Tönkretehet egy viruló szerelmet a házi kedvenc? Bizony tönkre. Szamárság azt gondolni, hogy a négylábú ugyanúgy fogja szeretni a kedvest, mint mi.

– Akkor gyere el holnap este, legalább megismered Szultánt – mondta Gita barátnőm Máténak. A meghívott nem akart szégyenben maradni, ezért a bor és a francia sajt mellé vett egy csomag extra kutyaeledelt. Az elárusító lelkesen a Dr. Clauderst ajánlotta, mert állítólag ezt a márkát imádják a kutyusok. Szultán, a magyar vizsla mindenestre fél óráig megállás nélkül ugatott tőle – Érdekes – mondta Gita –, ezt még sohase csinálta. Az ugatás később morgásba ment át, majd a kutya ugrálni kezdett. Először csak a fiú hátára ugrott, de Máté később azt mondta, hogy ha öt perccel tovább marad, a torkának esik. Ám Gita megnyugtatta, hogy a vizslák nem támadó kutyák.

Az első találkozás nem sikerült
A következő és az utána következő sem. Szultán csak morgott, vicsorgott, ugatott. A kutyapapira rá se nézett, de árgus szemekkel figyelte Máté minden mozdulatát. Le nem vette róla a szemét.

– Ez a kutya nem szeret engem.

– Vigyáz rám, és féltékeny. Ne aggódj, ez normális.

– Akkor magyarázd meg neki, hogy én is vigyázok rád, nincs oka haragudni rám.

– De van. Eddig ő volt a legfontosabb az életemben. Meg kell szoknia, hogy most már ketten lesztek a legfontosabbak. 

– A kutya ugyanolyan fontos neked, mint én?

És ezzel megindult a lavina. Máté ezt már nem tudta megemészteni. A kapcsolat véget ért.

Az eset nem ritka. Egy másik ismerős párocska egy év együttjárás után szakított, mert nem tudtak összehozni egy hosszú hétvégét wellnesszel, lubickolással. Pontosabban: Zoli nem volt hajlandó se kutyaszállodába, se ismerősökhöz kiadni a kutyáját. – Azzal érvelt, hogy a kutyája csak szenvedne az idegeneknél, mert hiányozna neki a gazdija. Ebből azt szűrtem le, hogy a kutya fontosabb neki, mint én. Nem érdekelte, hogy elegem van, és romantikázni akarok kettesben. Arra gondoltam, ha már most így viselkedik velem, mi lesz akkor tíz év múlva?! Akkor hányadik helyre csúszok vissza? – mondta Tera.

„Rexi, te vagy az egyetlen, aki megért engem…”
Egy kutyaeledelt gyártó cég nemrég közvélemény-kutatást tartott, és több ezer embernek tette fel a kérdést: Miről szokott beszélni a kutyájával? Minden ötödik nő azt válaszolta, hogy gyakrabban beszél a kutyájával, mint a férjével. Azt is feltüntették, hogy mit szoktak mondani nekik. A sorrend ez volt:

  • Te vagy az, aki a legjobban megért.
     
  • Egyedül te érted, hogy mire gondolok.
     
  • Te mindig hű vagy hozzám.

A férfiak válaszai a következők voltak:

  • Te legalább semmit sem akarsz tőlem.
     
  • Mi ketten szavak nélkül is értjük egymást.

– Nagyon gyakori eset, hogy az emberek magukkal egyenrangúnak tekintik a kutyát, és úgy beszélnek velük, mint a férjükkel, feleségükkel – mondja az állatorvos. – A kutya az udvarról beköltözött a nappaliba, sőt a hálószobába. Sokan többre tartják a kutyájukat, mint az embertársaikat. Mert a kutya sosem szól vissza. A kutya az ember helyébe lépett. A kutya felkavarta az életünket, főszereplővé vált. Számolni kell vele. A kedvenc puli létezésének konzekvenciái vannak. Ez nem véletlen. Sok ember magányos, még ha kapcsolatban él is. Úgy érzi, senki sem érti meg őt. Csak a kutyája. Az emberben rengeteg érzelem kavarog, de nincs senki, akire ezt a sok érzelmet rá lehetne testálni. Vagy úgymond: aki megérdemelné. Ezért aztán az emberek a kutyájukat szeretik.

