Külön értesítés helyett: a dunaszerdahelyi kézilabdás lányok tavasszal megnyerték a bajnokságot, de a Szlovák Kupát is elhódították. Ez mérföldkő a DAC történetében.
A kézilabda: miben más? A lényeg, hogy legalább eggyel több gólt dobjunk, mint az ellenfél. A kézilabdát teremben játsszák, a pálya 20x40 méteres, a mérkőzés pedig kétszer 30 percig tart. A csapatokban hat-hat mezőnyjátékos van és egy-egy kapus. Átlagban 25 gólt dobnak egy meccsen, de ha nagy az iram, akkor a 30 feletti gólszám sem ritka. Ha pedig nagy az erőnléti különbség a csapatok között, akár 40 gól is eshet. (Ez látványossá teszi a sportot, hisz a néző szereti a gólörömöt: a sárga-kékek mindenesetre fantasztikus szurkolótáborral rendelkeznek.)
Mára jócskán felgyorsult a játék, vagyis nem technikai tudásban akarnak a lányok egymás fölé kerekedni, inkább gyorsaságban. Ma a sok futás a cél, hogy erőnlétben győzzenek!
A játékos állandóan mozog a pályán, ezért használnia kell minden izmát. Ez sprinteket jelent, irányváltásokat, cseleket és lövéseket; a játék számos lábizmot aktivál, köztük a combizmokat, vádlikat és farizmokat is.
A passzolás, a lövések során a kézilabdázók a karizmukat erősítik. A folyamatos mozgás emellett kiváló kardióedzés, edzi a szívet, az érrendszert, s jobb oxigénellátást biztosít. A kézilabda az összes izomcsoportot megmozgatja.
Moncsi és Dóri
Pénzes Mónika (21, Bős) a DAC és a szlovák válogatott tagja. Sportos gyerek volt, minden sportot kipróbált, a dunaszerdahelyi sportgimnáziumban végzett. Szeptemberben kezd Pozsonyban a Comenius Egyetemen, testnevelő tanár és edző szakon. Tizennyolc évesen gólt lőtt a világbajnokságon. Arca, szeme mosolyog, mikor mesél. Sugárzik belőle a sport szeretete.
Csernyánszky Dóra (19, Komárom) Győrben kezdett kézilabdázni, majd kis idő után átigazolt Dunaszerdahelyre. Azóta a DAC játékosa. Szerdahelyen járt a magángimnáziumba, most pedig friss érettségivel a kezében nekilát az egyetemnek Pozsonyban, szintén testnevelő tanár és edző szakirányban. Lelkesedése észrevétlen átragad az emberre.
