A fodrászt, kozmetikust és manikűröst havonta látogatjuk, de mi a helyzet a lábunkkal? A magas sarkú cipők, szűk lábbelik, sportolás vagy a mindennapi rohanás mind-mind befolyásolják a láb egészségét. A bőrkeményedéstől a benőtt körmön át a legapróbb elváltozások is arra figyelmeztetnek, hogy ideje szakértő kezekre bízni magunkat.
Kocsis Izabella (54) podológus Komárom belvárosában fogadja vendégeit különféle bőr- és körömproblémák kezelésére. Vallja, hogy sokkal több lábat „meg lehetne menteni” a sebészeti beavatkozás elől, ha ismert szakterület lenne a podológia. Ám Szlovákiában ez még mindig gyerekcipőben jár. Az érsekújvári Egészségügyi Középiskola volt az első intézmény, ahol gyógypedikűrt tanulhattak az érdeklődők. 2025 őszétől azonban további két képzési lehetőség nyílt Kassán és Zólyomban. De mi is az a podológia, mikor nem elég már a pedikűrös kezelés, de mikor nincs még szükség a sebészeti beavatkozásra – erről is megkérdeztük a szakembert.
„Podológusként egy sebész munkájához hasonló kezeléseket végzünk. Ez egy olyan egészségügyi ápolás, ahol a lábproblémák megelőzésére és kezelésére törekszünk. Nagyon sok esetben még a kezdeti fázisban kezelni tudjuk a tüneteket, így a páciens elkerülheti a fájdalmas orvosi beavatkozást, ha először hozzánk fordul – vallja Izabella. – A leggyakoribb egészségügyi panaszok közé tartoznak a benőtt körmök, tyúkszemek, sömörök, sarokrepedések, de sportolók és cukorbetegek lábproblémáin is tudunk segíteni. Ezekkel a területekkel a pedikűrösök egyáltalán nem foglalkozhatnak, mert egészségügyi kockázattal és beavatkozással is járnak.”
– Talán a leggyakoribb panasz a benőtt körmöket érinti. Mi különbözteti meg a podológiai kezelést a sebészeti körömeltávolítástól?
– A sebész a benőtt körmöt vagy teljesen leszedi, vagy a széleit nyírja le, de a további gyógyulással már nem foglalkozik. Az ő munkája ezzel véget ér. Mi viszont tovább kezeljük a körmöket, különben újra be fog nőni. Megtanítjuk a páciensnek, hogyan kell helyesen lenyírni és ápolni. Ez egy hosszabb folyamat, de idővel teljesen rendbe hozható.
– Mi okozhatja ezeket a panaszokat?
– A köröm benövésének lehetnek természetes, élettani okai, de a pajzsmirigyproblémák is kihatnak rá. Sok esetben a nem megfelelő cipőválasztás, vagy a túl szűk zokni is okozhat fájdalmakat. Ugyanakkor a testtartásunk és a járásunk is lehet a köröm befelé gömbölyödésének oka. Ez utóbbi a focistákat érinti a leginkább. Benőtt körömnél a járási technikát kellene javítani, ezáltal a tyúkszem előfordulása is elkerülhető.
– Meg lehet előzni?
– Megoldás lehet a barefoot, azaz mezítlábas cipő választása, ami szélesebb és elég helyet biztosít az ujjainknak. Bár a betonon való járáshoz a hátgerincünk miatt nem a legideálisabb. Javaslom, hogy cserélgessük a magas sarkú cipőt a lapossal.
Ha nem jó lábbelit használunk, a járás elvékonyítja az ujjainkat és lesúrolja a körmünket. Ezért is szeretem, amikor a kezelések végén én adom fel mindenkire a zoknit, hogy lássam, mennyire széles, vagy éppen mennyire nyomja össze az ujjait.
– A podológus sokszor olyan problémákat is meglát, amiket más szakemberek későn vesznek észre.
– Igen, ez főleg a diabéteszes lábra igaz. Ott már olyan enyhe tüneteket is észlelünk, amelyek kezelésével elkerülhető a végtag amputálása. Ilyen például a láb deformálódása, a bőrkeményedés, a fehér körmök. Ez egy nagyon érzékeny terület, teljesen más módon szükséges kezelni egy cukorbeteg lábát, mint egy egészséges emberét. Szikét például egyáltalán nem szabad használnunk.
