A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy Szlovákia lakosságának 25%-a szenved allergiában. Vagyis minden negyedik ember. A valóságban ennél rosszabb lehet a helyzet, hisz a fenti adat csak azokról szól, akik már szakorvoshoz fordultak.
Az allergiára visszavezethető kórképek, például az asztma, már Hippokratész feljegyzései között is megtalálhatók – de előfordulása azóta megváltozott. Az allergia napjainkra civilizációs betegséggé vált! Rengeteg vegyszert és tisztítószert használunk, egyre több az adalékanyag, ételszínezék, tartósítószer és gyógyszerszármazék – állatgyógyászatban használatos antibiotikumok, hormonok – ételeinkben. Az élelemmel növényvédő szerek, valamint takarmánykiegészítők maradványai is bekerülnek a szervezetünkbe.
Egyre több a beltéri szennyezőanyag – például poratka, gombaspóra, formaldehid – a lakások levegőjében, ami az egyre jobb szigetelés miatt csakis gyakori szellőztetéssel távozhatna, és a városok légszennyezési adatai is riasztóak. Emellett a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt nem találkozik az első években elegendő úgynevezett ösztönző baktériummal. Az emberiség életmódja egyre inkább hajlamosít az allergiára. A WHO előrejelzése szerint tíz év múlva minden második ember allergiás lesz a Földön!
– Az allergia – allos ergos = más reakció – a szervezet egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakciója, vagyis túlérzékenységből kifolyólag lép fel – mondja dr. Koprda Andrea allergológus és immunológus. – Olyasmire reagál a védekezőrendszer, amelyre normális körülmények között soha. Szisztémás gyulladásos betegségről van szó, amely különböző szerveket érinthet. Általában gyengébb panaszokkal kezdődik, például orrfolyás, csalánkiütés, nyelvzsibbadás formájában. De nemcsak a bőrön és a légutakban, hanem az összes nyálkahártyán megnyilvánulhat: az emésztőrendszerén, a húgyúti és a többi nyálkahártyán.
Az allergia örökölhető fajtáját atópiának nevezzük. Ha csak az egyik szülő allergiás, a szakirodalom szerint 25%-os valószínűséggel a gyermek is az lesz. De ha az anya az allergiás, sokkal nagyobb a megbetegedés esélye, ha pedig mindkét szülő, 80–100%-os valószínűséggel kell számolni. Az allergiás reakciókért nem csupán egyetlen gén felelős: a betegség több génbe be van kódolva. Ma már tudjuk, hogy mely génekről van szó.
– Lehet késleltetni az allergia megjelenését?
– Van, aki örökölte ugyan az allergiát, de csak felnőttkorban mutatkoznak a tünetek. És vannak gyerekek, akiknél már pici kortól. Hogy az allergia mikor jelenik meg és milyen mértékben, az a gének mellett a környezettől is függ. Fontosak a hipoallergén intézkedések az allergiás kismama környezetében, hogy a születendő gyermek minél később találkozzon az úgynevezett triggerekkel, vagyis provokációs faktorokkal. Ugyanis ezek indítják el az allergiás reakciót! Az aktív vagy passzív dohányzás, a penészes falak, a kevés szellőztetés, a klimatizáció, valamint a poratkák által kedvelt kárpitozott bútorok, szőnyegek, függönyök mind elősegítik a betegség megjelenését. Bőr vagy műbőr ülőgarnitúrát, szőnyeg helyett pedig parkettát, csempét vagy gumipadlót válasszunk. Nem ajánlott a plüssjáték, és természetesen háziállatot se tartsunk a lakásban.
– A helyes táplálkozásnak is nagy szerepe van...
– A korai tápszeres táplálás és a túl korai elválasztás is növeli az allergia kockázatát. Nem jó, ha a pici korán kap idegen fehérjéket, például tehéntejet, fehér lisztet. A szoptatás nagyon fontos, amit sajnos sok kismama nem tudatosít. Minél tovább szoptat a mama, annál jobb! Fél év volna az ideális, aztán fokozatosan lehet más táplálékot is adni. De tehéntejet semmiképp! Kekszek, darakása, puding helyett inkább gyümölcsöt, zöldséget egyen a baba – allergia esetén dinsztelve vagy főzve, mert az allergének termolabilisak, hő hatására megsemmisülnek.
– Kisgyermekeknél az antibiotikumok szedése is növeli a kockázatot?
– A csecsemő bélfala tulajdonképpen még éretlen, ezért nem tudja megfelelően lebontani az allergént. S ha nem kap anyatejet, amely a benne levő ellenanyagokkal megvédhetné az éretlen bélfalat, a „maradék” felszívódik és allergizál. Az antibiotikum tönkreteszi a normális bélmikroflórát, ezáltal megzavarja az immunrendszer kialakulóban levő egyensúlyát. Ez minden korosztálynál előfordulhat. Tudni kell, hogy a bélmikroflóra nagyon fontos az emberi szervezet számára: elősegíti az emésztés és az immunrendszer helyes működését. Ezért, ha elkerülhetetlen az antibiotikumos kezelés, ajánlott a mikroflórát helyreállító készítmények, az úgynevezett probiotikumok szedése.
– Kinőhető-e az allergia?
– Az immunrendszer működése a központi idegrendszeren kívül a hormonális rendszer változásaival is összefügg. Ebből kifolyólag leginkább a serdülőkorban változik a védekezőrendszer. Ekkor valóban megszűnhetnek a tünetek – de a hajlam megmarad. Ha ismét olyan környezetbe kerül az illető, ahol jelen vannak a provokációs faktorok, valószínűleg újból megjelenik az allergia. És lehet, hogy más, esetleg komolyabb formában köszön vissza. Szerencsére ma már specifikus kezeléssel, allergén-immunterápiával hosszú évekre tünetmentessé tudjuk tenni a beteget.
