Cézanne sokáig kereste saját útját, miközben sorra érték a visszautasítások. Kitartásával azonban végül új irányt mutatott a festészetnek, és az impresszionizmusból maradandó, időtálló művészetet teremtett.
Delacroix az 1824-es Szalonban mutatta be a A chioszi mészárlás festményét. A hagyományőrző akadémikus festők szemében elfogadhatatlan volt az emberi kegyetlenség addig soha nem látott megjelenítése.
Az egyiptomi festők más módon ábrázolták a valós életet, mint a maiak. Emlékezetből, szigorú szabályok szerint rajzoltak. Az egyiptomi művész mindent úgy mutat, hogy jellege a legtökéletesebben érvényesüljön.
A pipacs törékeny vadvirág. A róla készült híres Monet-festmény megrongálása arra irányította rá a figyelmet, hogy a pipacsmezők eltűnése nemcsak esztétikai veszteség, hanem a természet sokszínűségének fogyatkozását is jelzi.
Leonardo az emberi testet az elemi geometriai formák, a négyzet és a kör kapcsolatában ábrázolta. A képen látható rajz a római építészetelmélet-író, Vitruvius aránytanával hozható összefüggésbe.
A képet Caravaggio a római Santa Maria in Vallicella templom számára készítette. A festmény vihart kavart, a megrendelők tiltakoztak ellene, mivel az apostolok alakjait túl nyersnek, barbárnak találták.
Feszty Masa a magyar művészet elfelejtett alakja. A Töviskoronás Krisztus a Király című alkotása a jezsuita rendház számára készült 1949-ben. Ismerjük meg életét jobban.
Klimt örök témája a női szépség volt, a nő iránt érzett csodálata egész életművét végigkísérte. Ennek a női végzetnek egyik megtestesítője volt Salome, aki táncáért cserébe Keresztelő Szent János fejét követelte.