Nem kétséges, hogy napjainkban egy újabb ipari forradalom zajlik. Információs társadalomban élünk, amelynek alapja a tudás és egyre inkább az ún. digitális írástudás. Ezen „írás” tudóit gyakran digitális bennszülöttekre és digitális bevándorlókra osztják. Az előbbiek az 1995 után születettek, akik együtt nőttek fel az internet, az online világ térhódításával. A korábban született „bevándorlóknak” azonban – mint annak idején az Újvilágban, Amerikában letelepedőknek – meg kell tanulniuk az újfajta információnyerés játékszabályait. Az egészségügyben, az orvostudományban is hódít az informatika, az információnyeréshez jutás új, gyors, kényelmes lehetősége. Egyre több beteg vagy leendő beteg használja az internetet a saját egészségével, betegségével kapcsolatos információk beszerzésére. Annak alapján, hogy az így szerzett információkkal mihez kezd, a szakirodalom kétféle betegtípust különböztet meg. Az egyik az ún. Google-páciens, aki az internetről begyűjtött „ismeretek” alapján úgy érzi, képes felismerni (diagnosztizálni) saját (hozzátartozója, gyermeke) betegségét. Ha mégis orvoshoz fordul, elvárja, hogy az orvos erősítse meg e „diagnózist”, és az internet ajánlotta gyógyszert írja fel betegének. A másik típus az ún. e-páciens. Ő is használja az internetet, ám az ott talált információkat, tanácsokat megbeszéli kezelőorvosával, és a végső döntést orvosára bízza. Természetesen e két szélsőséges típus közt „számos átmeneti” típus létezik. Nem sokat tévedünk, ha úgy véljük, hogy főleg a „bennszülöttek” hajlamosak az első típusú viselkedésre. A Google-pácienssé válást nagyban elősegíti az ún. spam medicina terjedése.
Mi a spam (szpem)? A spam levélszemét, azaz kéretlen elektronikus levél (ímél). Tudjuk, hogy az internetet gyakran felkeresik a beteg emberek is. Egy nemrég közzétett felmérés szerint minden második ember az interneten keres tanácsot, információt az öngyógyításhoz. S itt lép a képbe a „spam medicina”, azaz a „levélszeméten alapuló orvoslás”. Az internetet böngésző képernyőjén felugró hirdetések gyógymódokat, „gyógyszereket” ajánlanak azokra a panaszokra, melyekben a böngésző saját panaszaira, betegségére ismer. Hajlamos hiteles, megbízható tanácsnak tekinteni e kéretlen üzenetet, és már nem tartja szükségesnek a hosszadalmasabb, fárasztóbb, orvosával történő megbeszélést. Ezért veszélyes tehát a spam medicina: késleltetheti, elodázhatja az orvosi vizsgálat igénybevételét, és hamis reményben ringatja az interneten ajánlott gyógyszer/gyógymód használóját. Magyar szerzők az egészségi problémákkal foglalkozó weboldalakat vizsgálva, azoknak alig 1 (!) százalékát találták hitelesnek. Mondjunk le tehát az internetalapú gyors és egyszerű – még „a bevándorlók” által is gyorsan elsajátítható – információkról? Ne mondjunk, de ne legyünk Google-páciensek: ne vegyük készpénznek a spamok által kapott tanácsokat! A jó beteg-orvos kapcsolat egyik modern követelménye, hogy az orvos türelmesen hallgassa meg a betege által elmondott, az internetről, spam által szerzett információt is, és közösen döntsenek arról, mennyire tekinthető hitelesnek, a konkrét beteg esetében követhető gyógymódnak a spam sugallta „orvosi” tanács.
Dr. Kiss László