– Mire kell odafigyelni egy diabéteszes lábnál?
– Sajnos gyakoriak a súlyos szövődmények, mint például a diabéteszes neuropátia. Ez a lábakban és a lábfejekben jelentkező idegkárosodás, aminek következtében kevésbé érzékeli a beteg a fájdalmat vagy a sebeket. Ajánlani szoktuk, hogy a cukorbeteg hordjon fehér zoknit, vagy egy tükör fölött vizsgálja meg a lábát, hogy sebes vagy véres-e a talpa. Ha viszont nem az idegvégződésekben, hanem az érben van változás, keringési elégtelenség áll fenn, a lábfej hidegebb, bőre sötétebb. Ezekben az esetekben javasoljuk a diabetológus felkeresését. Akkor is érdemes azonban a rendszeres podológiai kezelés, ha kevésbé problémás a lábunk, így követni tudjuk az esetleges deformációkat.
– Említette, hogy a podológia még mindig egy kevéssé ismert terület. Van együttműködés a szakorvosokkal?
– Sajnos kevesen tudnak rólunk, aki meg igen, az bizalmatlan velünk szemben. Pedig egy érettségivel záruló, kétéves nappali képzést végeztünk el, ahol a szaktantárgyak mellett részletes fiziológiai ismereteket is kaptunk, és a különböző betegségeket is latinul tanultuk. Komáromban négy podológus van, akikről tudok.
– Milyen bőr- és körömelváltozás esetén szükséges az azonnali orvosi beavatkozás?
– Ha pszoriázisos (pikkelysömör – a szerk. megj.) vagy ekcémás körömmel találkozom, akkor mindenképpen. Ezek a problémás területek gyógyítást igényelnek, ami már nem az én kompetenciámba tartozik. Tudni kell, hogy ha a körmön pikkelysömör van, akkor nagy valószínűséggel a testen máshol is kialakul. Ugyanakkor a kórházi gyakorlat során találkoztam köröm alatti melanomával is (bőrrákfajta – a szerk.megj.), ez is természetesen már az orvos szakterülete. Érzéstelenítőt sem adhatunk be, csak különféle spray-ket használhatunk.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki a gyógypedikűrösi szakmába léphessen? Bárki lehet podológus?
– Feltétele, hogy legyen pedikűrös alapképzettségünk és aktívan dolgozzunk legalább két évet. Egyébként izgalmas volt a tanulási folyamat. Egy nap koncentrált oktatás, aztán gyakorlat az Érsekújvári Kórházban.
Segítségemre volt a bőrgyógyászati osztály is, ahol sok olyan esetet és betegséget láttam, amivel valószínűleg sosem fogok találkozni a munkám során. Viszont van, amit mi is meg tudunk gyógyítani.
‒ Mondana erre példát?
‒ Ilyen a klasszikus sarokrepedés. Volt, ami olyan mélyen be volt repedve, hogy már túlmutatott az otthoni krémek használatán. Valaki azzal is nagy bajt tud okozni, ha otthon csiszolja le a sarkait. Egy laikus nem tudja, milyen mélységig szabad leszedni a bőrt. Ilyenkor betét- és cipőcserére is szükség van, a betegeket pedig, ha kell, a megfelelő szakemberhez irányítjuk.
– Mit szeret leginkább a munkájában?
– Kedvencem a benőtt köröm kezelése, mert nincs két egyforma eset. Nagyon fontos az is, hogy kivel dolgozom. Nőkkel sokkal könnyebben folyik a munka, a férfiak fájdalomküszöbe azonban nagyon alacsony. Megtörtént már, hogy a stressztől elájult valaki. A kommunikáció is lényeges. Van olyan vendégem, aki kíváncsi arra, mi fog következni, de van, akinél terelni kell a témát, hogy addig se koncentráljon a fájdalomra.
– Tehát női és férfi vendégek egyaránt látogatják Önt?
