Csók Istvánt a magyar festészet derűs realistájaként jellemzik. Szenvedélyesen kereste a színest, a festőit.
Csók az életöröm festője volt. Igazi énjét az életképek és csendéletek festése közben találta meg, melyek tobzódnak a színekben: gazdagon hímzett blúzok, színes szoknyás parasztmenyecskék, tulipános ládák, éles napfényfoltok, buja növények, tarka virágok. Ő fedezte fel témaként a Balatont és Budapestet is.
Impresszionistának vallotta ugyan magát, vagyis a hangulatok festőjének. Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd Münchenben és Párizsban folytatta. A nagy francia realista festő, Courbet hatása érezhető első alkotásain: modelljei munkások és parasztok. Sőt, Krumplihámozók című festményéért az 1889-es párizsi Salon zsűrije dicséretben részesítette!
Ám a hazai közönség kegyeit nem sikerült megnyernie. Műveinek rajzosságát, pillanatképszerűségét Munkácsy is elutasította. Bécsi és párizsi sikerek kellettek ahhoz, hogy a magyar művészi körök felfigyeljenek rá. Így eshetett meg, hogy az elutasított Úrvacsora című képét végül (miután három párizsi kiállításon aranyérmet nyert!) megvásárolták a Szépművészeti Múzeum számára.
A sokáig gondtalanul utazgató, München, Párizs és Budapest között ingázó Csók István negyvenévesen komoly gondokkal szembesült.
Elfogyott a pénze, pedig családját valamiből el kellett tartania. Örökségét felélte, így nem engedhette meg magának, hogy monumentális, szinte csak a múzeumoknak eladható alkotásokat fessen. Ezért elhatározta, hogy eladható képeket fog alkotni.
Az így szerzett pénzből talán még azokat, a fejében élő csodás képeket, „amiket aztán majd úgysem vesz meg senki“, is megfestheti – írta egyik levelében. „Ha a cél szentesíti az eszközt, akkor kérem ezt a mondást az én javamra is írni!“ Ez az oka a művész művei közötti hatalmas különbségeknek. A rutinból, csak pénzért festett munkák messze elmaradnak a nagy átéléssel megalkotott remekművei mögött.
Züzü a kakassal
A harmonikus Züzü-sorozat az első világháború éveiben született. Még a világégés sem tudta megzavarni az idillt. Csók egyetlen gyermekének, Csók Júliának (becenevén Züzü) szinte minden mozdulatát megfestette. Züzü a játékzongora előtt ülve a mellette lévő, színes szőnyeggel letakart asztalon álló kakas, Coco felé fordul. A festmény színvilága Csók gazdag kolorizmusáról vall, amelyet a magyar népművészet színvilága is inspirált.
Szakács Nóra
