Minden a mesterséges megtermékenyítésről! Manapság egyre több nő kéri a mesterséges megtermékenyítést, bár a beavatkozás még mindig tabutémának számít. Aki már utánanézett annak, hogy mivel jár ez, rögtön látja: nem egyszerű dologról van szó.

A beavatkozásnak több formája van, és számos kombinációja létezik. Sok idő, energia és pénz szükséges hozzá, mert nem mindent térít a biztosító. Előre nem lehet megmondani, mennyi pénzbe fog kerülni. Már csak azért sem, mert a nők általában nem tudják, mi okozza azt, hogy nem tudnak teherbe esni, és azt sem tudják, hogy a sikerhez hány ciklusra lesz szükség. 

kezdo-mesterseges-megtermekenyites.jpg

Sokat számít a kor!

A nők 35 éves koruk körül szoktak úgy határozni, hogy gyereket szeretnének. De akkor már késő. Ebben az életkorban romlik a petesejtek minősége – és ezzel arányosan csökken a teherbeesés lehetősége. Más szavakkal kifejezve: szép, hogy a pár pénzt szán az eljárásra, és akár 50 éves koráig hajlandó alávetni magát a beavatkozásnak. A siker valószínűsége ilyenkor már nem túl nagy. És azzal is számolni kell, hogy bár a biztosító téríti a kiadásokat, saját zsebből is egyre többet kell hozzáfizetni.

Öreg petesejtek

Az IVF (in vitro fertilizáció) sikeressége a nők életkorától is függ. Az átlagos sikeresség 40%, ami azt jelenti, hogy 30 éves korig közel 60%, 35 és 40 éves kor között 40%, 40 éves kor felett nem egészen 30%. A trend azonban világos: az IVF-re jelentkező nők életkora emelkedik, átlagosan 37 évesek, amikor először jelentkeznek a beavatkozásra. A biztosító 39 éves korig legfeljebb négy ciklus árát téríti a gyógyszereken és a hormonkezelésen kívül, mert ezt a jelöltnek kell megfizetnie. Ugyancsak a páciens fizeti a spermium speciális előkészítését és az embrió lefagyasztását.

A szakemberek szerint minden ötödik-hatodik pár fogamzási problémával küszködik. Ennek oka 30%-ban a nőkben, 30%-ban a férfiakban keresendő, a fennmaradó 40%-ban mindkettőnél van valami hiba. Sok esetben soha nem derül ki, mi az oka a meddőségnek.

Egyetlen embrió

Az egyre növekvő érdeklődés az IVF iránt magával hozta, hogy többnyire több módszert kell kombinálni, ami emeli a beavatkozások árát. Másrészt viszont örülni lehet annak, hogy a sikeres beültetések száma is növekszik. Viszonylag új módszernek számít az embrió lefagyasztása folyékony nitrogénben, ami kiolvasztáskor csökkenti az embrió sérülékenységét. Ezzel a módszerrel el lehet kerülni a teljes altatást (mikor is a következő beavatkozás előtt új petesejtet kell nyerjenek a petefészekből).  

Ma már a petesejt megtermékenyítése nem a nő testén kívül, azaz nem lombikban történik. Az új módszerek közé tartozik a mesterséges megtermékenyítés, a diagnosztizálás új formái, a nem invazív hormonkezelés, vagy például az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció) laboratóriumi módszer, amelynek folyamán a kiemelt petesejtbe injekcióval juttatják be a spermiumot. Újabban gyakran igénybe veszik az adományozott petesejtet és spermiumot is.

web-bannerek-instagram.jpg

Ma már az sem gyakori, hogy az IVF-ből főleg ikrek szülessenek. Régen ez ugyanis gyakori volt! A mai trend egyetlen embrió beültetése, amelynek kiválasztásakor a genetikai tesztelésnek köszönhetően a legjobb minőségű embriót választják ki, megelőzve az ikerterhességgel járó kockázatot. A kultiváció folyamán kamerával folyamatosan követni lehet az embrió fejlődését. Ennek köszönhetően – elkerülvén a kockázatos beavatkozásokat – meg lehet állapítani a rendellenes sejtosztódást. Régebben ezt csak mikroszkóppal lehetett vizsgálni, ami az embrió sérülésének veszélyét rejtette. Az embrioszkópia természetesen azon eljárások közé tartozik, amelyért külön kell fizetni.

