Sokan csúnyán néznek az útszéli giz-gazra és gyomvirágokra, mondván, hogy ezeknek ott semmi keresnivalójuk. S az osztrák vagy német sínpárokat emlegetik, mert “sógorék" még onnan is szépen kiirtják a gazt.
Pedig ez a nagy gazmentesség semmi másra nem utal, mint hogy országszomszédaink rengeteg vegyszert használnak gyomirtásra, ami nem jó! A környezetvédők egyre többet beszélnek erről, és a zero-waste konferenciákon pontosan arra hívják fel a figyelmünket, hogy a gyomvirágoknak is helyük van a nap alatt. Mi most szűkebb környezeteünkben tettünk egy sétát a szántóföldek mellett, s bizony sok kincsre leltünk. És a kertben sem kell mindig kapát ragadni, vagy kézzel kihúzni a dudvát. A fehér here vagy madársóska például bármilyen salátát feldob, az előbbinek vértisztító hatása van – és így tovább.
Velünk még az iskolában azt tanították, hogy a gyomnövények, népies nevükön dudva, gaz olyan növények, melyek előfordulása nem kívánatos. Az út mellett elsőképp azért, mert csúnya (pedig dehogy csúnya), vagy épp árnyékával elnyomja a kertben a hasznosabb növényeket, elszívja előlük a tápanyagokat. Ráadásul olyan helyeken is felütik fejüket, ahol nem jó rájuk nézni – kövezett út vagy ösvény, csilivili épület.
Nem mindehol ugyanazt jelenti a gaz!
Érdekes módon nem minden nép tartja ugyanazt a növényt gaznak – az angol nyelvű Wikipédiában például azt nevezik gyomnak, ami környezetét a szaporodás korlátozására készteti. Például ilyen a fenyő, árnyékában ugyanis még a saját írmagja sem képes kicsírázni.
Az tehát, hogy mit tartunk gaznak, nem egyértelmű – a gyermekláncfüvet vagy szamócát régen irtották, ma pedig értékes étel alapanyag. A pipacs is gyomnak számít, pedig nincs nála pirosabb és vidítóbb látvány a szántóföldeken.
Lássunk néhány giz-gazt, ami nem is giz-gaz: a madársóska például megszünteti a gyomorégést, a százszorszép is ehető nyersen és főve, bár kissé kesernyés az íze (gyulladásgátló).
Madársóska
A pitypang pedig csordultig tele van vitaminokkal (A, B, C, D) és cinkkel, vassal, káliummal, ezért teának vagy salátának is kiváló. A szárában levő kutyatej azonban mérgező, arra vigyázzunk!
Pitypang
Érdekesség, hogy a fehér libatop Indiában termesztett haszonnövény, levélzöldségféle. Ám azért gyűjtés-szedés előtt a felhasználónak illik füvészkedni kicsit, mert a féregűző libatop már mérgező, és a partidrog Extasy egyik alapanyaga… A tanulság: ismerjük meg szép és kellemetes gyomnövényeinket!
Fotó: Dömötör Ede, Cséfalvay Á. András
Kapcsolódó írásunk: Hová tűnt a búzavirág?