web-bannerek-hirlevel-02_4.jpg

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor MÉGIS pasit találunk. Dédelgetett kutyusunk, macskánk számára az új jövevény csak egy betolakodó. És így is viselkedik vele szemben. Hogyisne – eddig kivételes helyzete volt a háznál! Erről a pozíciójáról harc nélkül nem hajlandó lemondani. – A kutya természeténél fogva önző. A természet arra programozta be, hogy csak azt csinálja, ami tetszik neki, amiből haszna származik. A pitizésért például finom falatokat kap. Éppen emiatt idomítható olyan jól – mondja a kutyaidomár. – Persze, ez csak akkor igaz, ha a gazda tudja, hogyan kell foglalkozni vele, és mire kell megtanítani.

Kutya a komfortzónában
Az a baj, hogy házi kedvenceinket nem tanítjuk. Vagy ha igen, akkor rosszul. Pontosabban: azt hisszük, hogy tanítjuk őket, holott csupán azt akarjuk, hogy olyanok legyenek, mint mi. Hozzánk hasonlítsanak. A mai háztartásban a kutya családtag, egyenrangú fél. – A kutyák kilencven százaléka az ember komfortzónájában él – mondja a kutyakiképző. – Ez azt jelenti, hogy össze van zavarodva. Olyan ez, mint mikor egy beosztottnak tutyimutyi főnöke van, aki nem tudja, mit akar. A gazdi egyik nap gondol egyet, és azt akarja, hogy a kutya az ajtóban várja. Másnapra elfelejti, mire tanította, és más utasítást ad neki. A kutya nem tudja, hányadán áll, ideges lesz, megzavarodik. Nem tehet mást, mint megpróbálja kialakítani a saját szabályait. Ezek azonban nem követik az emberi logikát, mert a kutya nem tud mérlegelni. Magyarán: harmadnap nem fogad szót a gazdinak, rosszalkodik, megrágja az ajtót, kárt tesz a bútorban.

Ma már vannak tanfolyamok, ahol képzett szakemberek foglalkoznak az ember és a házi kedvenc viszonyával. Többek között azzal, hogyan kell felkészíteni a kutyát, macskát a kisbaba érkezésére. Ezek a tanfolyamok már nagy érdeklődésnek örvendenek.

– Sok fiatal pár tart kutyát, hogy megszokják a gondoskodást. A mai családmodell nem papából, mamából és két gyerekből áll, hanem papából, mamából, kutyából és gyerekből. A kutya már ott van, amikor a gyerek megérkezik. A kutya betolakodónak érzi az új családtagot, és mindjárt megvan a baj – mondja a tanfolyam vezetője. Amerikában már jóval korábban léteztek kurzusok, ahol megtanították a fiataloknak, hogyan kell felkészíteni a kutyát vagy a macskát a kisbaba érkezésére. Az amerikai tanfolyam vezetője a saját tapasztalatából indult ki, mert neki is volt négy kutyája, amikor férjhez ment, és gyereket szült. „Rettenetesen meglepődtem, amikor láttam, hogy a kutyáim hogyan reagálnak a gyerekre. Csak ekkor vettem észre, hogy a kutyának foga is van, amivel vicsorogni és harapni tud. Rájöttem, hogy a kutyám igenis veszélyt jelenthet a gyermekem számára.” 