Általában érvényes, hogy minél hamarabb kezdjük az allergénkezelést, annál nagyobb a remény a sikerre. A WHO előírásai és ajánlásai alapján öttől ötvenéves korig alkalmazható.
– Az allergia más betegségekhez hasonló tüneteket produkálhat...
– Az élelmiszer-allergia például gyomorrontáshoz hasonló tünetekkel – hasmenés, hasfájás – is járhat. Az allergia egyébként egyfajta gyulladás. Megnyilvánulhat például az orr- és arcüregben, de ez ne tévesszen meg bennünket: mindig az egész szervezet allergiás, a gyulladás ott van a vérben, a nyálkahártyán. Kijöhet a szemen, a fülön és a többi szerven is. Ezért mindig ki kell vizsgálni, mi okozza a krónikus betegségeket, például a náthát. Az egész éven át tartó nátha ugyanis lehet poratka kiváltotta allergia.
– Mi történik, ha a beteg nem kap megfelelő kezelést?
– Az allergiás megbetegedések elhanyagolása szövődményekhez vezethet. Vegyük például a szénanáthát. Vény nélkül kapható gyógyszerek – orrcsepp, homeopatikum – segítségével enyhíthetők ugyan a tünetek, de a gyulladás nem szűnik meg. A nyálkahártya megvastagszik és elpoliposodhat. Az arcüregek is megtelhetnek, krónikus orrmellék-, illetve arcüreggyulladás, később asztma alakulhat ki. Az asztma elhanyagolásának pedig már súlyos következményei lehetnek. Ezért jobb, ha minél hamarabb felkeressük a szakorvost. Sokan fordulnak természetgyógyászhoz. Nem utasítom el az alternatív medicinát, de inkább csak kiegészítő gyógymódnak ajánlanám. Vannak olyan, gyógyszertárakban kapható táplálékkiegészítők, amelyeknek bizonyított immunstimulációs hatásuk van. Ezekkel sem árt vigyázni: arra is serkenthetik az immunrendszert, hogy saját szöveteit támadja meg.
– Hogyan diagnosztizálják az allergiás megbetegedéseket?
– Legegyszerűbben bőrtesztekkel. Van egy WHO által elfogadott alapkombinációnk a leggyakoribb allergénekből: pollenek, penészek, toll, atka, állatszőr, por. A tünetek alapján a teszt kiegészíthető. Ezenkívül a vérből is kimutatható laboratóriumi analízissel, mire allergiás a páciens. Ám ez a módszer nagyon drága, ezért nem mindig alkalmazzuk. Az élelmiszer- és gyógyszerallergiát viszont ezúton teszteljük. Egyébként ételérzékenység esetén a tünetek általában teljesen elmúlnak, ha az allergiát okozó élelmiszert kiiktatjuk az étrendből. Más esetekben bonyolultabb a helyzet. Ha a gyulladás elindult, az allergén kiiktatása nem mindig hozza meg az eredményt – kezelésre is szükség van. Másrészt az allergének nagy része nem távolítható el véglegesen a környezetből. Előbb-utóbb az ember újból kontaktusba kerül velük, és akkor ismét jelentkeznek a tünetek.
– Egyfajta allergia megjelenése után nagyobb az esély, hogy másra is allergiás lesz az érintett.
– Így van. Vannak különböző keresztreakciók: például aki allergiás a nyírfapollenre, az allergiás lehet bizonyos almafajtára is. Egyes zöldségek és gyümölcsök ugyanis hasonló molekuladarabokat, úgynevezett epitopokat tartalmaznak, mint a fák, füvek, gyomnövények pollenjei, ezért virágpor-allergia esetén légúti, gyomor-, bélrendszeri és bőrpanaszokat okozhat fogyasztásuk. De keresztreakció fennállhat pollen és pollen között, pollen és élelmiszer, valamint élelmiszer és atka között is.
– A bőrön milyen formában jelenik meg az allergia?
– Főleg a gyerekeknél fordul elő az ekcéma, amely lehet krónikus is. A felnőtteknél gyakoribb a csalánkiütés. Mindkettő viszket. Gyakran előfordul, hogy a nyálkahártya is felduzzad, ami kellemetlen következményekkel járhat. Ha megtaláljuk a kritikus allergént, allergénterápiát alkalmazhatunk. Általában immunkezelésre is szükség van, és a bőrgyógyászt is be kell vonni. A bőrön megjelenő allergia talán a legkellemetlenebb, hiszen látható.
Nem megoldás, mikor hormonális krémekkel gyorsan eltüntetik a bőrpanaszokat. Ezek a készítmények felszívódnak, és károsítják az endokrin rendszert, főleg a mellékvesét. Mint minden esetben, itt is a betegség okát kell megkeresni. Ez nem okozhat gondot: az immunológia és az allergológia területén a nyugati országokhoz képest nincs lemaradásunk. Hozzáférhetők a legmodernebb diagnosztikai eszközök, és a kezeléshez is beszerezhető az összes specifikus készítmény.
Leggyakoribb allergiás megbetegedések
- szénanátha, pollenallergia
- egész éven át tartó allergiás nátha, például poratka kiváltotta allergia
- allergiás eredetű asztma
- ekcéma
- allergiás eredetű csalánkiütés
- anafilaxiás sokk, heves allergiás reakció például rovarcsípésre, penicillinre, egyes élelmiszerekre
- ételallergia
Fontos a betegség célzott kezelése. Ez biztosítja a tünetmentességet, és ezzel együtt megelőzi az allergia súlyosbodását is.
