Az 1800-as években Európában az „à la hussarde” kifejezés a gáláns magyar lovast jelölte. A francia társasági élet kedvelt figurái voltak a magyar huszárok. Legnagyobb sikerüket a francia királyi hadseregben aratták, ahol menedékre leltek a Rákóczi-szabadságharc bukása után.
A huszárok a török időkben váltak ismertté. Mátyás korában szerveződtek meg a déli határoknál a török könnyűlovasok (akindzsik) ellen. A végvárakból portyázgattak, Mátyás egy 1481-es levelében zsoldosseregének, a Fekete Seregnek könnyű fegyverzetű lovasait „hussarones” néven említi...
Huszártámadás a komáromi Öregvár udvarán.
Huszárok és házasságok
A huszárság elterjedéséhez hozzájárult a politikai emigráció. A francia földre került magyar huszárok között számos főnemesi névvel találkozunk, például Bercsényi, Esterházy, Kisfaludy. A franciák hamar befogadták a magyar nemeseket, elsősorban házasságok révén. A huszárokat kedvelte a szépnem. Az à la hussarde kifejezést ma is szívesen alkalmazzák kisháborús taktikára.
Úgy tetszik azonban, hogy a huszárok ugyanúgy szerettek, ahogy harcoltak: gyorsan, kissé érzéketlenül, mellőzve a francia finomságot. A kifejezés pikáns jelentését ma is számontartja a nyelv. Az egyszerű nép körében számos házasságon kívül született gyermek tanúskodik az első emigráns huszárok szabados életéről.
Ám a magyar tisztek sok esetben valódi szerelmi házasságot kötöttek (néha persze csak később): Valentin-Ladislas Esterházy keresztelési bejegyzése 1740-ből például még szülei házasságkötése előtt fogant...
Tudni illik!
A huszárság fénykorát az 1848-as magyar szabadságharc idején élte. A modern korban a lovasság szerepe megszűnt, így a második világháború után feloszlatták a magyar huszárságot.
A huszár szó szerb-horvát eredetű, és rablót jelent. Mátyás király portyázó könnyűlovasságára utaltak vele. A huszárok később más nemzetek hadseregében is megjelentek, rajtaütéses harcmodoruk olyannyira híres volt.
Föl, föl vitézek a csatára!
A Föl, föl vitézek a csatára! kezdetű induló a sikeres komáromi kitörés utáni díszszemlén hangzott el először. S ha már kultúrtörténet, említsük meg a kishuszárt, aki naponta többször felbukkan a komáromi Városháza tornyában. Mégpedig a Klapka-induló kíséretében, hogy Klapka tábornok nevezetes huszárrohamára emlékeztesse a város polgárait.
A huszárok csákóban, mentében, szablyával, karabéllyal támadtak, rajtaütésekre és felderítésre alkalmazták őket. Villámgyors huszárrohamaikról váltak ismertté. (Innen a szólás, hogy „huszárrohammal bevette”.)
A leghíresebbek a Bercsényi huszárok
Jelenleg is van két huszárezred a francia hadseregben, amelyik büszke a magyar gyökereire... Az első magyar huszárezredet Franciaországban Bercsényi László alapította kuruc bujdosókból 1720-ban. Ő nem akárki volt, apja, Bercsényi Miklós II. Rákóczi Ferenc után a második embernek számított a kuruc táborban. (A magyar nemesség a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarország és Erdély önállóságáért harcolt.)
A huszárság hungarikum. Ma a nyugati turisták trikóin élnek tovább, romantikus dicsfénnyel övezve...
Csata előtt a lovakat jó lefárasztani, utána kevésbé nyugtalanok. A puskaropogás és az ágyúzaj csak az első percekben zavaró számukra, de mivel intelligens állatok, hozzászoknak...
Klapka György tábornok megpróbálja feltörni a komáromi erőd körüli ostromzárat. A metszeten a huszárok rohama a császári gránátosok és könnyűlovasok ellen 1849. augusztus 3-án.
