A képet, amely igazából egy életkép, a Magyar Nemzeti Galériában láthatjuk. Az életkép polgári zsáner volt, és a biedermeier korszakban jött divatba. Mint tudjuk, a biedermeier a polgárság stílusa volt, és a polgársággal együtt virágzott. 

A magyar Borsos József a bécsi életképfestészet példái nyomán dolgozta ki saját stílusát. A majd húsz éven át Bécsben működő festő figyelme 1850 után fordult a műfaj felé, és sokalakos életképeivel nagy sikereket aratott Budapesten.   

lanyok-bal-kezdo.jpgBorsos József (1850)

A kép tárgya a gondtalan polgári jólét és ifjúság. Egy bál másnapján összegyűlt fiatal hölgyeket ábrázol. A sejtelmes félhomályba burkolt lakásbelső jómódot és anyagi bőséget sugároz. Ezüstkészlet, perzsaszőnyeg, neobarokk ülőgarnitúra és kandeláberekkel díszített tükör teremtik meg a női budoár pompáját.

hirlevel_web_banner_1_204.jpg

A vendégeket fogadó nővérek még neglizsében vannak, barátnőik már utcai viseletben. Borsos nagy műgonddal festi meg a selymek omlását, a szaténruhák csillogását. Az egyik lány színpompás papagájt dédelget, a többiek pikáns párizsi metszeteket böngésznek. Elevenek, érzékiek, az éjszakai bál forgatagától még izgatottak, csupa kellemmel és bájjal megáldottak – bátran belefeledkeznek az élet örömeibe.

–nagyvendégi–