A tavasz a megújulás, az újjászületés és a virágzás évszaka. Május hónap a nevét a római Maia istennőről kapta, aki a termékenység és a sarjadó növényzet védnöke volt. Ezzel szemben a katolikus egyház liturgikus évében május Szűz Mária hava, akinek hódolatára az éledező természet szépségei ösztökélik leginkább a hívőket.
Ahány ember, annyiféle módon fejezhető ki a Mária iránti tisztelet. Vannak plébániák, amelyeken napi szinten összegyűlnek az emberek, hogy együtt imádkozzák el a rózsafüzért, mások búcsújáró helyekre látogatnak el, s ilyenkor nagy szerepet kapnak a Máriához szóló, őt dicsérő imádságok és énekek is.
Michel Quoist: Legszebb alkotásom az Édesanyám
(részlet)
Legszebb alkotásom az Édesanyám – mondja Isten.
Hiányzott nagyon, hogy nem volt Anyám; így megtettem.
Mielőtt a méhében hordozott volna, akkor teremtettem Őt. Biztosabb volt ez így.
Most már valóban emberré lettem, olyan emberré, mint a többi ember.
Többé semmit sem kívánhatok el tőlük, mert nekem is van Édesanyám, igazi Édesanyám,
Aki eddig hiányzott még.
Édesanyám neve Mária – mondja az Isten.
Hótiszta a lelke és kegyelemmel teljes.
Érintetlen, szűzi test a teste, s belőle csodás fény sugárzik. A földön soha bele nem fáradtam abba, hogy boldogan hallgassam, szemléljem, csodáljam. Olyan szép az én Édesanyám, hogy amikor elhagytam a mennyet, s minden ragyogását, mellette nem voltam hazátlan nincstelen soha.
Azt is tudom, mit jelent az, ha angyalok serege kísér mindenüvé – mondja Isten –, de higgyétek el nekem: nem ér föl egy Édesanya ölelő karjával.
A pozbai búcsújáró hely
A búcsújáró zarándokhelyek általában erdős területek tisztásain találhatók. A Mária-tisztelet legszebb alkalmai közé tartoznak az ilyen helyeken megtartott szabadtéri búcsúi szentmisék.
A barsi Pozba község mellett szintén egy Mária-kegyhelyet látogathatunk meg, amely Szentkút néven ismert. Pünkösdkor és a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén (szeptember 15.) tartanak itt búcsút. Közigazgatásilag Barsbese község katolikus plébániájához tartozik.
Tavasztól őszig hetente van itt szlovák szentmise, s néhány alkalommal magyar nyelvűt is tartanak a búcsújáró hely kicsi templománál. A közelmúltban például a sokak számára jól ismert Böjte Csaba dévai ferences szerzetes celebrált itt szentmisét.
A kegyhely története
A zarándokok a pozbai erdőn keresztül jártak a máriacsaládi templomba, s gyakorta éppen itt pihentek meg a hűsítő fák alatt. Egyszer egy forrást fedeztek fel, melynek hamarosan megbizonyosodtak csodatévő erejéről is, hiszen nem egy vak ember nyerte vissza a víznek köszönhetően a szeme világát. (Egy legenda szerint egy alkalommal maga Mária is megjelent az utazóknak!)
A hívők között gyorsan elterjedt a csodák híre, s hamarosan már Pozba lett a zarándokok fő úticélja, ezért 1841-ben egy kis kápolnát emeltek ide (amely 44 év után összedőlt).
1914-ben egy új kápolnát szenteltek fel a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére, majd 1926-ban egy második is épült Szűz Mária szent neve dicsőségére. A helyet nemcsak búcsújáráskor érdemes felkeresni: a forrás csobogása és az erdő csendje pihenést kínál a megfáradt embernek.
A kápolnában az alábbi feliratot olvashatjuk:
Annak öröm az élet
Kiben él a Szeretet!
„Az isteni szeretet
Menyországba felvezet!”
A bűnbánat angyala
maga is azt mutatja:
E szent kúti kápolna
Lesz a menyország útja!
Jézus Krisztus Szülője,
Búcsújárók öröme,
Vezessen mindnyájunkat,
Irányítsa utunkat!
A kesergő szívekre
Égi harmatát hintse!
Rózsafüzér
Májusban a rózsafüzér-társulatok tagjai minden nap összegyűlnek a templomokban, hogy közösen imádkozzák el a rózsafüzért, más néven a szentolvasót, mely emellett kedvelt imája a búcsújárásoknak, zarándokutaknak is. Közösségi imaalkalom ez: az előimádkozó kezdi fennhangon mondani az adott imákat, majd hozzá csatlakoznak a többiek.
A Miatyánkkal kezdenek, majd a Hiszekegy is elhangzik. A szentolvasónak többféle változata van: örvendetes, fájdalmas, dicsőséges, illetve a világosság szentolvasója.
Minden egyes rózsafüzér-imádságnak öt titka van, melyek elmélkedési alapot nyújtanak Jézus életéről, tanításáról. Az öt titkot a rózsafüzér szemeire mondott Üdvözlégy kezdetű imádságba foglalják bele. Minden egyes titkot tízszer mondanak el, számolva a rózsafüzér szemeit. Így 5 x 10 Üdvözlégy hangzik el az imádság alatt.
A tizedek a fatimai imádsággal zárulnak: „Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra.”
A Rózsafüzér Társulat kézikönyve szerint az ima eredete Szent Domonkos nevéhez fűződik. A 13. századi Dél-Franciaországban munkálkodó apostoli férfi és rendalapító végső elkeseredésében fordult Szűz Máriához, égi édesanyánkhoz.
Az eretnekek megtérítésén buzgólkodó szentet Szűz Mária ekkor tanította meg az imával és prédikálással váltakozó hithirdetésre, s ebből alakult ki a rózsafüzérima mai formája. Sok szobron vagy képen láthatjuk a Szűzanyát kezében rózsafüzérrel ábrázolva.