IVF kontra daganat?

Egy ideje szó van arról is, hogy a mesterséges megtermékenyítés, illetve a hozzá szükséges hormonkezelés növeli egyes daganatfajták kialakulásának veszélyét. Konkrétan az emlőrákról és petefészek-daganatokről beszélnek. Erre egy Angliában megjelent tanulmány hívta fel a figyelmet, amikor a tudósok több ezer olyan nő sorsát vizsgálták, akik 1991 és 2010 között mesterséges megtermékenyítésen estek át. A tanulmány szerint 15%-kal magasabb a melldaganatok kialakulásának veszélye ezeknél a nőknél. (Bár a daganatok még nem képeztek áttéteket, és műthetők is voltak, ha időben fölfedezték őket.) A tanulmány azt is megállapította, hogy az ismétlődő IVF-hez kapcsolódó kezelések során ez a veszély egyre nő. Mára csökkent a kockázat, mert a hormonkezeléshez használt hormonmennyiség jóval kisebb, mint kezdetben.

Ezt a tanulmányt újabbak követték. A Journal of the National Cancer Institute című tekintélyes szaklapban megjelent tanulmány szerint a meddőségi kezelés nem növeli a petefészekrák kockázatát. Viszont igaz, hogy nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok a nők, akik egyszer sem szültek.

Ha részt vesznek meddőség elleni kezeléseken, és közben kialakul egy daganat, nehéz megmondani, hogy a két ok közül melyik okozta a betegséget. A policisztás petefészek szindrómában (PCOS) vagy endometriózisban szenvedő nők eleve a veszélyeztetett kategóriába tartoznak.

Lelki kínok!

A sikertelen próbálkozások hónapjai nyomot hagynak a nők lelkiállapotán és a párkapcsolaton is. A kutatások szerint az egyik leggyakoribb negatív következmény a magány érzése – pedig a pár közösen éli át a procedúrát. Ellenben tudat alatt elkülönülnek kortársaiktól, akiknek már sikerült családot alapítani – főleg a nők szenvednek lelkileg. A férfiak a lelki kínokat nem élik át annyira intenzíven.

Dóri, a hétéves Misi édesanyja meséli: „Egyik dolog követte a másikat. Már nem mentem rá a Facebookra, mert mindenki a gyerekek képeit rakta föl, aztán nem mentünk a többiekkel közösen szabadságra, mert ők minden programot a gyerekekhez igazítottak. Kerültem a családi összejöveteleket, mert mindig az volt az első kérdés, hogy »Hát nálatok mikor lesz már kisbaba?«.”

A párkapcsolat is megsínyli a gyermektelenséget, a szerelemből elpárolog az öröm, csak a gyerek képe lebeg a szemük előtt. Az interneten számos ilyen történet kering. A szerencsétlen nő rettegve várja a peteérést, a menstruációt, naptára tele van a kivizsgálások időpontjaival.

A férfi sokáig támogatja, aztán egy szép napon hagyja a fenébe az egészet. „Ez történt velünk is – mondja Dóri. – Megértem a férjemet, de akkoriban sokat veszekedtünk miatta. Úgy éreztem, nem is akarja, hogy gyerekünk legyen, és hogy engem egyáltalán nem ért meg. De szüksége volt rá, hogy egy időre kilépjen az egészből. Tény, hogy néhány hónapra abbahagytuk a nagy igyekezetet. Ez segített végül nekem is. Legalábbis lelkileg” – teszi hozzá.

Levegőben lóg a válás!

