A múzeumi világnap ünneplését először a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában tartott XI. konferenciáján határozták el. Első alkalommal 1978. május 18-án tartották meg. Azóta már több mint száz ország közel 30 000 múzeuma vesz részt a minden év május 18-án tartott eseményen.
Az ünnep célja, hogy az ,,év eme napján komolyabb figyelem forduljon a múlt emlékeit őrző és bemutató intézmények felé".
Panoráma a dániai ARoS Art Museum tetejéről (© Olafur Eliasson)
MAGYARORSZÁG
Budapest – Ludwig Múzeum
A múzeum kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, jelentős magyar és nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. A gyűjtemény alapjait az aacheni Ludwig házaspár ajándékai és hosszútávú letétei képezik. Peter és Irene Ludwig 70 nemzetközi kortárs műtárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, s további 96 kortárs műalkotást helyezett el tartós letét formájában.
A megállapodás a Ludwig házaspár, az MNG, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közt jött létre 1989-ben.
A Magyar Nemzeti Galéria hozzátette az ajándékhoz a saját gyűjteményének kortárs művészeti alkotásait, ezzel létrejött az alapja egy kortárs művészeti múzeumnak, amelynek először az ajándékozó műgyűjtő házaspár tiszteletére a Ludwig Múzeum Budapest nevet adták.
(© szallas.hu)
Budapest – Szépművészeti Múzeum
Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeumot Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. Művészeti anyagának sokrétűsége és történeti folyamatossága, a mesterművek nagy száma méltán biztosít számára előkelő helyet a közgyűjtemények sorában. A Szépművészeti Múzeum az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig, nagyszabású időszaki kiállításai pedig százezreket csábítanak az intézmény falai közé.
A múzeum, történetének legnagyobb léptékű rekonstrukcióját követően, 2018 végén újra megnyitott. A korszerűsítésnek köszönhetően a Szépművészeti megfelel a múzeumok iránt támasztott 21. századi műtárgyvédelmi és látogatói követelményeknek.
(© wikipedia.org)
Budapest – Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
Régi Magyar Gyűjtemény (1800 előtti magyarországi műtárgyak):
A Nemzeti Múzeumba került Jankovich-gyűjtemény képezi alapját. Jankovich Miklós (1773-1846) jelentős kollekcióval rendelkezett. A gyűjteményt folyamatosan bővítették, 1878-ban az Iparművészeti Múzeumtól vásároltak műtárgyakat.
Az 1896-ban alapított Szépművészeti Múzeum különös tekintettel szorgalmazta a régi műtárgyak gyűjtését.
Keletkezése:
1957-ben a magyar művészet gyűjtésére és bemutatására új múzeum jött létre Magyar Nemzeti Galéria elnevezéssel. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezte, amely ebben az időben mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11 000 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magába.
(© Westend61 / Günter Flegar)
Győr – Borsos Miklós múzeum
A Káptalandombon, a Szent Mihály szobor és a püspöki székesegyház Szent László kápolnája szomszédságában található a XV. században épült Püspöki Udvarbíróház. A gótikus stílusban készült épület felújítását 1979-ben fejezték be, ekkortól ad otthont Borsos Miklós életmű-kiállításának.
Borsos Miklós (1906-1990) a modern magyar szobrászat klasszikus mestere, aki korai festészeti kísérleteit követően a plasztika minden műfajában maradandót alkotott. Több új műfaji megoldás is a nevéhez fűződik. Szobrászi tevékenysége mellett éremművészi munkássága is igen jelentős, a műfaj egyik XX. századi megújítójának tekintjük.
Egész életében fáradhatatlanul rajzolt. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett ki művészete. Több tucat irodalmi alkotáshoz készített felejthetetlen illusztrációt.
Szobrászata az 1940-es évekig szorosan kapcsolódott a Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc által képviselt modern szobrászati irányhoz. Ezután művészete klasszicizáló irányt vett, amelyben a természethű és az absztrakt tendenciák egyaránt megtalálhatók. Az élet szépségei: csend, nyugalom, harmónia, szeretet, valamint árnyoldalai: küzdelem, halál voltak a művész legfőbb témái.
(© utazzitthon.hu)
SPANYOLORSZÁG
El Prado – Madrid
A Museo del Prado a Madridi Nemzeti Múzeum képtára. A Prado a világ egyik legrégibb és leghíresebb képtára, valamint a madridi nevezetességek egyik csúcspontja. Eredetileg királyi gyűjtemény, amelynek első részét még a Habsburgok vették meg vagy rendelték meg, majd a Bourbonok bővítették. Újjárendezett kiállítása 1955-ben nyílt meg; 16 teremmel növelte tárait. Anyagának legjelentősebb részét a spanyol festészet (Murillo, Velázquez, Francisco de Goya) alkotja.
