Ez most az új jelszó, mindenki hámlaszt. Sokan belevágnak anélkül, hogy tudnák, milyen hatással bírnak a különböző savak. Azt pedig végképp elfelejtik, hogy ilyenkor mindig fényvédőt kell használni, különben a bőrünk bánja: tele lesz foltokkal. Hámlasztunk, de hogyan? Cikkünk ebben nyújt segítséget.

A bőr testünk legjobban látható része, ezért leginkább ki van téve a különféle környezeti hatásoknak. Védi a testünket, és megakadályozza a vízveszteséget. A felső szaruréteg 28 napos ciklusokban megújul, teljesen kicserélődik. Ez a természetes folyamat a sejtek öregedésével fokozatosan lassul, a bőr pedig fakóvá válik, és ráncok keletkeznek rajta.

haml-kezdo.jpg

A hámlasztás pont itt van segítségünkre. A hámlasztás népszerű kozmetikai és orvosesztétikai eljárás, amely megújítja a bőr felső rétegét. Eltávolítja az elhalt hámsejteket, ezáltal a bőr megújul, és szabad utat enged a hatóanyagok felszívódásának – a fakó, petyhüdt bőr újra életteli lesz. Viszont nem mindegy, hogy mivel és hogyan hámlasztunk!

A hámlasztással orvosolhatjuk a különböző bőrhibákat is, mert segít a nap vagy szolárium által kialakult pigmentfoltok, a felszíni hajszálerek, tág pórusok kezelésében. A sejtek újraépülése adja a ragyogó bőrképet. A zsíros, olajos, mitesszeres, pattanásos bőr esetében a hámlasztás a faggyú oldásával hatásos. Halványítja a bőrön lévő felszínes hegeket.

Ha a mélyebb hámlasztást választjuk – az eljárás a kötőszöveti rétegben stimulálja a kollagén- és elasztikus rostokat. Ezáltal valamelyest a kötőszöveti réteg is újjáépül, feltölti a hegeket. Ehhez persze a hámlasztást többször meg kell ismételni.

A hámlasztás fajtái

A hámlasztásnak több fajtája és mélysége létezik. A mechanikai hámlasztóval fizikálisan ledörzsöljük az elhalt hámsejteket. Ez lehet valamilyen szemcsés anyagot tartalmazó arcradír, magőrlemény – de a profik gyémántfejes csiszológép segítségével dörzsölnek. Ennek semmi köze a kémiai hámlasztáshoz. A kémiai hámlasztók máshogy működnek. A bőrápoló sav segítségével vegyi úton egyszerűen leoldják a bőr felső rétegét. Az eljárásnak három mélységi szintjét alkalmazzák: a felszínes, a középmély és a mélyhámlasztást. Ezek közül az utóbbi kettőt csakis orvos végezheti, ugyanis ebben az esetben a hámlasztás az irha- és a kötőszöveti rétegig is eljut.

A középmély hámlasztás triklór-ecetsavval (TCA) vagy más savkombinációval történik. Ezt követően pedig egyhetes felépülési idővel kell számolni. Nem szabad, hogy fény érje a bőrt. Ezért kétóránként 50-es faktorszámú fényvédőt szükséges alkalmazni. A mélyhámlasztást követően napi 10-15 alkalommal kezelni kell a bőrt a megfelelő fényvédővel, különböző hatóanyagú és fehérítő krémekkel. Ha az eljárást nem megfelelő szakember végzi, akkor több szövődmény is kialakulhat!

web-bannerek-instagram.jpg

A felszíni kémiai hámlasztás során általában glikolsavat, azaz gyümölcssavat (AHA), szalicilsavat (BHA) vagy polihidroxi-savat (PHA) alkalmaznak. A glikolsav elsősorban anti-aging hatású – és javítja a bőr minőségét. Csökkenti a kisebb felszíni ráncokat, a bőrhibákat és a nap által kialakult bőrfoltokat. A szalicilsav a problémás bőr (zsíros, mitesszeres, pattanásos, komedós, tág pórusos) esetében nyújt hatásos segítséget. Az érzékeny bőrűek számára a kíméletes PHA, azaz a polihidroxi-sav a megoldás: nem szárítja olyan erősen bőrt, mint az AHA- vagy BHA-koncentrátumok.

Drogériában is kapható?