Tanulmányok bizonyítják, hogy a férfiak hasonló esetben nem tartják kielégítőnek a szexuális életüket. A nők az egészet csak ideiglenes jelenségnek fogják fel. Ráadásul – ahogy egy 2004-es tanulmány bizonyítja – azok a nők, akik nem tudnak teherbe esni, az egész házasságukat rossznak érzik. És ha az ismételt IVF sem jár sikerrel, a válás lehetősége a háromszorosára emelkedik.

Általában kijelenthetjük, hogy előre sosem lehet tudni, ki hogyan reagál ilyen terhelési próbára. Van, aki minden erejével igyekszik, van, aki kiszellőzteti magából a haragot, és van, aki magába zárkózik. „A meddőség és a kezelés önmagában is nehéz próbatétel. A nők, de a férfiak is, hánykolódnak a remény és reménytelenség között, szoronganak, depressziósak, s amikor a kezelés végre eredményt hoz, még jobban rettegnek.

Újra és másképpen!

Bár az orvostudomány a fogamzást illetőleg egyre tökéletesebb megoldásokat kínál – kevéssé foglalkozik a nők lelkével. Pedig a kutatások azt mutatják, hogy a rossz lelkiállapotban levő, stresszes nők teherbe esési kilátásai csökkennek. A klinikai tüneteket produkáló lelki bajok: a szorongás, nyomott hangulat, kisebbrendűségi érzés, elszigetelődés, párkapcsolati problémák – mind megjelennek az IVF-re jelentkező nők egyötödénél.

Akik aztán emiatt abba is hagyják a kezelést, és aztán már nem lesznek szülők. A szakértők tanácsa ennyi: Engedjék el kis időre az IVF gondolatát, és éljenek százszázalékosan! Törődjenek inkább a lelki jólétükkel, nevessenek sokat. A tapasztalat az, hogy ilyenkor nem egyszer bekopogtat a gólya...

pipacs-mesterseges-megtermekenyites.jpg

A petesejt elraktározása

A mesterséges megtermékenyítésre specializálódott klinikák ajánlatai között szerepel a petesejtek vagy a spermium lefagyasztása. Olyan férfiak és nők vehetik igénybe, akik később szeretnének gyermeket.

  • Ez az eljárás korábban is ismert volt olyan esetekben, amikor a páciens súlyos kezelés (például daganatos betegség gyógyítása citosztatikumokkal) előtt állt, amely károsíthatta az ivarsejteket. Később sokszor szóba került, hogy ezt a kört ki kellene bővíteni olyanokkal, akik pillanatnyilag még nem válhatnak szülővé, mert nem találták meg a párjukat, vagy a karrierjük miatt csak később akarnak gyermeket.
  • Jelenleg a fagyasztás veszített népszerűségéből, mert ellentmondásosnak ítélik meg ezt a módszert, főleg azért, mert nagyon drága, és nem mindenki engedheti meg magának.
  • A petesejtet harmincéves kor előtt kell kinyerni a petefészekből (esetleg harmincöt éves korig). A fagyasztás ideje tizenkét év. Olyan esetben jöhet ez szóba, amikor a pár negyvenéves kora körül tervezi a gyermekáldást. Ebben az életkorban az ovuláció már nem tökéletes, a petesejt minősége romlik.
Tudni kell azt is, hogy a petesejt leszívása, bár altatásban történik, nem egy kellemes beavatkozás. Maga a megtermékenyítés sem. És azt is tudni kell, hogy nem biztos, hogy az egész folyamat sikeres lesz.
  • A social freezing, azaz az ivarsejt fagyasztása azoknak a férfiaknak ajánlott, akik már fiatalon is rossz spermiogrammal rendelkeznek. Ez az állapot az idő előrehaladtával csak romlik.
  • S végül – a fagyasztás nem ingyenes. Azoknak a nőknek, akik egészségügyi okokból kérik, a biztosító téríti az ár egy részét. Akik elhalasztják a terhességet, azok nem kis összeget fizetnek érte. A beavatkozás árát ezrekben számolják, és a petesejt megőrzéséért is fizetni kell. 
Varga Klára