(© MUSEI GALLERIE LUOGHI)
Barcelona – Picasso Museum
A múzeum 1963. március 9-én nyílt meg Barcelona történelmi negyedének leghíresebb utcájában, a Carrer de Montcada-n. A Museu Picasso ötlete Jaume Sabartést dicséri, aki Picasso barátja és titkára volt, és rengeteg képet kapott a mestertől. Érdekesség, hogy eredetileg Málagában akarta megalapítani a múzeumot, de Picasso úgy kívánta, hogy ha lesz múzeuma, akkor az Barcelonában legyen.
Éppen ezért a múzeum nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa Barcelona és Picasso kapcsolatát. Picasso nagyon szerette a várost, életének meghatározó éveit töltötte itt, beleértve a fiatalságát is. A múzeum nemcsak festményeket mutat, hanem rajzokat, metszeteket, tankönyveket, korai vázlatokat, sőt, még kerámiákat is. A művész korai művei is láthatók, beleértve a híres kék korszak festményeit.
OLASZORSZÁG
Róma – La Galleria Nazionale
A Galleria Nazionale d'Arte Moderna e Contemporanea, más néven La Galleria Nazionale egy művészeti galéria Rómában, Olaszországban. 1883-ban alapították Guido Baccelli akkori miniszter kezdeményezésére. A múzeum modern és kortárs művészeti alkotásokat mutat be.
(© complessopilotta.it)
Firenze – Uffizi
Az Uffizi Képtárat (olaszul Galleria degli Uffizi) 1581-ben alapították Firenze történelmi központjában. Az első gyűjteményeket a Mediciek bőkezű mecenatúrája hozta létre. I. Cosimo de' Medici udvari építésze, Giorgio Vasari tervezte az Uffizi-palotát, aki nemcsak építész volt, hanem a legkiválóbb festők, szobrászok és építészek életrajzírója is.
Vasari épületének ablakai Firenzére és a környező tájra nyílnak, mintegy otthont kínáltak a szobor- és festménygyűjteményeknek.
Uffizi olaszul hivatalt jelent, annak is épült a palota, de oly módon, hogy a földszinten dolgoztak a jegyzők, az emeleteken pedig helyet kaptak a galériák. S ami a legfontosabb, a Mediciek, sok más fejedelmet évszázadokkal megelőzve, rögtön megnyitották az Uffizi Galéria kapuit az érdeklődők előtt.
(© g-switch.org)
Nápoly – Madre Napoli
A Museo d'Arte Contemporanea Donnaregina, gyakran Museo Madre vagy Donnaregina Kortárs Művészeti Múzeum néven ismert kortárs művészeti múzeum Nápolyban, a dél-olaszországi Campaniában. A Palazzo Donnaregina épületében található, amelyet Álvaro Siza Vieira portugál építész készített hozzá. A múzeum 2005-ben nyílt meg.
(© Museo Madre Napoli)
Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum
A Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum, a Museo Archeologico Nazionale di Napoli egyike Olaszország legkiemelkedőbb régészeti múzeumainak.
A XVIII. század végén II. Károly király által alapított múzeum a görög és római régiségek egyik legfontosabb gyűjteménye, köztük mozaikok, szobrok, drágakövek, üveg és ezüst, valamint Pompeius gyűjteménye. Sok tárgy Pompejiben, Herculaneumban és a környező régészeti lelőhelyeken végzett ásatásokból származik.
FRANCIAORSZÁG
Párzis – Museé de l'orangerie
A Musée de l'Orangerie 1927 óta őrzi a Vízililiomok című óriási képcsoportot, amelyet Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozott Franciaországnak. Azonban az épület nem mindig volt múzeum, nevének megfelelően a Tuleriák kertjében álló narancsfák teleltetésére építették.
George Clemenceau francia kormányfő volt az, aki nem csak azt harcolta ki, hogy Monet műttesse meg a szemét és kezdjen el újra festeni, hanem azt is, hogy nagyszabású alkotása, amin éppen akkor dolgozott, ne az új Rodin Múzeum udvarába kerüljön, hanem az Orangerie épületébe.
Monet rengeteg időt szánt arra, hogy egy építész segítségével megtervezze a festmények környezetét és elhelyezését. Végül 8 panel készült el, mindegyik kettő méter magas és 91 méter hosszú. A festményeket két ovális teremben helyezték el a falakon, így szimbolizálva a végtelenséget.
