A pénz nem boldogít – de sok bajunk lehet, ha nem tanuljuk meg, hogyan kell bánni a pénzzel. Az egyik legfontosabb dolog az életben, hogy ismerjük a pénzzel való gazdálkodás alapelveit. És ez nemcsak a felnőttekre vonatkozik, hanem a gyerekekre is.

Egy, kettő, három… A kisgyermek el tud már számolni tízig? Akkor elérkezett az idő, hogy megtanítsuk, hogyan kell gazdálkodni a pénzzel. Ebben segítségünkre van a játék, hiszen minden gyerek szeret játszani, szereti utánozni a felnőtteket. Ha a gyermek látja, hogy a szülő ötletszerűen vásárol, ha mindig azt hallja, kevés a pénz, akkor azt gondolja, ez a normális. Ha viszont jó példát mutatunk neki, legyen az a kiadások megtervezése, takarékosság, meggondolt vásárlás, akkor ezt fogja követni ő is.

tanitsuk-meg-gyerekeinket-a-penzzel-banni-kezdo.jpg

Használjuk ki az alkalmat

Kisgyermeknél kezdhetjük azzal, hogy elmagyarázzuk neki a „valamit valamiért” elvét: megkapod a játékot, ha összespórolod rá a pénzt. Az 5–7 éves gyerekek már egész jól ismerik a pénzérméket. Ekkor már elkezdhetjük az alapismereteket: mi az a pénz, honnan kapjuk, miért nem lehet megvenni mindent, amit szeretnénk. Idősebb gyerekekkel már lehet beszélni arról, mi a különbség a szükséglet és a kívánság között, sőt arról is, mi az a bankszámla és a takarékoskodás. A gyerek legjobban a konkrét példákból tanul. Első leckének ideális az élelmiszer-vásárlás. Mondjuk el, mit lehet megvenni 1, 5 vagy 10 euróért. Ezzel fokozatosan rávezetjük, hogy egyes áruk mennyibe kerülnek. 

A gyerekekkel mindig nyíltan beszéljünk a pénzről. Magyarázzuk el, mire való a pénz, hogyan lehet megkeresni, és miért nem szabad elkótyavetyélni édességre vagy felesleges dolgokra. Kisebb gyerekek esetében jók az egyszerű példák: ha ma bonbont veszünk, akkor holnap nem lesz pénzünk fagyira.

Serdülő gyerekek esetében már konkrétabb példákat hozhatunk. Beszélhetünk a munkáért kapott bérről, adóról, kamatról és a reklámok hatásáról. A bevásárlás, a nyári kirándulás tervezése, a számla kiegyenlítése a vendéglőben – mind-mind jó alkalom arra, hogy elmagyarázzuk, mit miért teszünk a rendelkezésünkre álló pénzzel.

Kerüljük az olyan mondatokat, hogy „erre nincs pénzünk”, „nekünk ez drága”. Helyette mondjuk azt, hogy „most ezt nem vesszük meg, mert más dolog fontosabb”. Idősebb gyerekekkel bonyolultabb témákról is beszélhetünk, például arról, hogyan csökkenhetjük a kiadásainkat, hogyan takarékoskodjunk, mibe fektessünk be vagy hogyan spóroljunk a villannyal, vízzel.

Pénz és játék

A gyerekek szeretnek játszani. S ezt miért ne használnánk ki? A játék nemcsak kellemesen eltöltött idő, hanem hasznos is, mert észrevétlenül átadhatjuk a pénzzel való gazdálkodás szabályait. Az alapok közé tartozik például a Gazdálkodj okosan nevű játék. Nagyobb gyerek esetében nyithatunk boltot, ahol egy meghatározott összeg áll rendelkezésre. Mire tanítjuk meg ezzel? Arra, hogy legelőször a létfontosságú dolgokat kell megvásárolni: az ennivalót és a ruhaféléket. Csak ezután vehetik meg azt, ami örömet szerez nekik. Ezzel a gyerekek megtanulják, hogy a szükséges dolgok megvásárlása előnyt élvez, és csak ezek megszerzése után szabad megvenni a játékot vagy az édességet.

