A kozmetika sötét oldala... Az Instagram lassan már csak kenceficéket dob fel. Ezzel kenjem magam, azzal maszkírozzam. Nem ritkák a tízlépéses rutinok. Az alapelv: használjunk minél több terméket. Miért? Talán annyiszor szebbek leszünk? A kencefice ma alapvetés, sok kutató szerint pedig ipari méreg.
Egyidejűleg tíz különféle krémet kenünk fel érzékeny bőrünkre, rengeteg kémiai összetevővel. A tudomány mai állása szerint nem tisztázottak az egyidejű alkalmazás következményei. Egyre többet hallani olyan összetevőkről, amelyek hosszú távú hatásait nem ismerjük.
Sötétben tapogatózva
Reggel, miután felkelünk, máris több tucat vegyi anyaggal találkozik a szervezetünk. Mindennapi kozmetikai termékeink, mint a tusfürdő, a sampon, az arclemosó, az arcszérum, a hidratáló, a dezodor, a smink, a parfüm, mind-mind tartalmaznak ipari mérgeket. Egyre több kutatót foglalkoztat a kozmetika sötét oldala.
A szépségápolás ma már napi rutin. A kozmetikai ipar pedig elképesztő fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Soha nem volt még ennyi termék, ennyi hatóanyag – ennyi kísértés. És ennyi kedves méreg.
A valóság ennél árnyaltabb. Nem hiába nevezi Szász Máté neurobiológus könyvében (A szépségápolás sötét titkai) közkedvelt kozmetikumainkat a legkedvesebb mérgeinknek.
Szépség és higany mindenáron
Ha azt hisszük, hogy a szépség érdekében hozott áldozatok modern jelenségek, tévedünk. A különbség annyi, hogy ma már többet tud a tudomány. Az ókori Egyiptomban ólomtartalmú szemfestékeket használtak. A reneszánsz és a viktoriánus korszak női arzénnal fehérítették bőrüket.
Higanyt évszázadokon át használtak különböző kenceficékben (főként Kínában és Egyiptomban) – a higany ugyanis gátolja a melanin, a bőrfesték termelődését. Higanytartalmú krémeket egészen a hetvenes évekig alkalmaztak, többek között a pattanásos arcbőr kezelésére. A Gouraud-féle krémet egy francia–amerikai kémikus alkotta meg 1840-ben, de még a harmincas években is használták arcfehérítésre, a szeplők eltüntetésére: higanyt és ólmot tartalmazott, szinte lemarta a bőr felső rétegét. (Vesebántalmakat, májkárosodást, idegbántalmakat okozva.) Bár ma már tiltottak, online még mindig árulnak higanyt tartalmazó fehérítő kenceficéket. Az Ázsiából rendelt csodakrémekben, pigmentfolt elleni készítményekben előfordulhat higany.
Vigyázz!
A kozmetika nem az ellenségünk! A kérdés inkább az, hogy mennyire tudatosan használjuk a kozmetikai termékeket. A legtöbb fogyasztó úgy gondolja, hogy minden, ami lakossági használatra az üzletek polcára kerül, az biztonságos termék.
Biztonságos, de nem kockázatmentes! – A koktélhatás
Az Európai Unió kozmetikai szabályozása a világ egyik legszigorúbb rendszere – az összetevőket csak akkor engedélyezik, ha az adott koncentrációban biztonságosnak ítélik. Viszont nem mindig az összetevőkkel van gond. A tudomány egyre gyakrabban vizsgálja az úgynevezett „koktélhatást”. Ez azt jelenti, hogy egy adott vegyület önmagában biztonságos lehet, ám több tucat vegyület (krém, szérum) együttes használata már egészen más biológiai reakciókat válthat ki. Egy átlagos európai nő 150-160 különböző vegyi anyaggal találkozhat a reggeli készülődése során. Ezek az anyagok nem laboratóriumi környezetben, külön-külön fejtik ki hatásukat – hanem egyszerre. Felkenjük őket az arcunkra, szinte egy időben. A tudomány még mindig keveset tud arról, hogy ezek a kombinációk milyen hatással vannak a szervezetünkre.