Párizs – Musée d'Orsay
A Musée d'Orsay egy állami képzőművészeti múzeum Párizs központi részén, a világ egyik legismertebb múzeuma. 1986-ban nyitották meg. 2007-ben 3 200 000 látogatója volt. A múzeumban 1848-1914 között készült alkotások, köztük impresszionista festmények találhatók.
Olyan művészek munkái láthatók itt, mint Cézanne, Degas, Manet, Monet, Pissarro, Renoir és Van Gogh. A múzeum az Orsay rakparton, egy átalakított, korábban lebontásra ítélt vasúti pályaudvar (Gare d'Orsay) épületében található. Területe 57 400 m².
(© Benh)
HOLLANDIA
Amszterdam – Rijksmuseum
A Rijksmuseum (Rijksmuseum Amsterdam) Hollandia nemzeti múzeuma, évente több mint kétmillió látogatója van. Ez a holland aranykor festészetének alighanem legjelentősebb bemutató helye. Amszterdamban a Museumpleinen áll, a Van Gogh Múzeum, a Stedelijk Múzeum és a Concertgebouw közelében. Nemcsak a világ legjelentősebb Rembrandt-gyűjteménye van itt, de Hollandia legnagyobb nyilvános művészettörténeti könyvtára is.
(© tripadvisor.com)
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
London – Tate
A Tate egy brit szépművészeti múzeum, amely a híres Tate Galérián kívül még három kisebb múzeumot is magába foglal: Tate Liverpool (1988), Tate St Ives (1993) és Tate Modern (2000). A galéria minden évben odaítéli a Turner-díjat, amit 50 éves kor alatti brit művészek kaphatnak.
Henry Tate cukornádültetvényeiből meggazdagodott mecénás felajánlotta az angol államnak, hogy műgyűjteményét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
Múzeumot épít, ha az állam erre a célra területet biztosít, és vállalja az épület fenntartását. A Tate Galéria 1894-ben hivatalosan ,,Brit Nemzeti Művészeti Galériaként" (National Gallery of British Art) néven lett meghirdetve, és 1897-ben ezen a néven is nyílt meg.
A gyűjtemény eredetileg kizárólag korabeli angol műtárgyakból állott (viktoriánus stílus). Később már külföldi művészek munkái is szerepeltek benne. A 20. században a gyűjtemény egyre inkább kibővült modern művészeti alkotásokkal is.
(© artrabbit.com)
London – Viktória és Albert Múzeum
A londoni Victoria and Albert Museum (gyakran rövidítve: V&A) a világ legnagyobb iparművészeti, díszítőművészeti és designmúzeuma, amely több mint 2,27 millió tárgyból álló állandó gyűjteménnyel rendelkezik. 1852 -ben alapították, Viktória királynéról és Albert hercegről nevezték el.
(© V&A Images)
NÉMETORSZÁG
Berlin – Hamburger Bahnhof
A Hamburger Bahnhof Berlin egyik legrégebbi pályaudvara, az egyetlen, ami fennmaradt a klasszicizmus korából. Már 1884 óta nem vasútállomásként funkcionál, az épület előbb vasúttörténeti múzeum volt, a kilencvenes évektől pedig kortárs művészeti múzeumként üzemel.
1990 és 1996 között az épületet Joseph Paul Kleihues tervei alapján építették át, ami után Museum für Gegenwart, azaz "A jelen múzeuma"-ként nyitotta meg kapuit, és többek között olyan művészek munkáit mutatja be, mint Joseph Beuys, Anselm Kiefer, Roy Lichtenstein, Richard Long, Andy Warhol és Cy Twombly.
(© Jens Ziehe)
DÁNIA
Aarhus – ARoS Aarhus Art Museum
A múzeum tíz emeletének mindegyikében állandó és ideiglenes kiállítások egyesítik a helyi és a nemzetközileg elismert művészek alkotásait, és a modern művészet legjobbjait mutatják be azoknak a lelkes kulturális rajongóknak, akik minden évben meglátogatják a múzeumot.
Az arhusiai ARoS művészeti múzeum egyedülálló élményt nyújt azoknak a látogatóknak, akik fel mernek menni a tízemeletes épület tetejére. A Szivárvány panoráma néven ismert körkörös sétány a spektrum színeiben fogadja azokat a fiatalokat és időseket, akik életükben legalább egyszer álmodtak arról, milyen lehetegy szivárványon sétálni és felülről látni a világot.
(© Anders Trærup / Courtesy of ARoS Aarhus Art Museum)
