Benkovič Boris (35, Dunaszerdahely) napközben elegáns öltözetben, törvények és iratok között tölti az idejét. Ám délutánonként az öltönyt munkaruhára cseréli, a kertjébe megy, és mindent megtesz azért, hogy családjának bebiztosítsa a legfinomabb zöldségeket és gyümölcsöket. Boris biokertész, a szó szoros értelmében. 

A biogazda a növényvédelmet növénytársításokkal biztosítja be, nem permetezéssel, a talajt trágyázással óvja, a gyomirtást pedig kapálással helyettesíti. Nézzük, hogyan csinálja Boris...

ne-ass-indito.jpg
Boris ásásmentes kertje

Az ásásmentes veteményes – angolul no dig garden – az egyik legegyszerűbb kertészkedési forma. Olyan helyeken ajánlott, ahol rossz minőségű a talaj, vagy jellemzően erős a gyomosodás. Azért sem ássuk fel a kertet, mert földforgatásnál a talajban lévő mikroorganizmusokat az UV-sugárzás megöli. A szántással kiengedjük a széndioxidot a földből. Csak gondoljunk bele: az erdőben sem forgatjuk a földet (amúgy meg sokan járnak ki a természetbe kis ásókkal, kannákkal, hogy vigyenek haza a jóféle erdei földből).

Az ágyások kialakítása előtt ki kell jelölni a kert helyét: minimum napi 5 órában napsütésesnek kell lennie. Utána a talaj felszínét érdemes kiegyenesíteni, a mélyedéseket biohulladékkal (fakéreg, hullott levél, gally, papír) kell feltölteni, ami a lebomlást követően komposztként gazdagítja kertünket.

Bárhol kialakítható ilyen veteményes, teraszok kiépítésével még akár a lejtős domboldalakon is. A vízszintbe hozott szinteket ágakkal, kövekkel, téglákkal szegélyezhetjük. Ha gyomosodásra erősen hajlamos a kert, akkor elsőnek a területet le kell kaszálni – a levágott növényi részeket hagyjuk az ágyás helyén, hogy az is menjen a komposztba. A talajra (főként, ha annak felszíne durva agyag vagy köves) újságpapírt, levél- vagy szénaréteget terítünk: így készíthetjük elő. Ezután már lehet teríteni a komposztot.

boris-indito_0.jpg
Boris a No dig! kertészkedés híve, azaz nem forgatja a földet, nem ássa fel a kertet ősszel, ahogy azt elődeink tették.

Boris még hozzáteszi:

– Ez a kertészkedési forma, a No dig! azért is jó, mert a komposzt, amivel tavasszal töltöm a kertet, megfojtja a gyomot. Megakadályozza a kihajtásban. Ez a komposzt olyan zöld hulladékból áll össze, ami kizárólag gyommentes nyiradékokból készül. Nem lehet mondani, hogy egyáltalán nincs gyom nálunk, de ha találunk, az nagyrészt azért van, mert nyitott a tér, a szél befújja, a madarak behozzák: ez ellen nem tudunk mit tenni. Igazából a gyom az egyetlen probléma a kertben. Ha meglátom, kihúzom. Kézzel, mert kapához nem nyúlok.

Ma aki családi házba költözik, azonnal füvesít, robotfűnyírót használ, hogy még a kaszálás se vegye el az idejét. Pedig ha mindenki legalább egy magaságyást „beüzemelne”, végre tudnánk, mit eszünk.

Ezt a módszert azért is nevezzük bioregeneratív kertészkedésnek, mert visszaadjuk a természetnek azt, amit tőle kapunk. És attól biointenzív, mert kis helyen minden négyzetcentimétert beültetünk, és egy szezonban többször is kihasználjuk a termőfelületeket. Igazából a nagyszüleink is ezt csinálták, csak azzal a különbséggel, hogy felásták, vagy felszántották a kertet. Amit meg a ganérakásra dobtak, azt tavasszal vagy ősszel beásták a veteményesbe. Tehát visszaadtak mindent a természetnek, amit tőle kaptak.

web-bannerek-instagram.jpg

Angyal Sándor
Kapcsolódó írásunk