Az aeroszol formában árult termékeket – mint a hajlakk vagy a dezodor – felszívódás alapján vizsgálják. Azonban ezeket még be is lélegezzük! S a belélegzés következményeit már nem vizsgálják a kutatások. Sok még a fekete lyuk a kozmetikában!
Láthatatlan befolyásolók! – A hormonpótlók
A kozmetikumokkal kapcsolatos egyik legtöbbet vizsgált terület az úgynevezett endokrin diszruptorok (EDC-k), vagyis a hormonrendszert befolyásoló vegyületek csoportja. Ezek az anyagok képesek utánozni vagy módosítani bizonyos hormonok működését a szervezetben. A kutatások különösen a parabének, a ftalátok és a biszfenol A (BPA) esetében vizsgálják ezt a hatást.
-
Parabének
Mesterséges tartósítószerek, megölik a baktériumokat és a gombákat a krémekben. Nélkülük a sminkek és testápolók idő előtt megromlanának. Olyanok, mint a hűtőszekrény – megvédik a terméket a penésztől. Egyes kutatások szerint kis mennyiségben nem veszélyesek, mások szerint viszont halmozottan rákkeltőek lehetnek. -
Ftalátok
Lágyítóként szolgálnak, elsősorban a műbőrökben, vinilekben, PVC-padlókban találhatók meg, a műanyag tapétákban, zuhanyfüggönyökben, cumikban, gyerekjátékokban, az élelmiszer csomagolására használt dobozokban – de alkalmazzák őket körömlakkokban, testápolókban, hajlakkokban, parfümökben (itt például az illatanyagok megkötésére). -
Biszfenol
A BPA ipari vegyület, hormonkárosító anyag, a műanyagokhoz adják. Képes utánozni a szervezet saját hormonjait, például az ösztrogént, amellyel megzavarja a szervezet működését. Leginkább ásványvizes palackokban, kulacsokban, ételhordókban, műanyag edényekben, a konzervek belső bevonatában található meg. A krémekbe a csomagolásból szivároghat be, de adalékanyagként is alkalmazzák – ezért sok cég már üvegbe tölti a krémjeit.
Mit tesznek velünk?
A szakemberek szerint ezek az endokrin diszruptorok olyan hormonromboló anyagok, melyek megzavarhatják az ösztrogénrendszer és a pajzsmirigy működését. Különösen érzékeny időszaknak számít a gyermekkor, a serdülőkor és a várandósság, amikor a hormonális folyamatok rendkívül finoman szabályozottak. Bár a hatásuk általában jóval gyengébb, mint a természetes hormonoké, folyamatos jelenlétük miatt nem lehet őket figyelmen kívül hagyni. Számos kutatás folyik annak megértésére, hogy ezek a vegyületek milyen szerepet játszhatnak bizonyos hormonális betegségek vagy daganatok kialakulásában.
Exponáltság: a dózis határozza meg a mérget
Nem csak az összetevő a fontos! A kozmetikumok esetében gyakran megfeledkezünk egy fontos dologról: az expozíciós időről. Az exponáltság a kitettséget jelenti, azt, hogy bőrünk milyen gyakorisággal és mennyi ideig kerül kapcsolatba az adott kozmetikummal. Egy arckrémet nem egyszer használunk, és nem egy hétig.
Sok esetben évekig vagy akár évtizedekig ugyanazokat a krémeket vesszük. A toxikológia egyik alapelve szerint pedig a dózis határozza meg a mérget.
Ugyanakkor a folyamatos, alacsony dózisú terhelés hatásait jóval nehezebb vizsgálni, mint egy egyszeri, nagy mennyiségű kitettséget. Ráadásul nem mindenki szervezete reagál ugyanúgy.
A genetikai különbségek, a bőr állapota, az életkor, a hormonális állapot vagy akár bizonyos gyógyszerek is befolyásolhatják, hogy egy anyag milyen mértékben szívódik fel, és milyen hatást fejt ki a szervezetben. Egyes kutatások szerint akár százszoros különbség is lehet két ember bőrének áteresztőképessége között.
