Talán nem tévedünk, mikor azt írjuk, hogy fénykorukat élik a jósnők. Bújjuk a horoszkópokat, kártyavetőhöz és asztrológushoz futunk, ha életünk fordulóponthoz érkezik, vagy ha nem működik a párkapcsolatunk. Vagy egyszerűen csak kíváncsiságból jósoltatunk. De vajon ki lehet-e előre számítani, hogy mi történik velünk a jövő héten vagy tíz év múlva? Hogy eljön-e a nagy Ő?

Manapság is vannak felkapott jósok. Minden városkának megvan a maga (iparengedéllyel vagy a nélkül tevékenykedő) jósnője. Akadnak is bőven vendégek. Van, aki hetente (néha többször is) visszatér, és issza a jós minden szavát. Mások ritkábban jósoltatnak, viszont kevés az olyan nő, aki életében még soha nem fordult jósnőhöz.

mit-hoz-a-josok-szerint-a-jovo-kezdo.jpg

– Olyankor szoktam elmenni, amikor úgy érzem, hogy kavarognak körülöttem a dolgok. És én szeretnék kapaszkodót találni – mondja Kata. – Amikor először vetettek nekem kártyát (a jósnő még soha nem látott, és nem tudott rólam semmit), nem sokat sejtettem abból, mi vár rám a közeljövőben. Érdekes mód a kártya azonnal kihozta a szorongásaimat. Például jelezte, hogy a párom megcsal, valamint, hogy épp akkor omlik össze majd minden, amikor már stabilizálódni látszik az életem. A szerelmet firtatva állandóan arra figyelmeztetett, hogy még várnom kell a beteljesülésre. Szerintem a jósnők zömének jó az empatikus készsége, rá tud hangolódni a kliensre. Persze megesett már, hogy szinte semmi nem vált be abból, amit a jósnő mondott. De olyannál is voltam már – őt nem is jósnak, inkább látónak nevezném –, aki előre megjósolta, melyik évben mi lesz a feladatom, mikor rendeződik az érzelmi életem. Ezek a dolgok bejöttek. Bár mindig bennem van a kisördög: ha nem lettek volna ezek az információk, vajon másképp reagáltam volna-e egyes helyzetekben? Lehet, hogy saját magam vittem a szituációkat a beteljesülés felé? Mert ugye, mondják, hogy a gondolatnak hatalmas a teremtő ereje, hogy vannak önbeteljesítő jóslatok…

– Szerintem a sok szélhámos mellett olyan jós is akad, akinek veleszületett adottsága, hogy ráérezzen a dolgokra – véli Zsófi. – De nem hiszem, hogy igazán nagy segítséget tudna nyújtani. Mert vagy olyasmit tanácsol, amit abban a pillanatban nem tudunk elfogadni (később, érettebb fejjel talán rájövünk, hogy jó tanács volt, de akkor már úgyis késő), vagy olyasmit mond, amire már magunk is rájöttünk, vagy legalábbis sejtjük. Én inkább a saját megérzéseimre hagyatkozom. Előfordul, hogy nem hallgatok a belső hangra. Ilyenkor aztán kiderül, hogy mégis kellett volna. Persze van, amikor nem jelez – általában épp a komoly döntések előtt.

Kérdésünk: Miért jósnőhöz és nem pszichológushoz fordulnak az emberek, mikor nem tudják, hogy merre lépjenek?

Egyrészt azért, mert azt gondolják, hogy pszichológushoz azok járnak, akiknek valami nincs rendben a fejükben. (Ami nagy tévedés, mert a pszichológusnak az a dolga, hogy segítsen az önmegismerésben. Rávezessen bennünket a helyes útra, mikor útbaigazításra szorulunk az élet rengetegében.)

Másrészt a jósnő a kényelmesebbik megoldás. Mert nézzük csak, mivel kecsegteti az embert nem egy „jós”! Például egy jóslással és tarot-kártyakirakással foglalkozó személy így hirdeti magát az interneten: Tudni akarja, mi vár Önre? A pénz címszó alatt ez áll: Azon gondolkodik, hogyan javíthatna az anyagi helyzetén? Pénzre van szüksége? Lehet, hogy segítene Önnek egy hatos a lottón? Hogyan jöhet be? A bevételei egyre nőhetnek… A siker címszó alatt: A munkahelyén csak akkor lesz sikeres, ha ismeri a szerencseszámait, mivel ezek döntenek az Ön sikeréről. Ismerje meg a szerencseszámait! A szerelem címszónál: Ön is igazi nagy szerelemre vágyik? Szeretne szeretni és szeretve lenni, de nem tudja, miért van még egyedül? Nem tudja, hogyan szerezze meg őt, illenek-e egymáshoz, ő az igazi-e, szereti-e Önt? Nem tudja, hogyan lépjen túl a házassági krízisén? Válás – igen – nem? (Szóval: bármilyen jellegű problémánk is van, forduljunk csak bátran hozzá, ő mindenre tud gyógyírt.)

