A kakasütés régen azt jelentette, hogy élő kakast temettek a földbe úgy, hogy csak a feje látszott ki, és a bekötött szemű legényeknek doronggal kellett eltalálniuk a kakasfejet. Némely faluban még ma is felelevenítik a szokást, de már plüssből van a kakas, és nem ifjak, hanem szép lányok veszik célba a kakasfejet. (Persze ők is bekötött szemmel.)

indito_10.jpg
Erdélyben a szakadáti kakasütés ma már unikumnak számít! Régen más népek: a csehek, a szlovákok, a németek is űzték. Besztercebányán például a diákok pusztították a kakast. A polgármester is és a tisztviselők is részt vettek benne...

A kakasütés régen azt jelentette, hogy élő kakast temettek a földbe úgy, hogy csak a feje látszott ki, és a bekötött szemű legényeknek doronggal kellett eltalálniuk a kakasfejet. Némely faluban még ma is felelevenítik a szokást, de már plüssből van a kakas, és nem ifjak, hanem szép lányok veszik célba a kakasfejet. (Persze ők is bekötött szemmel.) A kakasölés vagy kakasütés sok évszázados szokás volt. Más népek: a csehek, a szlovákok, a németek is űzték. Besztercebányán például a diákok pusztították a kakast. A polgármester is és a tisztviselők is részt vettek benne: húsvét másnapján az erdőben, a tisztáson kakasokat engedtek szét, majd az ifjak vaktában lövöldözni kezdtek rájuk. Ez azonban már a kakaslövés szokása – és nem azonos a kakasütéssel, arról nem is szólva, hogy a szokás réges-rég kiveszett.

A kakasütést a királyválasztó játékokkal is összefüggésbe hozzák, sok ilyen népi játékot találunk. A régi király eltávolítása gyakran annak meg-ölésével történik (ez az antik világban is így volt). Az öreg király – ez a kakas – fejét levágják, hogy a helyébe léphessen a fiatalabb. A kakas nyakának leszakítása a győztest új királlyá teszi, s ezzel a régi király hatalma és ereje is átszáll rá.

Olyan falu, ahol igazából űzik ezt a szokást, csak egyetlen van: Oltszakadát. Oltszakadát a Fogarasi-havasok alatt fekszik. Az itteni pici magyar közösségnek a kakasütés a legnagyobb kincse, amit a világnak fel tud mutatni, s amiben különbözni tud másoktól. Állítólag a kakasütést a szászoktól tanulták el még a régi időkben, de ez ma már olyan mindegy (hiszen rengeteg népszokás átvétel). Oltszakadáton nincs magyar iskola, az embereknek inkább gondjuk a napi betevő, mint hogy kik ők vagy mik ők. Ám azt jól tudják, hogy a kakasütés az egyetlen kincsük, ami még a magyarságukhoz köti őket.

kakas_2.jpg
A győztes hím! A tavaszi kakaskivégzések a termékenységgel függnek össze. A kakas mindig is a győztes, termékeny hímet képviselte. Fejének leszakítása az ifjút hőssé, királlyá teszi (hisz legyőzte a másik hőst).

Hogy zajlik? Húsvét másnapján kerül sor a nagy szenzációra, a főszereplő a szilveszterkor megválasztott öreglegény – és a derék kakas. Délben az ifjúság kivonul a falu közepén lévő szép, gyepes rétre, ahol megtartják a kakasütést. Nagy látványosság ez, a nők már hetekkel azelőtt készülnek rá, mert ebből az alkalomból veszik fel először legszebb nyári ruhájukat, hogy „megmutassák az egész falunak”. Erre a sajátos szakadáti divatbemutatóra a románok is eljönnek, szóval ki kell tenni magukért.

A kincset őrizni kell. A kincs értéke nem abban rejlik, hogy mennyit ér, hanem inkább abban, hogy nincs belőle több. Eszerint nem csupán egy szép tüzű gyémánt lehet kincs, lehet akár egy szokás is, ami máshol már kiveszett. Ilyen szokás a kakasütés. Mindenhol máshol eltűnt, csak Szakadáton nem.

A kakasütés tánccal van egybekötve. A tánckörtől száz lépésre oszlophoz kötik a hetekkel azelőtt kiválasztott kakast, s a legények sorra vesszővel ütögetik, miközben folyik a tánc. Az öreglegénynek – táncát megszakítva –háromszor is rá kell ütnie a kakasra. Harmadszorra már nagyobbakat sújt rá, s utána futásnak ered egy körülbelül négyszáz méterre fekvő, kijelölt célhoz.

kakas_3.jpg
Az oltszakadáti kakasütés a legmélyebb gyökerekkel bíró népszokás, amelyet mai napig élőben lehet megtekinteni.

kakas_4.jpg
A kiváló erdélyi fotós, Ádám Gyula lehet, hogy épp az utolsó pillanatban kapta lencsevégre a kakasütés hagyományát.

Mitől unikum?

Húsvétkor, lakodalomban
Néha a farsanghoz kapcsolódott a kakasütés, de lakodalom alkalmával és húsvétkor, vagy akár aratáskor is végezték. A kakas vérével ilyenkor a földet akarták megtermékenyíteni. Lakodalomba most is bevisznek kakast, de itt is a termékenységet jelképezi, vérének pedig a bajt kéne elhárítania. A tavaszi kakaskivégzések is mindig a termékenységgel függtek össze. A kakas a győztes, termékeny hímet képviselte, fejének leszakítása az ifjút hőssé, királlyá teszi (hisz legyőzte a másik hőst).

indito_11.jpg

Szórványban!
A szakadáti magyarok alig pár százan vannak, beékelve a szászok és a románok közé. Ilyenkor mondjuk azt, hogy szórványban élnek. Az ünnepek nagyon fontosak a szórványban élők számára, mert ezzel tudják fenntartani magukban a pislákoló nemzeti érzést. A szórványban élő magyar közösségek mindig amiatt tűntek és pusztultak el, mert nem ápoltak önálló társas életet, elhagyták és elfelejtették megtartó régi szokásaikat.

untitled-2.jpg

A többi helyen nem kakasütés!
A táncjáték különféle változatokban megvan a hétfalusi csángóknál és más falvakban is, csakhogy ezeken a helyeken „kakasünnep” és „kakaslövés” a neve.

untitled-1_2.jpg

Nagyvendégi Éva

 

Fotó: Ádám Gyula

Kapcsolódó írásunk: Svájci levelek IV.

web-bannerek-hirlevel-02_5.jpg

Új Nő csapata