Tudjuk, sok fiatal szereti a küzdősportokat. Sok fiú szeretne szamuráj lenni, ahogy a filmekben látja, ezért is olyan nagy a népszerűsége például a karaténak vagy a keleti harcművészeteknek. – Nem kell nekünk szamurájnak lenni – mondja Kopecsni Gábor, a dunaszerdahelyi barantások vezetője. – A magyar népnek is van saját harcművészete: ez a baranta.
A baranta harcművészet, de életmódot is jelent. A barantások ismerik a magyar kultúra minden elemét: a néptáncot, a kézművességet, a népzenét, a népi játékokat, meséket és a többi. Ezek testesítik meg ugyanis azt a magyar gondolkodásmódot, ami eltér a keleti és a nyugati felfogástól – ugyanakkor mindkettőben megmártózik. Egyfajta középút. A baranta nem egy vagy több „mester” alkotása, hanem a magyar népé. A barantás ügyes harcos, aki bánni tud a különböző fegyverekkel, az íjjal, az ostorral, a szablyával, a lándzsával, a karddal, a fokossal, a pásztorbottal, bicskával, de meg tudja védeni magát puszta kézzel is.
Tudják, mi az a baranta? Fegyveres vetélkedés. Felkészülés a harcra. A Somogyvár környékén fennmaradt monda szerint a barantások a törzsszövetség bírájának, a régi törvények oltalmazójának (Horka) voltak felesküdött segítői. Kiváló fegyverforgatók, akik kötelesek voltak fellépni, ha a hagyományokat és a törvényt sérelem érte.
A baranta alapjait a két világháború alatt magyar katonatisztek „rakták le”. Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag kialakítására.
1991-ben aztán Vukics Ferenc (hivatásos katona, ma őrnagy), akit gyermekkori élményei serkentettek (kisgyermekként Somogyi Józsi bácsi csordástól botforgató, botvívó s néhány pásztor pusztakezes eljárást sajátított el), kezdte összegyűjteni ezeket. 1997-ben létrejött a Baranta Szövetség.
A baranta a mai napig fejlődik, új és új elemekkel gazdagodik. Kopecsni Gábor mondja:
„Sok újat tanultam Ajnácskőn a pásztor Molnár Józsi bácsitól: ostorozást, botforgatást, ostorkőhajítást. Ezeket aztán mind bevettük a bemutatóanyagunkba. Az ostorozás például újabb és újabb technikákkal gazdagodik: innen-onnan lessük el a fogásokat. A baranta tehát nyitott, élő harcmodor. Megtanít gondolkodni és küzdeni, ezért is tetszett meg.”
Felvidéken 2006 októberében alakult az első csapat, Dunaszerdahelyen. Céljuk, hogy minél több településre eljusson a baranta. A dunaszerdahelyi baranta edzései a Szedres tanyán zajlanak, Balázsfa-kolónián, ahol lehetőség van a lovasharc elsajátítására is.
További információk: www.aranykert.gportal.hu, e-mail: mokurju [at] freemail.hu. Tel.: 0908 703 39