Gimnazista koromban láttam először jósnőt. Egy kávézó homályos szegletében vetett kártyát a diáklányoknak. Több barátnőm is megfordult nála. Mindegyiknek azt jósolta, hogy hamarosan barna vagy fekete fiúval fognak összejönni (arra a kérdésre, hogy véletlenül nem lehet-e szőke, azt a választ adta, hogy a kártyában csak barna és fekete fiú van), és hogy mindannyian külföldre mennek majd férjhez. Azóta férjhez is mentek mindannyian – a harmadik utcába vagy a szomszéd faluba…

elofizetes_uj_no_0.png

Manapság már nem egy „jövendőmondó” telefonon vagy az interneten keresztül (skype-on) jósol – élve a modern technika lehetőségeivel. Egyiküket személyesen is felkerestem. Előrebocsátom: nem volt egyszerű tőle időpontot kapni, több mint egy héttel előre be volt táblázva. Biztonság okáért előtte azért egy „mezei” jósnőt is felkerestem, hogy teljes világossággal lássam: mi vár rám a következő években?

Találkozásunk a „modern” jósnővel a következőképp játszódott le: 30 körüli nő nyit ajtót. Alig kétéves kislánya és férje épp elmenőben. Aznap én vagyok az első, akinek jósol. (Telefonos jóslás esetén el kell küldeni a fényképünket, hogy fel tudja tölteni az energiáinkkal a kártyákat. Mielőtt kiosztja a lapokat, megkérdezi, hogy a jobb, a bal vagy a középső kupacból válasszon-e kártyát.) Érdeklődik, hogy mire vagyok kíváncsi: a múltra, a jelenre vagy a jövőre. Mondom, hogy először a jelenre, aztán a jövőre.

– Nem elégedett a munkájával – kezdi. (Rezzenéstelen arccal ülök.) – Vagyis a munkáját szívesen végzi, de úgy érzi, nincs eléggé megfizetve. (Továbbra sem reagálok.) – Nehogy azt mondja, hogy most munkanélküli, mert ez a következő 3-4 évre is vonatkozik – teszi gyorsan hozzá. Aztán kijelenti, hogy a munkahelyemen egy nő furkálódik ellenem, hamarosan anyagi gondjaim lesznek, és a jelenlegi kapcsolatom nem fog házassággal végződni (előtte persze már puhatolózott, hogy mindenáron szeretnék-e férjhez menni, és van-e kedvesem), és hogy a kártya nem mutat gyerekeket (előtte persze már rákérdezett, hogy van-e gyerekem).

Aztán hirtelen úgy látja, hogy júliusban vagy augusztusban munkahelyet fogok váltani. De az is lehet, hogy már áprilisban. Később megkérdezi, hogy jegyben járok-e, mert ő úgy látja, hogy igen (talán megtévesztette a fehér köves gyűrű).

Az egészséggel kapcsolatban (miután rábólintok, hogy vannak egészségügyi problémáim) azt a kérdést teszi fel, hogy műtét után vagyok-e. Vagy esetleg előtte? De az is lehet, hogy nem is műtétet, hanem csak egy kivizsgálást mutat a kártya. Problémám van a szívemmel, a gerincemmel, a májammal vagy más szervemmel, de nem látni, pontosan melyikkel. (Tudtommal egyikkel sincs baj.) – Biztos, hogy nem lát gyerekeket? – kérdezem. Erre egy lányt és két fiút jósol, és azt mondja, hogy a gyermekáldásra még legalább öt évet kell várnom.

(Összehasonlításképp: pár nappal azelőtt a „mezei” jósnő azt olvasta ki a kártyákból, hogy makkegészséges vagyok, a munkahelyemen megbecsülnek, hamarosan férjhez megyek, kisfiam születik, és a közeljövőben jelentősen javulni fog az anyagi helyzetem.)

