Az ember születése óta magába szeretné szívni a szépet. Megragadni, valamilyen módon rögzíteni. Hiszen ebből táplálkozik a lelkünk, az érzékeink. A kérdés: hol és hogyan tehetünk szert szépségre, szép élményekre?
A hideg lustálkodásra, heverészésre csábítja az embereket. Ilyenkor előbújnak az ősi félelmek, és álmaink netovábbja a forró fűtőtest, a hátat melengető cserépkályha, süvítő szélben a bundasapka, gyapjúsál.
Sokunk ismeri az Őszi chanson című impresszionista verset. Engem már diákkoromban megragadott a hangulata: a hangzók búgása valóban visszaadta az őszi elmúlás érzését a maga szépségében. Olyan életszerűen szép, hiszen az elmúlás előbb-utóbb minden életben bekövetkezik.
Novemberi magazinunkban főszerepet játszanak az őszi színek. Olvassák sok szeretettel Lackfi János versét, mely az ősz minden pompás színét felvonultatja előttünk!
Csicsay Lilla (31) egy olyan mesebeli falvacskában él, Csilizradványon, amelyik susogó fákkal és két szép halastóval csábítja a látogatókat. Lilla lakása...
Ha valamiben, akkor abban biztosan hasonlítunk a növényekre, hogy szükségünk van fényre. Jótékony hatása fontos a bőrünknek és a hangulatunknak is. De nem csak a Nap fényét kedveljük. Több százezer évvel ezelőtt a homo erectus már a fényt adó tüzet is megszelídítette.