kisgyerek-es-kutya01.jpg

Amiről nem beszélünk
Kevéssé ismert, hogy a kutyaharapások hetven százalékát nem idegen kutya, hanem a család kedvence követi el. Tehát verjük ki a fejünkből, hogy az utcán vagy a parkban ismeretlen kutya veszélyezteti a gyerekünket. Ugyanez vonatkozik a felnőttekre is. Sokkal valószínűbb, hogy nem idegen, hanem ismerős kutya fog megharapni bennünket. Sok ember számára meglepő, hogy a gyerekek és a kutyák kapcsolata nem problémamentes – bár erről nemigen szoktunk beszélni.
A kutyus nem tudja elmondani szavakkal, ha nem érzi jól magát valahol. Sok mindent eltűr, de a tűrés nem jelenti azt, hogy meg van elégedve. Az emberek bájosnak találják, ha együtt fényképezhetik a gyereket és a kutyát. Azt hiszik, ha a kutya megmarad a gyerek mellett, akkor ez tetszik neki, mert ha nem tetszene, egyszerűen elmenne onnan. EZ NEM IGAZ. Egy kutya nem tud dönteni. Aki ismeri a kutyákat, tudja, hogy kilencvenöt százalékuk nem szereti, ha a gyerekek nyaggatják. Túl sokat várunk el a kutyáktól. Azt hisszük, hogy egy kutyának mindent el kell viselnie, amit az ember helyesnek tart. Ugyan miért?

Féltékenység ellen: gyógyfüvek
Pár évtizeddel ezelőtt nevetségessé váltunk volna, ha megemlítjük, hogy beszélgetni is szoktunk a kutyánkkal. Akkoriban azt tartották az emberek, hogy csak habókos öreg hölgyek társalognak a kutyájukkal. Ma viszont komoly tanulmányok születnek az ember és az állatok közti kommunikációról. Kísérletekben már azt is felmérték, hogy egy átlagos kutya hány szót, azaz hangsort képes megkülönböztetni és megjegyezni.
Ma már tudjuk, hogy egy kutya körülbelül kétszáz szót tud felismerni. Azért ne gondoljuk azt, hogy mondatokat is megértenek. Nem erről van szó, inkább arról, hogy képesek helyzetekhez kötni bizonyos hangsorokat. Ha helyesen tanítjuk a kutyánkat, akkor tudni fogja, hogy a „nem szabad” hangsor azt jelenti, hogy ne harapjon bele a vendég lábába. Az értelmét nem fogja fel, csak azt érti, hogy ez a hangsor tiltja a harapást. Ugyanígy meg tudja jegyezni, mit szabad vagy nem szabad tenni, ha meghallja a „feküdj” vagy a „kapd el” hangsort. Csak azt tudja, hogy mindig le kell feküdni, mikor ezt a szót hallja. Mindegy, hogy milyen szót mondunk neki, csak legyünk következetesek. Ugyanaz a hangsor ugyanazt az utasítást jelentse. Ha a gazdi következetesen betartja ezt a szabályt, akkor a kutya tudni fogja, mit jelent, és betartja, még mielőtt féltékenységével elriasztaná a vendéget. 

Millan Cesar amerikai kutyaidomítót a kutyalélek zseniális ismerőjének tartják. Az agresszívtől a neurotikusig minden kutyát képes megnevelni. Kapható olyan gyógyfűkeverék is, amelyik orvosság a kutya féltékenységére. Állítólag elég pár cseppet eldörzsölni a kutyus szőrén, és a bódító illattól teljesen megnyugszik. Akkor már fogadni lehet a férfi vendéget. Ha ugyan igaz.
A kisbabákhoz is hozzá lehet szoktatni a házi kedvencet. A kutyaidomító azt ajánlja, hogy a kismama még a baba születése előtt tegyen úgy egy játék babával vagy akár egy rongyba csomagolt kenyérrel, mintha kisbabát dajkálna. Beszéljen hozzá, ölelgesse, simogassa, közben figyelje, hogyan reagál a jövevényre a kutyája. Csak néz? Vagy ugrál és ugat? Esetleg tombol, és igyekszik elkapni a babát? 

Mit tennénk akkor, ha igazi kisbaba volna a karunkban? Megszidnánk? Megbüntetnénk? De miért? A kutyus nem tudja, hogy ezt nem szabad! Mi rontottuk el azzal, hogy elhitettük vele: ő a legfontosabb az életünkben. Azért hiszi most azt, hogy senki mást nem szabad szeretnünk. Mindenesetre: ha egy kutyus ilyen agresszíven viselkedik, meg kell kezdeni az átnevelését. 

Varga Klára

web-bannerek-hirlevel-01_3.jpg