A jóslás nem tart tovább fél óránál (bár az internetes hirdetés szerint egy órát szán minden vendégére), mégis teljes árat fizetek. (Az előző jósnőnél, aki sehol sem hirdeti magát, és egy barátnőmön keresztül jutottam el hozzá, nem volt fix taxa.) Itt ha levélben, telefonon vagy interneten keresztül jósoltattam volna, kevesebb pénzem bánná. Nem tudom, ez utóbbiak talán kevesebb „munkával” járnak? Számlát nem kapok, az iparengedéllyel rendelkező fiatal anyuka arra hivatkozik, hogy épp most fogyott el a számlacsekkje…

mit-hoz-a-josok-szerint-a-jovo-boszorkanyok.jpg
Két boszorkány kígyókból és baziliszkuszból varázsfőzetet készít, hogy ítéletidőt és jégesőt idézzenek elő. Színes fametszet Ulrich Molitor boszorkánykönyvéből.

Az ókoriak hittek abban, hogy az istenek jelek (szokatlan természeti jelenségek) útján tudomásukra hozzák, hogy mit tegyenek, vagy mit ne. De különféle (például időjárásra vonatkozó) következtetéseket vontak le egyes madarak röptéből, állatok viselkedéséből, jósoltak tea- és kokalevelekből, lapockacsontból, teknős hasi páncéljából… Szintén az ókorba nyúlik vissza a földjóslás (arra ad választ, hol és mikor szabad építkezni, és meghatározza az építmény méreteit), a csillagokból történő jóslás, az anyajegyek, szeplők alapján való sorselemzés, a tenyérelemzés, valamint az arcvonásokból történő jóslás gyökerei. (Az idők folyamán jósoltak még tűz, tükör, tojás, kristálygömb, kávézacc és különféle kártyák segítségével.)

A leghíresebb jósda Görögországban, a Parnasszus délnyugati lejtőjén fekvő Delphoiban volt, és Apollónnak, a napistennek szentelték. A talaj nyílásaiból kábító hatású vulkáni gázok szivárogtak elő. A médiumként szolgáló papnőt Püthiának nevezték, és ő volt az egyetlen nő, aki beléphetett Apollón templomába. A hasadék felett háromlábú székre ültették, és bódulatban elmotyogott, egymással össze nem függő szavait jóspapok értelmezték.

A választ a jóslatkérő kérdésére rendszerint hexameterekbe szedve közölték. A delphoi orákulum jelentős hatással volt egész Görögországra, és főleg fontos lépések megtétele (mint például háborúk, kolóniák alapítása) előtt keresték fel. A jóspap elfogadható válaszokat adhatott, ha erkölcsi kérdésről volt szó, vagy tanácsot kellett osztogatnia. Ha viszont a jóslatkérő a jövendőt akarta megtudni, a jóslat tekervényes, nem egyértelmű volt.

Az eladósorban lévő lányokat mindig is foglalkoztatta, hogy kihez és mikor fognak férjhez menni. A szerelmi jóslásokat általában ünnepekkor (András és Luca napján, karácsonykor, szilveszterkor) végezték. Elterjedt volt a gombócfőzés: a 13 gombóc közül 12-be egy-egy férfinévvel ellátott cédulát tettek. Ha először a cédula nélküli gombóc jött fel, azt jelentette, hogy abban az évben a lány még nem megy férjhez.

A Luca-cédulákkal pedig úgy jósoltak, hogy Lucától karácsonyig mindennap eldobtak egyet a 13 cédulából, amelyekre férfineveket írtak fel. Úgy tartották, hogy az utolsónak maradt cédulán a leendő férj neve áll. Az ólomöntést is alkalmazták, főleg szilveszterkor: a kihűlő ólom alakjából jósoltak a leendő vőlegény foglalkozására. A karácsonyi ünnepeket megelőző takarítás végeztével szemétdombra állva, kutyaugatást hallgatva a kutyaugatás irányából az irányt jósolta meg a leány, amerre férjhez viszik. Az ólat is megrugdosták: ahányat röffent a malac, annyi év múlva mennek férjhez. András-napon a leányok egész napi böjtölés után megpróbálták a jövendőbelijüket megálmodni. (Ugyanezt a legények Katalin-napon tették.)

