A festők 1910 körül olyan képeket kezdtek festeni, amelyek nem dolgokról szóló képek, hanem maguk a dolgok voltak. Ezt a fajta művészetet absztrakt művészetnek nevezzük.
A németalföldi Jan van Eyck festménye egyike a reneszánsz legismertebb portréinak. Egy gazdag itáliai bankárról, Giovanni Arnolfiniről és feleségéről készült, akik egymás mellett állnak bruges-i házukban.
Képünk egy olyan kiállításon készült, ahol a bronzszobrok női alakokat is megjelenítenek, s az ábrázolt női alakok történeteinek ugyanúgy helyük van a nap alatt, mint a férfiak történeteinek.
Sok száz euró egy szobanövényért? Ma ez a divat! Egyre többen – főként fiatalok, s nem csupán a gyűjtők – fordulnak eme zöldnek kikiáltott hobbi felé, s vadásznak a drágább darabokra.
Sziklateraszon, a téli napocska sugarainak kitettségében fekszik egy szépséges kőtemplom... A lucskaiak kis PR-t – hírnévgondozást – kívánnak neki, hogy vegye már észre a világ körülöttük, milyen kincsük van nekik.
"Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek újra gyermekek,
hogy emberek lehessetek!"