért ezzel kezdtünk. 

chilli-termelok.jpg

Pár év kísérletezést követően megalapították a Chilli Slovakia Manufaktúrát. – A mai napig mindkettőnknek megvan a munkahelye – veszi át a szót Ladislav (48). – Kati a helyi gyógyszertárban dolgozik, én laborvezető vagyok. Szerettünk volna valami olyasmit termelni, ami hozzáadott értékkel rendelkezik! És a csili ilyen! Szívszerelmünket a csiliszószok jelentik. Mára a hobbitermelést kinőttük, és a környékbeli üzletekbe is szállítunk. Nyáron kezdődik a szószok befőzése és a paprikaszárítás. Zúzott csilit és egészben szárított csilit is kínálunk. A recept úgy születik, ahogy a költőnél a vers. Ihlet kell hozzá – meséli Katalin. – Szeretjük a csilit gyümölccsel párosítani. Így született meg a homoktövissel, a cabernet sauvignon szőlővel, a sárgabarackkal és a paradicsommal dúsított csili.
Kiderül, hogy a főzéshez nem kell védőruhát, sem gázmaszkot beszerezni. Az alapanyagokat pedig kitermelik, homoktövisük is van. Ha valamiből netán kifogynak, a helyi termelőktől szerzik be. A jövőben szeretnének igazi, nagybetűs csilifarmot kialakítani! Úgy legyen!

web-bannerek-hirlevel-02_0.jpg

Harisék bebizonyították, hogy tartósítószerek nélkül is lehet finom szószokat készíteni. Sőt! Csili-homoktövis szószukkal Amerikában a The World Hot Sauce Awards versenyen harmadik díjat nyertek. A csiliszósz persze nem terem meg a fán: dolgozni kell vele.
Már januárban megkezdődnek a munkálatok. A fűtött neveldében (melegágyban) ilyenkor vetik a magokat. Míg a paprika egy hét, addig a csili két hét alatt kel ki. A legcsípősebb pedig három hét alatt! Február a pikírozás, a szétültetés ideje, amikor a növénykéket külön „totykákba“ ültetik át, hogy jobban tudjanak növekedni. Miután a palánták megerősödtek, kiültetik a fóliába, illetve szabadföldbe. Tavaly 14, idén pedig 21 fajtát ültettek. Ami most még kis palántának tűnik, mint a jalapeno, arról egy hónap múlva már érett csilit lehet szedni – és augusztusig hatalmas bokorrá nő. A trinidad scorpion és a legcsípősebb carolina reaper három hónapot kér, utána „fává“ hatalmasodik. A fóliasátor nyáron kész dzsungellé változik – egészen novemberig érnek a csilifajták.  

„Naszvadnak volt saját paprikafajtája, amiről még a mezőgazdasági egyetemen is tanítottak. Naszvadi termésnek (Nesvadská odroda) hívták. Az évek során a naszvadiak egyfajta jó termő paprika magját megfogták, majd ezt ültették el a következő szezonban. Idővel kialakult egy rotáció. A paprikamagot egy ideig az archívumban is őrizték, de mára halott"

Tej a csípősség ellen
A paprikában található kapszaicin – ez felel a csípősségéért – egy kémiai anyag, amit a tej zsíros része leköt. A kapszaicin egyébként erős antioxidáns hatású, és segíti a méregtelenítést, csökkenti a koleszterinszintet, stimulálja a szívműködést. Kedvelt alapanyag a szépségiparban is, szépít és fogyaszt. (Sok nő ezzel diétázik: miután jól belaknak, marékszám eszik a csilit.) Viszont gyomorégést okozhat. Csak módjával!

Ando Krisztina

web-bannerek-hirlevel-01_3.jpg