Ezek a savak a különböző drogériás termékekben is megtalálhatók. Hogy mi a különbség a drogériás és a szakember által használt termék között? A hatóanyag koncentrációja. Egy szakember 20%-os AHA-termékkel kezd hámlasztani, és egészen a 70%-os savasságig fokozhatja a műveletet.

Ha megnézzük, hogy a vény nélkül kapható dermatológiai termékekben mekkora a savkoncentráció, akkor mindössze 5, 10, de legfeljebb 15%-os gyümölcssavat, tejsavat vagy épp mandulasavat tartalmaznak. A szalicilsav általában 2-5%-os koncentráltságú.

Ám a theOrdinary termékek között található olyan hámlasztó is, amelyik 30%-os glikolsavat (AHA) és 2% szalicilsavat (BHA) tartalmaz: ami összesen 32%-os savkoncentráltságot eredményez. Ezekkel már nagyon kell vigyázni! A márka külön felhívja a figyelmet, hogy csak tapasztalt hámlasztók számára alkalmasak ezek a készítmények! A piacon lévő legtöbb termék esetében nincs ekkora savkoncentráció. Az ilyen termékekkel ugyanis óriási kárt okozhatunk, például leégetjük az arcbőrünket, a túl gyakori alkalmazással pedig túlhámlaszthatjuk a bőrünket. Illetve az is gond lehet, ha a hámlasztó terméket nem a megfelelő bőrtípuson alkalmazzuk.

Mire ügyeljünk?

A legjobb, ha kozmetikusra bízzuk a felszíni hámlasztást. Ha magunk vágunk bele, mindenképp konzultáljunk előtte kozmetikussal vagy dermatológussal, nehogy a végén túlhámlasszunk, vagy a bőrünknek nem megfelelő készítményt alkalmazzunk. Minden esetben nagyon fontos az egyénre szabott bőrtisztítás, bőrápolás és terápia. Ha savas terméket vásárolunk, először próbáljuk ki a bőrünk kis felületén. Ha nem okoz irritációt, bőrvörösséget, viszketést, akkor kipróbálhatjuk az arcunkon is.

hamlasztas-elotte-utana.jpg
Hámlasztás előtt és után

A rosaceás, érzékeny, intoleráns bőrrel rendelkezők számára egy 15%-os gyümölcssavas termék már gondot okozhat. Viszont ha a bőr zsíros, olajos, pattanásos, mitesszeres, tág pórusú – egy 5-10%-os gyümölcssavas készítmény a javára válhat. Ám nem mindegy, hogy milyen gyakran alkalmazzuk.

Egy zsírosodó bőr esetében akár heti 1-4 alkalommal is „savazhatunk”, míg egy érzékeny bőr esetében kéthetente egyszer is elég! A savak egy része fényérzékenyítő hatású, ezért októbertől márciusig érdemes alkalmazni őket. Csak ősszel és télen savazzunk! A kezelést követően mindenképpen szükséges fényvédőket használni. Továbbá aki korábban nem használt kémiai hámlasztót, az ne egy 10%-os koncentráltságú készítménnyel kezdje a műveletet, hanem egy sokkal gyengébbel. Ügyeljünk a fokozatosság elvére! A túl erős sav kiszárítja és irritálhatja a bőrt.

Ha napi rutinunkban tömény C-vitamin-szérumot, illetve retinolt is alkalmazunk, akkor mindenképp óvatosan ismerkedjünk a savakkal. Kis koncentrátumban és ritkán alkalmazzuk őket! A hámlasztás célja a bőr megújítása, ám sérülékennyé is teheti a bőr. A jelszó ezért: óvatosan, óvatosan!

A bőr hámrétegének sejtjei téglaszerűen illeszkednek egymáshoz. A köztük lévő hézagokat lipidréteg tölti ki. Ez fontos kötőanyag, masszív rétegként van jelen a bőrben: fontos védőbázis. Ha a kötéseket kioldjuk – márpedig a glikolsav gyengíti (!) a kötéseket –, a hámlasztás által hatóanyagokat tudunk a bőrbe juttatni.

Ám ha nem kezeljük megfelelően a bőrt, hosszú távon tönkrevághatjuk a bőr védő funkcióját. Ezért elengedhetetlen a bőr fényvédelme, máskülönben foltosság, bőrgyulladás és ekcéma alakulhat ki, a bőr kiszárad, kivörösödik. A sérült, túlhámlasztott bőrnek megváltozik a mikroflórája – és hajlamos lesz a fertőzésekre.

M. Ando Krisztina