Tisztelt Szerkesztőség!

Már majdnem tíz éve ismerem az anyósomat, és eddig egész jól elvoltunk egymással. Ő dolgozott, élte a maga mozgalmas életét. Egyszerűen nem volt ideje arra, hogy túl sokat foglalkozzon velem vagy a családunkkal. Év elején azonban nyugdíjas lett. Nagyon várta már, hogy az legyen, rengeteg tervvel indult neki a nyugdíjas életnek. A koronavírus viszont átírta a terveit, ahogy a mi családunk életét is. Mikor kitudódott, hogy bezárják az iskolákat, rögtön közölte, hogy ő a lánya két ovis gyerekére fog vigyázni.

leveltitok.jpg

A sógornőmék vele élnek egy háztartásban, mi pedig két utcával odébb építkeztünk. Nem láttam akkor még ebben semmi rosszat, ez tűnt nekem is az egyszerűbb megoldásnak. Nálunk én maradtam otthon a hét- és a kilencéves lányokkal. Az első két nap nyugisan telt, de a harmadikon megjelent a mama a két unokával. Mivel unatkoztak, gondolták, meglátogatnak bennünket. Tulajdonképpen azóta állandóan nálunk voltak. Nem tudtam, hogy mondjam meg az anyósomnak, hogy a kicsik nagyon zavarják az én iskolásaimat, akik sokszor ki sem látszanak a feladatokból. A lányok is sokat panaszkodtak emiatt, de hiába: a mama minden délelőtt közepén beállított hozzánk a két unokával együtt és csak a délután közepén (mielőtt a férjem hazajött a munkából) mentek el.

Már oda jutottunk, hogy a sógornőm gyerekeire és az anyósomra is nekem kellett főznöm! Arról nem is beszélve, hogy az anyósomnak mindenhez van kommentárja. Állandóan belekötött még a gyerekekbe is: hogyan tanulnak, mit tanulnak, miért úgy, és miért azt, amit... Még az online órába is képes volt belekotyogni az egyik tanító néninek. Majdnem elsüllyedtem szégyenemben! Szinte megváltás volt, mikor bejelentették, hogy nyitnak az iskolák. Mondanom sem kell, hogy az anyósom rögvest tiltakozott, mondván, sokkal jobb otthon a lányoknak, ő szívesen segített eddig is nekik. Június elejétől visszaállt a régi rend az életünkbe: anya munkában, lányok iskolában és napköziben, a mama pedig újra a saját dolgával törődik.

P.

 

Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen! Ímélcímünk: office [at] ujno.sk

web-bannerek-instagram.jpg

Új Nő csapata