Fehér falú templom, színes őszi dombok és venyigék közt lappangó szőlőillat kíséri a falucskának a képét... Muzsla, a zárkózott hölgy nem mutatja messziről bájait minden arra menőnek. Apránként tárja fel őket. A muzslai emberek a mai napig meríthetnek falujuk múltjából egy sajátos öntudatot. Ők ezt kapták cserébe a megélt viharos századokért szülőföldjüktől.
A falu krónikája szerint mindig olyan elöljárót választottak, akiről tudták, kiáll a falu érdekei mellett. Így van ez a mai napig. Drapák Károly 1994 óta Muzsla polgármestere...
– Ha arról kérdeznek, mi színezi falunk jelenét, megemlíteném a testvérfalvakkal ápolt kapcsolatainkat. Négy falu – két magyarországi, két szlovákiai – összefogásáról van szó, rendszeres találkozók formájában. Ezek minden évben máshol szerveződnek, az utolsótépp Muzslán tartottuk. Színvonalas az énekkar tevékenysége. Két kórusunk van: egy fiatalokból és egy idősebbekből álló asszonykórus. A falu büszkesége az iskola épülete, mely közel százéves. Jelen van a lovaskultúra is – a vadászat mellett. Ősszel lovas hajtóvadászat, rókaűzés folyik a környék erdeiben. És persze nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a muzslai vándorserleget sem, mely a helyi borászok, pincészetek tevékenységét fémjelzi, hiszen évszázadok óta híres a muzslai dombok adta nedű. Ami a jövőt illeti: egy falumúzeum megalapításán dolgozunk az egykori Hangya szövetkezet falai közt, mely jelenleg rekonstrukció alatt áll, hogy visszanyerje egykori fényét.
A falu fontos eseménye volt, amikor 2002-ben az iskola visszanyerte homlokzatának főékét, mely nem más, mint a magyar királyi korona kőbe faragott utánzata. Ezen kívül a felvidéken a pozsonyi Szent Márton-dóm, illetve az ipolybalogi templom viseli ezt az ékességet.
Gróf Ervin lovasgazda birtokán sétálgatva kaphattuk lencsevégre ezt az eleven mént, amint megunva a legelészést, engedett szabadságvágyának, nekivágott a környező cserjés folyómedernek, amely viszont természetes akadályt jelent számára...
A település egykoron a Párkányi járáshoz tartozott. Már a 12. században is említik, egy későbbi egyházi iratból pedig az derül ki, hogy templomát Szűz Máriának szentelték. A török időkben a hódoltsági falvak nehéz sorsát élte, a későbbiekben az esztergomi érsekséghez tartozott, és századunk elején már önálló hivatalrendszerrel büszkélkedett. A történelemnek mindig is „útjába esett” a Duna közelsége miatt...
...az ember számára ugyanakkor hívogató rétet, nyugtató zöld zsombékot. Ettől a helytől pár lépésre található az Úr kútja nevű forrás, mely a hiedelem szerint István király pihenőhelye volt hajdanán.
Régi idők hangulatát idézik a lépcsőfokok, az ablakok formája, mérete és elhelyezése a muzslai Endrődy János Általános Alapiskolában. Közel száz éves az iskola épülete, a gyerekek vidámsága pedig időtlen, hiszen most is épp kicsengettek.
Az egyik osztályteremben éppen óra van, háttérben egy kis néprajzi gyűjtemény.
A Szűz Mária tiszteletére szentelt templomot már a 14. században említik az iratok. Jelentős változtatások estek rajta a 18. században, ekkor nyerte el barokkos jellegét. A környék egyetlen kereszt formájú alaprajzzal rendelkező temploma. Egy kis emelkedőre épült, így erőteljesebben kitekint a falu horizontjából.
A muzslai szőlődombok a falu ékei, parányi, fehérlő présházaikkal együtt, ahol a szőlőszemek java a préselés után nyugszik, nagy hordókban, ódon hangulatú pincékben, hogy borráérjen. A képen éppen Mészáros János borász hallgatja, vizsgálgatja a dolgok állását a 150 éves „Papok pincéjében”, mely egykor az egyház tulajdona volt, innét a neve. A helyi borfajták – az olasz rizling, a veltelini és a leányka – pihennek itt.
Flaska Katalin
