A kora őszi méla napsütésben napraforgótányérokat fotóztunk. S nide, kiderült, hogy az egyik helyen gyászosan-barnán csörögnek a tányérok, a másik mezőn meg sárga fejek vigadoznak... Ki vagy mi a felelős a nagy barna elmúlásért?  

Nyár közepén szépen fordul a napraforgó virága a nap felé. Végigköveti az égitest mozgását keletről nyugatra. Ezért hívják napraforgónak. Az egyik tányér a földet nézi, és nem emeli fejét az ég felé, a másik hatalmas tányérral ékeskedik, vagy épp apróbb virágaival tekint a magasba.

napraforgo-kezdo-belso.jpg

Nyomozásunkra végül kiderült: a nagy barna elmúlásért egy permetszer a felelős, amivel utoljára még lefújták a tányérokat, hogy egyszerre érjen be a termés. Bezzeg a bionapraforgók! Gyomosak ugyan, de a tányérok itt vidáman bólogatnak, mert úgy nőhetnek, ahogy nekik tetszik.

Ilyeneket azonban már csak a Csallóközben látni, ahol a búslakiak itt bio-napraforgóolajat állítanak elő, amihez bio termesztésű napraforgóra van szükség. Bio az a napraforgó, amelyik nem kap semmiféle permetanyagot és vegyszert. Sőt, még a vetőmagja sem csávázott, vagyis nem pácolt. A napraforgók között azonban rengeteg a gyom.

– Ez van, ha nem gyomirtózunk! – mondja Rákóczi Tibor, a Búslaki Tangazdaság agronómusa. – A gaz elburjánzik, és megfojtja a növényünket. Ez ellen nehéz tenni. A legerőszakosabb gyom a parlagfű, szinte imádják egymást a napraforgóval.

A parlagfűből mára egy nagyon erőszakos özönnövény lett (az allergiások sokat szenvednek miatta). Vegyszerekkel irtható, ám, mivel bio termesztésről beszélünk, ez szóba sem jöhet. Szóval a bio termesztésben és magában a természetben semmi nem olyan egyszerű, ahogy mi, naiv városi emberek gondoljuk.

S ha már a parlagfűről esik szó, meg kell említenünk, hogy éppúgy felütheti a fejét a termésben a mezei aszat (a Csallóközben mácsonya) és a selyemmályva is. Ez a két növény akár túl is nőheti, sőt, tönkre is teheti a napraforgót. S hogyan lehet vegyszerek nélkül megakadályozni a szóban forgó gyomnövények elszaporodását? Négy évig az adott parcellán nem szabad napraforgót termeszteni – mondja agronómusunk. Ebben az esetben nem szaporodnak el ezek a gyomok.

napraforgo-fold.jpg
Annyi biztos, hogy ha bionapraforgóval foglalkozunk, sokkal több gonddal kell szembenéznünk. De nem mérgezzük a földet, az előállításra kerülő terméket, illetve saját magunkat. Talán ez lenne a lényeg, nem?

 – Ilyenkor más növényeket vetünk, melyeknél ezek a magas gyomnövények nem jönnek elő. Például a sűrűn vetett gabonafélék esetében nem üti fel a fejét a parlagfű, de a lucerna és egyéb takarmánynövények is tisztítják a talajt. Ezeket vetjük 4-5 évig, majd jöhet a napraforgó egy évre, aztán ismét a takarmánynövényeké a terep – magyarázza a sokat tapasztalt agronómus. Ám itt is akad bökkenő: a repcét például nem lehet a napraforgó előtti évben vetni, mivel hasonló kórokozói vannak mind a két növénynek. És mindig csak kizárólag mechanikai, tehát gépekkel történő gyomirtásról lehet szó. Vannak tehát trükkök, melyek nem is annyira újak, hiszen száz évvel ezelőtt már őseink is ismerték ezeket a praktikákat. Megoldást lehet még a vetés minél későbbre tolása: így a gazt gépekkel tudják irtani, és csak a legvégső időpontban vetnek...

A nem bionapraforgó aratás előtt kétféle vegyszert is kaphat, amitől elveszíti a víztartalmát. Ilyenkor néz ki úgy a növény, mint atomrobbantás után: a tányérok a föld felé fordulnak, és az egész növény megbarnul.

Magas vagy alacsony?

A napraforgóval beültetett földeken a növényből láthatunk kisebb és nagyobb példányokat is. Előfordul, hogy egy parcellán közel kétméteres nagyságúra is megnőnek, máshol „mélynövésűek” maradnak.

– A növekedés a hibridektől függ, mert azok között is vannak alacsonyabb és magasabb növésűek. A napraforgó ebből a szempontból érdekes növény, mert reagál a besűrítésre – folytatja az agronómus. – Ha egy adott területre kevesebb vetőmagot vetünk, nagyobb távolságra egymástól, akkor nagyobb lesz a napraforgó tányérja, és magasabbra nő. Viszont ha sűrűbben vetjük, nem nő olyan magasra, és kisebb tányért növeszt. Tehát a hibridtől, illetve a vetés sűrűségétől függ, hogy mekkora lesz a növény.

napraforgo-fejek.jpg
Biztosan megcsodálták már a napraforgó virágát. Mi nem tudtuk, hogy a növénynek nem egy nagy virága van, hanem a tányéron belül akár 2000 darab apró sárga virágocska is ékesítheti a tányérját.

Sok múlik az időjáráson is. Ebben a szakmában a kiszámíthatóság nagyon csekély. A kifejlett napraforgó esetében például a sok eső is ronthat a termés minőségén. Ha sok csapadék esik, a növény tányérja magába szívja a nedvességet, és lekókad – a földet kémleli, majd leesik.

napraforgo-fold-fele-fele-kozelrol.jpg
Bionapraforgó: kicsit gyomos, de a tányérok itt vidáman bólogatnak, mert úgy nőhetnek, ahogy nekik tetszik.

napraforgo-fejek2.jpg
A nagy barna elmúlás: utoljára permettel még lefújják az egész mezőt, hogy egyszerre érjen be a termés.

napraforgo-fejek-allo3.jpg
Ugyan ki ne szeretné a szemet gyönyörködtető sárga virágot, ami a Csallóközben csak a 2000-es évek elején lett népszerű?

Fotó: Dömötör Ede

hirlevel_web_banner_1_36.jpg

Angyal Sándor
Galéria