Az ember eredendően hiszékeny, vonzódik a misztikumhoz – mondja dr. Hunčík Péter pszichiáter. – Vannak, akik eleve csodavárók, mások akkor kezdenek reménykedni a csodákban, ha nem találnak kiutat egy-egy krízishelyzetből, legyen ez párkapcsolati vagy családi probléma, anyagi nehézség, betegség... Ezt nagyon jól ki tudják használni azok (és itt nem csak a jósokról van szó), akik felkínálják a „csodákat”. Ráadásul a világ egyre ridegebb, csupaszabb, racionálisabb – és nem kíváncsi az érzelmekre. Az ember önkéntelenül is keresi a lehetőséget, hogy az érzelmeivel foglalkozzék. Ezért is van olyan nagy sikerük a jósnőknek. Akadnak persze olyanok, akik kivételes képességekkel rendelkeznek, és intuitíven, ösztönösen ráéreznek a dolgokra.

mit-hoz-a-josok-szerint-a-jovo-belso.jpg

– Ön szerint miből „jósol” a jós?

– A „jövendőmondók” nagyon jó megfigyelőkészséggel rendelkeznek. Megfigyelik az ember öltözködését, viselkedését, arcjátékát, és ebből rengeteg mindent megtudnak. A visszafogott mozgások, az ujjmorzsolgatás azt sugallja: gondban vagyok. Akinek fáj a dereka, előrehajolva ül, akinek a szívével vannak problémái, automatikusan a mellkasához nyúl, nehezebben veszi a levegőt, és így tovább. Ezekből a jelekből nagyon sok mindent ki lehet olvasni, és ezt aztán át lehet fordítani jóslatba. Egy bánatos fiatal lánynak valószínűleg az a legfőbb gondja, hogy nem talál magának párt. És ha én ezt a szót kimondom, hogy szerelem – jön egy nagy sóhaj, vagy jelez az arcmimika. És ekkor már tudom, hogy helyben vagyok. Így könnyen meggyőzöm azt, aki egyébként is hinni akar. Még akkor is, ha általánosságokat és többféleképpen is értelmezhető, dodonai jóslatot mondok.

– Hová vezethet ez a csodavárás?

– Nem egy hiszékeny ember – és itt kezd veszélyessé válni a dolog! – azontúl és kizárólag már csak a „csodatevőben” bízik, tőle várja minden problémája megoldását. Aki pedig bátran tevékenykedik, mert tudja, hogy rajta semmi nem kérhető számon… Nemrégiben olvastam Hanna Wolf Jézus, a pszichoterapeuta című könyvét. Jézus cselekedeteit elemezve arra döbben rá az ember, hogy nincs új a nap alatt. 2000 éve is olyanok voltunk, mint most. Jézus hiába serkentett cselekvésre, az ember akkor is inkább azt várta, hogy valaki más oldja meg helyette a problémáit. És minden gondja-baja forrását másban jelölte meg.

A kívülről jövő, misztikussággal gyógyító kezelésnek, jóslásnak az a lényege, hogy az ember nem akar szembesülni önmagával. Azért fizet – mert ugye nem sok jós és „csodatevő” akad, aki azt mondja: nekem semmi szükségem pénzre –, hogy fájdalom, energia, erőkifejtés nélkül úgynevezett gyógyulásélményt kapjon.

– Ami csak ideig-óráig tart…

– Így van. Aznap nagyon jó hangulatunk lesz, amikor a jós pozitív változásokat helyez kilátásba. De ez nem változtat a lényegen. Önmagunk aktív részvétele nélkül nem megy semmi. Magától nem oldódik meg a párkapcsolati vagy más jellegű problémánk, a tévében reklámozott övet viselve (a reklámipar is a hiszékenységre, a csodavárásra épít) nem fogyunk le egy hét alatt öt kilót, miközben ugyanannyit eszünk, mint azelőtt, és így tovább. Hiába szeretnénk elhinni az ellenkezőjét. Persze, nagyon nehéz szembenézni önmagunkkal, de e nélkül nem léphetünk a gyógyulás útjára.

Rá kellene ébredni, hogy döntést senki sem hozhat helyettünk. A problémák megoldását nem másoktól kell várni, hanem önmagunkban kell keresnünk. Gondoljunk csak a delphoi jósda falán lévő feliratra: Gnothi seauton, azaz: Ismerd meg önmagad. A jós azt mondta a jövendőjére kíváncsinak: Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat! Mert a sorsod te vagy! Jellemed alakítja a jövődet. Változtass magadon, és változni fog az életed is! Fogadd el magadat, és el tudod fogadni sorsodat is!

Jády Mónika
Cookies