A mai világban ugyanolyan fontos a pénzzel való gazdálkodás elsajátítása, mint az írás vagy az olvasás. Számtalan játék, videó, interaktív segédeszköz van, ami segít a pénzügyi tudás megszerzésében.

minden_reggel_ujno.sk.png

Mennyi legyen a zsebpénz?

A zsebpénz nemcsak arra jó, hogy a gyerek megtanulja, hogyan gazdálkodjon egy meghatározott összeggel, hanem arra is, hogy bizalmat építsen. Az adott összeg függ az életkortól, a gyerek szükségleteitől és a család helyzetétől. Az alapiskola alsó tagozatába járó gyermeknek elég 2-3 euró hetente, felső tagozatosoknak 20-30 euró havonta.

A lényeg nem az összeg, hanem a rendszeresség és a szabadság – a gyermek a kedve szerint költheti el a zsebpénzét. Ha minden pénzét elszórja már az első napon, akkor tanulságos lesz a várakozás a következő adagra. Jó lenne, ha a szülő nem avatkozna bele, hogy a gyerek mire költi a pénzét, de felajánlhatja a segítségét, vagy segíthet tervezni. 

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szakemberei szerint elsősorban a következőket kell megtanítani a gyerekeknek: felismerni a különbséget a szükségletek és a kívánságok között, megtanulni a tervezést, költségvetést készíteni, emellett meg kell velük értetni, hogy nem áll a rendelkezésünkre korlátlan mennyiségű pénz. Segítségünkre lehet, ha közös költségvetésünk van a gyerekkel. Fontos az is, hogy mindig tegyen félre pénzt, azaz a takarékoskodjon. A „spórolok valamire” elv türelemre, önkontrollra és tervezésre tanít. Ha biztonságosan bánunk a pénzzel, akkor a gyerek tudni fogja, hogy a pénz nem játék, mert kockázatokat is hordoz.

Ne feledkezzünk meg a reklámok hatásáról sem. Mondjuk el a gyereknek, hogy nem minden igaz, amit a reklámok mondanak, és hogy az előnyösnek mondott vásárlás nem mindig előnyös. 

Gondolnunk kell a digitális világ veszélyeire is. A gyermeknek tudnia kell, hogy a bankkártyán levő pénz mennyisége nem végtelen. Az idősebb gyerekeknek tudniuk kell, mi az a hitel, a kamat, a részletfizetés, és hogy a kölcsön nem könnyű módja annak, hogy azonnal megszerezzük, amire vágyunk – hanem kötöttség, amelynek vállalását jól meg kell gondolni.  S végül szóljunk a közösségi hálóról és a barátok befolyásáról. A reklámok, az influenszerek, a divatos márkák mind-mind azt a hamis benyomást kelthetik, hogy a siker egyenlő a drága holmikkal. Beszéljünk gyermekeinkkel a valódi értékekről és arról, mi a tartósság. 

Pénzügyekről az iskolában?

Egy felmérés keretében a fiatalok 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy konkrét pénzügyi ismeretekkel először a középiskolában vagy még később találkozott. Emellett csak minden ötödik fiatal adna jelest magának pénzügyi ismeretekből. A többiek bizonytalanok. A bizonytalanságot főleg a gyakorlati tudás hiánya és az önértékelés alacsony foka táplálja, elsősorban a lányok esetében. A 15–25 éves korosztály több mint háromnegyed része úgy véli, hogy az iskola kevés figyelmet szentel a pénzügyi ismereteknek. Elsősorban a konkrét utasítások és a gyakorlati példák, tanácsok hiányoznak. A diákok örömmel vennék, ha az alapelveket képzett pénzügyi szakember magyarázná el, akár az iskolai oktatás keretén belül.

A pénzügyi ismeretek nemcsak abban segítenek, hogy áttekintésünk legyen arról, ki mennyit tud keresni. Azt is jelentik, hogy képesek vagyunk tervezni, döntéseket hozni és vállalni a felelősséget. Azok a gyerekek, akik mindezt időben megtanulják, felvértezetten indulnak az életbe, és nagyobb valószínűséggel tudják majd elkerülni a pénzügyi csapdákat. Beszéljünk őszintén és türelemmel a gyermekeinkkel, és azzal a tudattal, hogy olyat ajándékozunk nekik, ami többet ér minden kincsnél.

Varga Klára
Cookies