Erről a lakásról először az jut az eszünkbe: itt lakva-élve minden csak tökéletes lehet! Az ajtón túl igazi angolos-viktoriánus hangulatú enteriőrt találunk, mely időtállóságot, „jófajta” konzervativizmust” sugároz.
A portrék a reneszánsz idején rendkívüli népszerűségre tettek szert. Már nem csupán királyok és királynők rendelték meg őket, hanem bárki, akinek pénze volt rá. A portrék stílusa is egyre változatosabb lett.
Két ékszerkészítő munkáit mutatjuk be: Kiss Limpár Éva sujtásékszerei és Brunczvik Mónika gyantacsodái a tökéleteset képviselik. Mivel, miből dolgoznak, és honnan merítik az ihletet?
A 20. század fordulója idején a festőket érdekelni kezdte, hogyan ábrázolhatnák az érzelmeiket. Eltorzított formákkal és felfokozott színekkel erős érzelmeket fejeztek ki. Ez a stílus expresszionizmus néven vált ismertté.
Az ember, hogy megőrizze a virágok szépségét, papírlapok közé préselte, majd lerajzolta kedvenceit. A régi botanikai rajzok lapjait ma tapétákra másolják, így aztán megejtő rózsás enteriőrök jönnek létre.
Nyár van, a nők kitakarják a testüket, kivillannak a meztelen vállak és karok – és a kíméletlen napsugarak mindent kíméletlenül megvilágítanak. Azt is, ami nem tökéletes. És a nők emiatt ezerszeresen jobban szenvednek, mint a férfiak.
A 19. század vége felé néhány festő új módon kezdte használni a színeket. Nézzünk meg pár híres példát Vincent Van Gogh, Paul Gauguin és Georges Seurat műveiből.
Nyár van, a nők kitakarják a testüket, kivillannak a meztelen vállak és karok – és a kíméletlen napsugarak mindent kíméletlenül megvilágítanak. Azt is, ami nem tökéletes.