– Igen. Szerencsére a férfiak is egyre nyitottabbak erre. Előfordul, hogy először a feleség jár hozzám, és rajta keresztül jut ide a férj is. Megint mások a szüleiket hozzák kezelésre. De mivel Komárom szívében dolgozom, és sokan megfordulnak erre, az utcáról is betérnek hozzám. Egyszer azzal állított be valaki, hogy tyúkszeme van, aztán kiderült, hogy nem is. (Mosolyog.)
– A körömszabályozó egyre népszerűbb segédeszköz. Elmondaná, hogyan működik?
– A körömszabályozó arra szolgál, hogy kiegyenesítse a gömbölyded körmöket. Ez tulajdonképpen egy drót, amit a megtisztított körömre ragasztunk. Ezután figyeljük a köröm tulajdonságait, hogy milyen tempóban nő és hogyan. Kétféle típusa van: az egyik a ragasztott – ilyet csinálok én is –, a másikat pedig a köröm alá helyezzük. Általában két és fél havonta kell cserélni a drótot. Picit fájdalmas eljárások ezek, de mindkettő nagyon hatékony. Gyerekeknél viszont nem alkalmazzuk, mert nekik még vékony a körömfelületük.
– Gyerekekkel is szoktak Önhöz fordulni?
– Persze, de velük teljesen máshogy kell dolgozni. Van olyan gyerkőc, aki harmadszorra hajlandó csak a székbe ülni. Ha gyerekkel jönnek, nagyon fontos, hogy a szülővel is együtt tudjak dolgozni.
– Milyen gyakran kell podológiai kezelésen részt venni?
– Panasztól függ, de legalább havonta. Sajnos néhány páciens már egy-két kezelés után csodát vár. Van, akinek évekig gombás a körme, és szeretné, hogy két hónap alatt rendbe hozzam neki. Sajnos ehhez idő kell. Az új körömnek is egy évre van szüksége ahhoz, hogy kinőjön.
– A gombás fertőzés is gyakori panasz szokott lenni. Mit lehet vele kezdeni?
– A gombás köröm barnás, vastag és porhanyós. A bőrorvosok általában lokálisan kezelik, kenőcsöket írnak fel, de egy idő után mindig kiújul. Aki felkeres, évekig gombás körömmel élt. A fertőzött részt előbb el kell távolítani, kitisztítani és lecsiszolni. Majd figyeljük az egészséges körmöt, ami felfelé nő. Egyébként az emberek 90%-ának gombás a körme, még festett köröm alatt is előfordul.
Gyógyszerész ismerőseimnek szoktam tanácsolni, hogy ha valaki körömgomba elleni terméket vásárol, ajánljanak neki inkább egy gyógypedikűrös szakembert.
– Mit lehet azért tenni, hogy a lábunk egészséges maradjon?
– Törődnünk kell vele. Ha nem tudjuk otthon lenyírni a körmünket, akkor keressünk fel egy pedikűröst. Legalább évszakonként mutassuk meg a lábunkat egy szakembernek, ehhez nem szükséges a podológus. A pedikűrös is átnézi és megtisztítja a körmöket. Nagyon jó lehetőség lenne ez az öregotthonokban és nyugdíjasklubokban is. Vannak olyan idősek, akik vagy nem képesek már rá, vagy félnek a körömvágástól, mert megsérthetik magukat.
– Mennyire nagy a podológusközösség, és mi adja az erejét?
– Ez egy összetartó tér, ahol szerencsére nincs rivalizálás, inkább segítjük a másikat. Mivel kevesen vagyunk, egymást szoktuk ajánlani lakhelytől függően. De bizonyos vendégek hajlandóak többet is utazni. Valaki például Pozsonyból utazik hozzám, pedig a fővárosban sokkal több szakember található, mint erre. A Szlovák Podológiai Társaság portálján egyébként fel vannak tüntetve a szakemberek, így könnyebben elérhetnek minket. Évente szerveznek különféle konferenciákat, amelyeken neves fizioterapeuták, ortopédiai protetikusok adnak elő. Ezek az alkalmak a találkozások mellett az új ismeretek megszerzésére is nagyon hasznosak.
